a birtokkezelésnek egy újabban mind gyakrabban alkalmazást nyerő módja, melyet az jellemez, hogy a birtok kezelését magára vállaló tiszt bizonyos előre megállapított jövedelem beszolgáltatásáért jótállást, azaz szavatosságot vállal. Ezen birtokkezelési rendszernél a kezelő tiszt a szabad rendelkezés jogával levén felruházva, ugy a birtok berendezésénél és kezelésénél, mint a beszerzéseknél és eladásoknál önállóan jár el. A kikötött jövedelemért rendszerint csak erkölcsi jótállást vállal, különben pedig rendes fizetést és a kikötött jövedelmet meghaladó jövedelem után osztalékot kap. Ezen rendszernek kiváló előnye, szemben a közönséges vagy központosított rendszerrel, abban rejlik, hogy a kezelő tisztnek képességei teljes érvényesülésére nyilván alkalma, az elért jövedelmi eredmények a legkedvezőbbek. Másrészt azonban kiemelendő, hogy a Sz. is bizonyos veszélyekkel jár, nevezetesen, hogy a kezelőt a jövedelem fokozása céljából esetleg a földek kizsarolására, az épületek elhanyagolására, a cselédek és munkások kizsákmányolására indíthatja, minélfogva ez a rendszer csak akkor van helyén, ha minden irányban teljesen megbizható tisztekkel rendelkezünk. Ezt föltételezve, különösen szétszórt birtoktestekből álló, belterjesebben kezelt uradalmaknál és egyes izolált birtokoknál alkalmazható a Sz. sikerrel.
Gyula, iró, szül. Zentán 1861 aug. 29. Középiskoláit Szegeden végezte, a főgimnáziumból Győrben tett magán érettségi vizsgát, ugyancsak Győrben végezte a jogot. Győr szabad királyi városánál lett közigazgatási gyakornok, majd rendőrfogalmazó, alkapitány, községbiró, aljegyző, tiszteletbeli főjegyző. Az 1890. alakult győri kereskedelmi és iparkamara titkárává választatván, a városi közszolgálattól megvált. Irodalmi munkássága: Alapította és szerkesztette 1880-tól 1888-ig a Garabonciás Diák c. élclapot, szerkesztette a Győri Hiradót, majd alapította és szerkeszti máig a Győri Hirlap címü politikai napilapot, melynek kiadótulajdonosa. Önálló könyvei: Költemények (első köt. 1885); Költemények (1890); Újabb verseskönyv (1896); A munka (1 felvonásban); Március 15-ike (2 felv.); Parnasszus pusztulása (1 felv.); A hirlapiró (1 felv.); Eleven Újság (1 felv.); A Boszporus (1 felv.); Győr szabad királyi város monográfiája (2 köt.); A győri kamarai kerület ipari és kereskedelmi monográfiája. Tiszteletbeli tagja a soproni irodalmi és művészeti körnek, rendes tagja a szegedi Dugonics irodalmi társaságnak, a vidéki hirlapirók országos szövetségének alelnöke.
valamely gyülés tagjainak v. valamely testületnek bizonyos meghatározott kérdésre adott alakszerü s kifejezett akaratnyilvánítása. Érvényes sz.-hoz a gyülésnek, a testületnek hatrozatképessége, vagyis a tagoknak érvényes határozathozatalra szükséges számban jelenléte és a szükséges számu szavazat szükséges. A szükséges szavazatok száma a különböző esetekben különböző. Néha egyértelmüség szükséges, más esetekben szavazattöbbség elegendő. Az utóbbi ismét háromféle leeht, u. m.: a) egyszerü vagy viszonylagos szavazattöbbség, amely már akkor forog fenn, ha az egyik nézetre több szavazat esett, mint bármely más nézetre, habár kevesebb is, mint a többi nézetekre együttvéve. Ha a beadott szavazatok száma 100, s ezek között A nézetre 40 szavazat esett, míg a többi 60 szavazat B és C nézetek között egyenlően megoszlott, az A nézet emelkedik érvényre, noha e nézet mellett kevesebben szavaztak, mint ellene. b) Feltétlen vagy abszolút többség, amelyhez egy szavazattal több szükséges, mint az összes szavazatoknak fele része, 100 szavazat esetében tehát a feltétlen többség 51. c) Végre meghatározott többség p. az összes szavazatoknak 3/4-e, 2/3-a stb. Az utóbbi két esetben, ha a szükséges többséget egyik nézet sem nyerte el, vagy az aránylag legtöbb szavazatot nyert két nézet között pót- vagy szűkebb Sz.-nak, vagy pedig az u. n. per accessit sz.-nak (hozzájárulásnak) van helye. A pót-Sz.-nak ez a módja abban áll, hogy annál csak oly nézetre lehet szavazni, amely az első Sz.-nál legalább egy szavazatot nyert, és senki sem szavazhat arra a nézetre, amelyre első ízben szavazott, hanem ha más nézetre szavazni nem akar, a Sz.-tól egészen tartózkodhatik. Ily módon folytatják a Sz.-t mindaddig, mig az egyik nézet a szükséges többséget el nem nyeri.
A Sz.-nak módjai is szerfelett különbözők: közfelkiáltás (per acclamationem), aminek természetesen csak akkor van helye, ha nincs ellennézet, vagy az ellennézetnek senki sem akar kifejezést adni; felállás, kézfelemelés, széjjelmenés (jobbra, balra) nyilvános szóbeli, vagy titkos, mely szavazatlapok vagy (fekete és fehér) golyók használatával történik. A magyar képviselőház szabályai szerint választásoknál és minden más lehető személyes ügyben a Sz. cédulával titkosan történik; egész törvényjavaslat elfogadása iránt névsor szerinti felszólítás mellett, fenszóval; más esetekben felállással, először a pártolók állván fel, azután az ellenzők. Kétség esetén a kisérlet ismétlendő s ha akkor sem világos a többség, ugy mindannyiszor, midőn ezt legalább 10 tag kivánja, névsor szerinti felszólítás mellett történik. Sz.-ra a többség beleegyezésével az elnök teszi fel a kérdést, amelyet mindig ugy kell feltenni, hogy arra a Sz. igen vagy nemmel történhessék. Angliában a Sz. rendes módja felállás és ülve maradás; ha a többség kétes, ellenpróbának van helye, amelynél azok maradnak ülve, kik előbb feállottak, és megfordítva. Ha a többség igy sem vehető ki, a háznak megszámolása szokásos. Ez abban áll, hogy a ház tagjai az üléstermet elhagyják, az elnök pedig az összes bejáratokat két egymással szemben álló bejáratnak kivételével elzáratja. A nyitva hagyott két bejárat mindegyikéhez két jegyző áll. Az elnöktől adott jelre a tagok a szeirnt, amint igennel vagy nemmel szavaznak, az egyik v. a másik bejáraton lépnek be. A belépőket a jegyzők hangosan számlálják. Társas biróságoknál a Sz. módját néhol a biróságok szervezetéről szóló törvények, néhol - mint nálunk - az ügyviteli szabályok rendezik. A nálunk érvényes Sz.-i szabályzat szerint határozattá az a vélemény lesz, amellyel a szavazók többsége teljesen egyetért. Ha a szavazatok két vélemény között egyenlően oszolnak meg, az elnök az egyik vagy a másik véleményhez járulhat, mely esetben ez a vélemény határozat erejére emelkedik; ha pedig az elnök a különböző vélemények egyikéhez sem járul, a tanácskozást az egyes tételek szerint tartozik elkülöníteni, amelyek fölött határozni kell. Az elkülönítésnél az előkérdés a főkérdés előtt, az alaki kérdés az ügy lényegét tárgyazó kérdés előtt bocsátandó Sz. alá. Az egyik kérdésre nézve meghozott határozat a többiek fölött való tanácskozásnak alapját képezi s ezt az alapot a további Sz.-nál elfogadni kötelesek azok a birák is, akik a határozathoz nem járultak. Ha az eldöntendő kérdés természete a tanácskozásnak egyes tételek szerinti elkülönítését kizárja, a Sz. és határozathozatal ugy történik, hogy miután az elnök is leadta szavazatát, az a szavazat, amely az alperesre, illetve a vádlottra legkedvezőbb, az ehhez legközelebb álló, kevésbbé kedvező szavazathoz számíttatik. Esküdtszéki eljárásnál (l. o.) arra, hogy a vádlott vétkesnek nyilváníttassék, legalbb hét szavazat; az új bűnvádi perrendtartás (1896. XXXIII. t.-c.) szerint azonban a bűnösség kimondásához s minden oly határozathoz, amely súlyosabb büntetési nemnek vagy tételnek alkalmazását vonja maga után, nyolc igenlő szavazat szükséges. Minden más esetben egyszerü szótöbbség dönt. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az válik határozattá, ami a vádlottra kedvezőbb. Ez a törvény továbbá eltérőleg a fent ismertetett ügyviteli szabályoktól, megengedi, hogy azok az esküdtek, akik a főkérdésre nemmel szavaztak, a további kérdéseknél a Sz.-tól tartózkodhatnak s ez esetben szavazatuk a vádlottra nézve kedvezőbb szavazatokhoz számítandó. A Sz.-nak leghelyesebb módja iránt azonban a tudomány végleges megállapodásra mindeddig nem jutott. A sz. kérdése több tekintetben az alaki jognak még mindig egyik vitás kérdése. L. még Lajstromos szavazás.
az a jog, amelynél fogva a jogosult valamely kérdés eldöntésénél akaratát számításba veendő módon nyilváníthatja, tehát a kérdés eldöntésénél szavazatával részt vehet. Különbözik ettől a véleményezési jog, amelynél fogva az illető véleményét nyilváníthatja ugyan, a tanácskozásnál is részt vehet, de szavazatával az ügy eldöntéséhez nem járulhat. L. még Általános szavazatjog.
Milán, szerb iró, szül. Török-Kanizsán 1845., hol apja jószágigazgató volt. Bécsben és Lipcsében orvosi és bölcsészeti tanulmányokat végzett, 1876. az újvidéki szerb gimnázium tanára lett, 1881. lemondott ezen állásáról és azóta kizárólag az irodalomnak él. Irt regényeket, történelmi és irodalomtörténeti tanulmányokat, tárcákat és költeményeket; számos dolgozata a Javor címü szépirodalmi közlönyben és más hirlapokban és folyóiratokban jelent meg. Önálló munkái: Der serbisch-ungarische Aufstand im Jahre 1735; Historia bugarskog naorda (A bolgár nemzet története, 1878). Számos novellája közt kiválóbbak: Jelka (1879); Fruska gora (1890), Ispovest i udovica (két elbeszélés bersben); Na lep nacin (Szép szerével, 1891). Regényei közt legjobbak: Za nacelo (Az elvért) és Dasa Gjonic. Drámai költeménye: Dojcin Petar 1891. jelent meg. Irt számos szinművet is, melyek a szerb szinházak állandó műsordarabjai. Mint esztetikus is első rangu a szerb irodalomban.
monostor a Cattarói-öbölben, gyönyörü vidéken, a Lavrovo-erdőben, nagyszerü temploma bizánci stilben épült 1799., igen gazdag szláv ősnyomtatványokban és érdekes antik egyházi szerekben. A cattarói szerbség évenkint Nagyasszonynapra ide szokott zarándokolni. A zárda Herceg-Novi város közelében épült.
a tevékenység, mozgás istene az ind mitologiában. Mivel a nap a legnagyobb utat végzi a világegyetemben, ez okból Sz. mint a személyesített mozgás szoros viszonyban van Szurja (l. o.) napistenhez, de azért nem azonos vele. Aranyszinü lovaktól vont aranykocsin megy fel Sz. a magasaba, hol a nap fénykörében tartózkodik. V. ö. Kaegi, Der Rigveda (Lipcse 1881); Oldenberg, Die Religion des Veda (Berlin 1894).
az ind napisten, Szurja, leányának egyik neve. Igy nevezik a brahmánok Szavitarhoz intézett mindennapi imáját. Ezzel az imával lesz igazi kétszer születette a brahmán ifju. A véda tanulmánya mindig ennek a versnek betanulásával kezdődik. A Mahábharatában Asvapati király csodaszép leányának is ez a neve, ki az indeknél a női hűség eszményképe. Magyarra fordította a szávitri-epizódot Fiók Károly.
l. Savoie.
l. Jenő (1).