szömörcével, ritkán facserrel cserzett, megfestett kecskebőr. Hajdanában csak a Keleten készítették, most Európában is gyártják. Hazánkban is több helyütt kisiparilag űzik a Sz. készítését. Ezeket a finom bőröket lábbelinek, kárpitos-, galantéria-, bőrtok-, bőröndös-árukra dolgozzák fel. Valódi és közönséges Sz.-okat különböztetnek meg. A valódi Sz. csak bak- és kecskebőrből, a közönséges juhbőrökből készül. Ezen bőröket ugy cserzik mint a kordovánbőröket, amennyiben a bizben áztatott, korpapéppel dagasztott, meszezett, koppasztott és a legnagyobb gonddal állati ürülékpáccal ismételt simítás, kallózás és savítás révén a mésztől megtisztított pőrét szömörcével cserzik. A cserzést kétféle módon végezhetik. A régi, különösen a Keleten, helyenként minálunk is szokásos módszer az, hogy két pőrét ugy összevarrnak, hogy zsákot alkotnak. Ezt a zsákot szömörceporral töltik meg és szömörcelevet öntenek rá; ez a lé a pőre likacsain keresztül a zsák belsejében levő szömörcéig hatol, ezt feloldja, ugy hogy a cserzőanyag oldata belülről is, kivülről is a pőrékre behat. A cserzés 3-5 nap mulva be van fejezve. A cserzés újabb és észszerü módja az, hogy a pőréket fokozatosan mindinkább töményebb szömörcés oldatba mártogatják; ezek a pőrék mindenik oldatban 5-6 óráig maradnak, miközben folyton mozgatják. Ezen mozgás lényegesen gyorsítja a cserzés menetét, ugy hogy ilyen pőre cserzésével egy, legfeljebb másfél nap alatt elkészülnek. Gyakran hasonlóan járnak el, mint a régi eljárásnál, amennyiben a pőréket összevarrják, szömörcelével megtöltik s ilyen lében mozgatják is. A bőröket mártogatva, vagy a kefével festik, amire leginkább kátrányfestékeket használnak. Festés után következik a csínozás, mely abban áll, hogy a bőr kisimított felületére vésett hengerekkel különböző mintákat (chagrin-mintákat) nyomnak s a barkás oldalát olajozzák. L. még Kordován bőr.
l. Marokkói papír.
l. Fickó.
kosárjellegü, sásból való házi ipari készítmény. Nagyban készül az ország erdélyi részeiben, különösen Maros-Torda vármegye Fele, Szabéd, Csávás és Kölpény községeiben, honnan tekintéyles kivitelünk van Amerikába is; készül ezenkivül Szeged környékén, a legfinomabb pedig, díszműárunak feldolgozva, Nagy-Bányán és vidékén. L. még Halszatyor.
Kiusiu japáni sziget DNy-i kerülete; hires agyagáruiról. L. Japáni keramika.
l. Szauakin.
Zsigmond, karnagy, zeneszerző, szül. Tétényben (Pest) 1844. Gimnáziumi tanulmányait Szegeden, a jogi tanfolyamot pedig a budapesti egyetemen végezte. Egyideig a fővárosnál s utóbb a minisztériumnál hivataloskodott, míg sokoldalu zenetehetsége végre egészen a művészet terére utalta. Ebbeli gyakorlati működését előbb a budai egyházi zeneegyesületnél kezdte, hol igazgatói állást foglalt el, későbben a budai zeneakadémiának lett igazgató-karnagya. 1886. a fővárosi tanács ajánlatára ő nyerte el egyhangulag a belsvárosi főplébánia megüresedett karnagyi állását. A 90-es évek elején pedig az országos magyar királyi zeneakadémiánál a liturgia tanárául nevezték ki. Mint egyházi zeneszerző is maradandó becsü műveket produkált, ezek közt főleg kiválnak: Missa academica és Missa solemnis c. művei.
hazánkban a Duna legnagyobb jobboldali mellékfolyója. Krajna ÉNy-i szögletében, a Terglou (Triglav) hegy tövében, közel az Isonzo forrásaihoz, két forráspatakból ered, u. m. a wurzeni és a Kis-Sz.-ból. Az egyesült folyó Laibachig DK-re, innen Stájerország határáig K-re, azután Krajna és Stájerország között DK-re kanyagordván, Ranna mellett Horvátországot éri; ezt DK-i irányban hasítván, Jasenovac mellett K-i irányt vesz fel és innen torkolatáig Horvát-Szlavonország és Bosznia közt a határt jelöli; Belgrádnál ömlik a Dunába. Alsó folyása körül a Podsavina lapály terül el, melynek Zágráb és Sziszek közti része Turopolje, Sziszek és a Lonja közti része Lonjskopolje nevet visel; amannak tenger feletti magassága 100-120 m., ezé csak 96 m. A Sz. alsó folyásának melléke alacsony fekvésü (70-85 m.), vizdús, moacsaras térség, melyet a rendezetlen folyásu Sz. gyakran elönt. A Sz. egész hossza 933 km., miből 736 km. esik Magyarországra; forrásának torkolatától való egyenes távolsága 531 km. Szélessége Horvátország Ny-i határán 95 m., az Unna torkolatánál 200 m., a Dunába való torkollásánál mintegy 600 m. Mélysége Krajnában 1-2, Horvátországban 2-3, alább 3-6 m. A Sz. 604 km.-nyi hosszban (Sziszektől lefelé) gőzösökkel, 663 km. hosszban tutajokkal járható. Egész vizkörnyéke 63,305 km2, miből Magyarországra 37,408 km2 esik. Jelentékenyebb mellékfolyói bal felől a Krapina (Zapresić mellett), a Casmával és Ilovával egyesült Lonja (Ivanskibokkal szemben), a Strug (Uskoke mellett), a Trnava (Goricén alul), az Orljava (Kobas mellett), a Glogovica (Bródon alul), a Bout (Boút mellett) és a Jascina (Progar mellett); jobb felől a Kulpa (Sziszek mellett), az Una (Ustica mellett) és a csak Boszniát szelő Verbas, Bosna, Drina és Kotubara folyók.
(Sabas) szentek. 1. Sz., szül. matulában (Kappadócia) 439 körül, megh. Palesztinában 531 (532) dec. 5. Korán lépett be a Vazul-rendbe, de 18-ik évében Palesztinába ment, hogy remeteéletet éljen. Kedvenc tanítványa volt Euthymiosnak (l. o.). Sallustius jeruzsálemi patriárka 484. pappá szentelte és a jeruzsálem környékén levő összes lavrák (l. o.) felügyelőjévé tette. Szigorusága ellentmondásra találván, egy távoli pusztába vonult, ahonnan később visszatért és újra átvette a lavrák felügyeletét. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon.
2. Sz., a szerbek szentje, eredetileg Rasztko, szül. 1169 körül, megh. Tirnovóban 1236-ban. Nemanjics István király öccse volt s a Sz. nevet kolostorba lépésekor vette föl. Bátyjával együtt az első szerb irók közé tartozott, megirta apjának Nemanja Istvánnak életét. Apjával együtt alapította Atosz hegyén a hilindári kolostort, mely sokáig a szerb irodalom főhelye volt. Később Szerbia első érseke lett (1219-34).
a polinéziai szamoa szigetcsoport legnagyobbika, amelynek Ny-i hegyfoka a Ny. h. 172° 45' alatt fekszik. Hossza 70, szélessége 40 km., területe 1707 km2. Lakóinak száma 13,000. D-i partjai sziklásak és meredekek, az É-iak kevésbbé zordak; itt van az egyedüli némi biztonságot nyujtó kikötőhely Matautu. Belsejét egyes magános vagy csoportokban elhelyezkedett vulkánok takarják, amelyek közt a legnagyobb az Aopo falu közelbéen Mua. A belső, lakatlan, hegyes vidékét pálmákból, platánokból és kenyérfákból álló sűrü őserdők takarják és bő termékenységü, sűrü lakosságu síkságok környékezik. Az apró patakok száma nagy.