vagy szaru, a fedélhéjat közvetlenül tartó, 8-12 cm. széles, 12-18 cm. vastag gerenda. A szaruk rendesen 1 m. távolban vannak egymástól; vannak azonban 0,90 és 1,50 m.-es szaruközök is. Az irány, melyben a Sz.-k fektetve vannak, legtöbbnyire a födéllejtő iránya, ritkábban az arra függőleges irány. A Sz.-kat, a szerint, amint azok szalma-, pala-, cserép- stb. födést hordanak, minden 4,00-5,50 m. távolságban alá kell támasztani; az alátámasztás módja a fedélszerkezet különböző nemének a forrása, l. Fedélszerkezet.
l. Szem.
(keratitisz), különböző eredésü és természetü. A genyedő Sz. részint sérülséekhez csatlakozik, részint fliktenás eredésü, avagy más szemgyuladások kisérője. Alakja szerint lehet beszűrődés, fekély vagy tályog. Kisebb elváltozások nyomtalanul eltünnek, a nagyobbak helyén állandó homályok maradnak (Nubecula, macula). Ha a fekély áttör, rendesen a szivárványhártya az áttörésbe nyomul és a hegedésbe forrad. Különösen veszedelmes a genyedő kötőhártyagyuladáshoz csatlakozó Sz., továbbá a könnytömlő genyedése folytán támadó fertőzött fekély, mely a szemcsarnokot is megtölti genyedséggel. A Sz. kisérője a szemteke belöveltsége, a szem fehérének megpirosodása. L. még Szemgyuladások.
(Antipatharia), a sokkaru virágállatok egyik csoportja, melyek telepeinél a tengelyrész megkeményedett (Sclerobasica), szarunemü és az azt bevonó lágy részeken ülnek a 6, illetőleg 24 karu kis polip-állatok. Ide tartoznak a fekete korállok (Antipathidae), melyeknek mintegy 30, igen mélyen élő faja ismeretes, és a Gerardidák, melynek csak egy képviselője él a Közép-tengerben. L. Korállok.
(ásv.), sárga, vörös, barna, szürke szinü igen tömött quarc-féleség, kagylós, majd szálas törésü. A szaruhoz való hasonlatossága miatt kapta a nevét. Teléreken néha álalakokban találni mészpát, fluorit és barit után (Szászország: Freiberg, Schneeberg); gyakori mint kövesítő anyag is, különösen növényeket kövesítve. Márgában képez fekveteket, amikor többnyire agyagtartalmu. Ha palás, akkor kovapala a neve, a széntől feketére festett kovapalát próbakőnek v. lidiai kőnek mondják. Itt-ott szakadékokban mint hömpöly is található. A szebbeket itt-ott mindenféle tárgyakra (kések, villák nyelére stb.) fel is dolgozzák.
l. Kerazin.
v. szarufapár, két egymást a gerincben metsző födélsíkot egy függőleges metszősíkban alátámasztó szarufa. Egy Sz. szarufái tehát egymást a gerincnél metszik és ott egymással legtöbbnyire ollós csappal köttetnek össze.
l. Pikkely.
Az ókori népek, a görögök is használták a szarvat ivóedényül, és ennek alakját az agyagból és a fémből készült idóedényeken is utánozták. Cejlon szigetén a szingalézok ma is vallásos kegyelettel viseltetnek az ivóedényül szolgáló szarv iránt. A germán népeknél is általános volt a szarvnak ilyetén használata. A középkorban a szarvat az elefánt agyara váltotta föl, melynek fölszinét faragványokkal díszítették. Angolországban ma is vannak lakomák, melyeknek az ivószarv elengedhetetlen kelléke. Az állványra helyezett, gazdag foglalatu szarv asztali díszül is használatos. L. még Ríton.
a lovak szarutokján jelenlevő repedés. Leginkább a hibás alaku, helytelenül vasalt vagy ápolt paták repednek meg akkor, ha az állatok kemény úton erős munkát végeznek. A repedés kiindulhat a pártaszéltől, amikor pártaszéli repedésnek, vagy a hordozószéltől, midőn hordozószéli repedésnek nevezik, de lehetséges az is, hogy a repedés a pártaszéltől a hordozószélig terjed. A repedések leginkább az első patákon és főleg ezek belső oldalfalán, aho la szarutok a legvékonyabb, jelentkeznek, de repedhet a szarutok bármelyik része, ott, ahová az egyenetlen súlyelosztódás miatt a test súlya leginkább nehezedik; ezek szerint vannak fokfali, oldalfali és sarokfali repedések. A repedés súlyossága tekintetében fontos annak mélysége; van felületes és átható repedés, mely utóbbi esetében a szarutok egész vastagságában átszakadt. ezen alakja a repedésnek majdnem mindig vérzéssel és sántítással jár, mert a szarutokban lévő lágy rész a repedésbe nyomul és zúzódást szenved, vagy pedig azért, mert a repedésen át a lágy részekbe jutott idegen anyag azok genyes gyuladását idézi elő. A repedés gyógyul, ha a megfelelő helyen a szarutok a nyomás, ileltve súlyhordás alól huzamosabb időre felszabadul, ez pedig helyes vasalással és operációval érhető el.