sziget, l. Avlona.
l. Érchegység.
l. Szász határidő.
kisközség, Ugocsa vármegye tiszántúli j.-ban, (1891) 1522 rutén és német lak.
régente a Wettin fejedelmi család ernestini ágának hódolt. 1640-ben I. Ernőre, a szászgothai fejedelemre szállott, aki megszerezvén 1672. Altenburgot, Gotha és Altenburg hercegének nevezte magát. A százgothai ág kihalt 1825. IV. Frigyes hercegben és ekkor Hildburghausen, Meiningen és Koburg hercegei örökölték a Sz.-et. V. ö. Lerp, Das Herzogthum Gotha (Gotha 1892).
a régi szász jog szerint 6 hét 3 nap. Szász év = 1 év 6 hét 3 nap.
Kaufungen Kunz német lovag, Mosen és Schönfeld lovagokkal szövetkezve, Frigyes szász választó-fejedelem fiait Ernőt és Albertet az 1455 jul. 7. és 8. közti éjjelen az altenburgi várkastélyból elrabolta. Okot erre az adott, hogy Kaufungen a szász választó-fejedelemnek tett szolgálataiért nem kapott elegendő jutalmat, sőt bizonyos birtokokat, melyeket a választó-fejedelem előbb neki ajándékozott, később erőszakkal tőle visszavett. A rablók különböző utakon igyekeztek Kaufungen csehországi várát, Eisenberget elérni, de a cseh határ közelében, ahol Kaufungen pihenőt tartott, a fogoly Albert herceg egy Schmidt György nevü szénégetőnek felfedezte a dolgot. Erre Schmidt több szénégetővel a rabló lovagot meglepte, megkötözte és a közeli grünhaini kolostorba vitte. A másik két lovag Ernő herceggel elérte ugyan Eisenberget, de kaufungen esetének hirére büntetlenség feltétele mellett a herceget kiadták. Kaufungen Kunz 1455 jul. 14. Freibergben lefejeztetett, Schmidt pedig Triller név alatt Zwickau mellett nemesi birtokot kapott. V. ö. Gersdorf, Actenstücke zur Gesch. des Prinzenraubs (Altenburg 1854); Schäfer, Der Montag nach Koliani vor 400 Jahren (Drezda 1855); Koch, Trillersagen (Meiningen 1884).
A wettini szász fejedelmi család ernestini ágának birtokában volt hercegséget Ernő herceg alapította 1680. Frigyes herceg 1826. Meiningennek adta át országát és cseréül Altenburgot kapta.
(Consensus Dresdensis), lásd Consensus.
a) a Szász Tükörben (l. o.) és É-i Németországban (a szász tartományokban) érvényben volt jogkönyvekben foglalt jog, ellentétben a frank joggal. b) Hazánkban (Erdélyben) a szász nemzetnek különös joga, mely az erdélyi szászok régi nemzeti privilegiumain alapszik. A Sz.-nak feljegyzését tartalmazó jogkönyv Fronius Mátyás brassói tanácsnok műve, melyet Statuta Jurium Municipalium Saxonum in Transylvania cím alatt Báthory István fejedelem Krakóban 1583. megerősített. Két valamivel régibb feljegyzés is van, az egyik Bomel Tamás szebeni városi tanácsnoknak, a másik Honter Jánosnak a műve (Compendium juris civilis), mindkettő a XVI. sz. első feléből. De elfogadásra ezeknek egyike sem talált. A XVI. sz. előtt is éltek ugyan a szászok külön nemzeti szokásokkal, s hoztak statutumokat, de nagyobb fejlődést a Sz. a XVI. sz. előtt nem nyert, mert az u. n. Altenberger-kódex, amelyre addig a szebeni polgármesterek hivatalos esküt letettek, németországi jogot tartalmaz.