szegőfa, fagerendás födémeknél a közfalak mellé fektetett gerenda, l. Födém.
I. Béla (1061-63) mellékneve, melyet kortársaitól barna arcszíne és kopaszsága miatt kapott. Lehet, hogy innen vette nevét Szegszárd (Szegzárd), hol apátságot alapított.
l. Szegzárd.
(Szego), azelőtt különálló néger állam, most a franciák birtoka Ny.-Afrikában, a Felső-Niger mindkét partján, a szenegambiai Beledugu nevü vidék, Masszina és Vassulu országok közt. Őslakói a bambarák, az uralkodók pedig a vakbuzgó mohammedánus tukulörök voltak. Fővárosa Szegu-Szikoro, amelyet 1795. Mungo Park látott mint európai ember először, 5 m. magas fallal van körülvéve; benne a leghatalmasabb épület a királyi palota. Bár a körülte és benne lefolyt véres harcok nagy ártalmára voltak, kedvező fekvésénél fogva kereskedelme aránylag még mindig élénk. V. ö. Soleillet, Voyage a Segou 1878-79 (Páris 1887).
nagyközség Csongrád vármegye tiszántúli j.-ban, (1891) 1141 házzal és 6810 magyar lakossal (közte 6618 róm. kat.), posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Azelőtt itt székelt a vármegye törvényhatósága.
(állat), a madarak bordáit a szegycsonttal összekapcsoló csontocskák, melyek az emlősök bordaporcogóinak felelnek meg s azok szerepét játsszák.
(állat), a madarak szegycsontjának közepén emelkedő, a fölület nagyobbítására és a szárnyakat mozgató izmok megtapadására szolgáló csontlemez. Különösen a jól repülő madaraknál fejlett ki erősen és fejlettsége bizonyos arányban áll a madár repülőképességével. A nem repülő madaraknál, mint a strucoknál és rokonainál egészen hiányzik, de megvan a kézszárnyu emlősöknél is (denevérfélék).
sajátos kínos érzés, melyet valamely illetlenség elkövetése alkalmával érzünk. Illetlennek tartunk minden olyan cselekedetet, mondást vagy állapotot, melyet a társadalmi szokások vagy egyáltalán eltiltanak, vagy nem a nyilvánosság elé szánnak. A gyermek, mmígezekről a társadalmi szokásokról nem tud semmit, nem is szégyelheti magát. Ember, ki már eltompult a társadalmi konvenció parancsai iránt, kevésbé szégyelli magát, mint a romlatlan lélek. A társadalmi szokások változtával változik a Sz. érzete. Legerősebben és ösztönszerü erővel nyilvánul a Sz. érzete a nemi élet terén, ahol fontos gát gyanánt szolgál az erkölcsiség megvédésére. Egyike azoknak az indulatoknak, melyek igen jellemző testi változással, az arc elpirulásával járnak. L. Szégyenpír.
v. szégyenkő a. m. pelengér (l. o.).
(növ.) l. Szeméremke.