l. Székely jog.
(Székely-Támad vára) volt gúnyneve a székelyudvarhelyi várnak, melyet János Zsigmond az 1562-iki székely támadás leverése után az udvarhelyi Ferenc-rendi kolostorból építtetett a régi kiváltságaik elkobzása miatt lázongó székelyek féken tartására. Hogy e gúnynevet ki adta a várnak, nem tudjuk, de János Zsigmond egy 1569-iki oklevelében kétszer is előjön. A székelyek felhasználták az első kinálkozó alkalmat a gyülölt vár szétdúlására. 1599. Mihály vajda betörésekor mellé állanak s a köztük 1562. építtetett két várat széthányták. A lécfalvi 1600-iki országgyülés újra építését rendeli el Udvarhelyszék, Gyergyó- és Kászonszék által. 1621. Bethlen Gábor Kornis Ferenc udvarhelyszéki királybirájának adja zálogba a várat és általa építteti fel. 1629-30. állami kezelésben van a hozzá tartozó birtokokkal együtt. A Rákóczi-forradalomban szerepel utoljára, eleinte az osztrák sereg tartja megszállva. 1704. Richter várparancsnok feladja Gúthy Istvánnak, de Tige osztrák főparancsnok ismét kézre keríti, Pekri Lőrinc gróf a kuruc hadak fővezére a székelyek által leromboltatja. Azóta romokban hevert napjainkig s Csonkavárnak neveztetett. 1893-ban az állami főreáliskola épült falai között. V. ö. Székely Oklevéltár (VI. köt.).
l. Székelytámadt.
l. Magyar táncok.
korán érő, sárga szinü puha tengeri, melyet Szentkirályi Albert nemesített s hozott forgalomba. Legnagyobb előnye korai érése, azonban csak keletkezési helyéhez hasonló viszonyok között díszlik.
Orbán Balázs nagy műve, a Székelyföld leirása befejezéshez közeledvén, Jakab Elek egy történeti pályadíjalap megteremtésére hivta fel a székelységet 1873 jan. 5. a Jónás Lapja első számában. Ő maga egy arannyal nyitotta meg az aláirást, melyhez Simon Elek 100 frttal járult s jó példájokra egy évi lelkes gyüjtés eredményeként 7087 frt 47 kr.-ról számolt be Jakab az 1874 ápr. 7. megtartott első közgyülésen. E szép összeg mintegy 5000 adakozótól gyült egybe; közöttük Mikó Imre gróf 100 arannyal és Haynald Lajos érsek 500 frttal. A közgyülés Szabó Károlyt bizta meg a székely nemzet történetének megirásával. A készülő mű tiszteletdíját 1400 aranyban állapították meg; utazási költség 200 arany; határidő 1880 ápr. 7. Ugyane közgyülés egy állandó intéző bizottságot nevezett ki Mikó Imre gróf vezetése alatt Bányai Vitális (pénztáros), Finály Henrik, Haynald Lajos, Jakab Elek, Kolosváry Sándor, Korbuly Imre, Kőváry László, Ladányi Gedeon, Lázár Miklós gróf, Nagy János (jegyző), Óvári Kelemen, Sámi László, Simon Elek biz. tagok személyében, mely bizottság mindent megtegyen, mit a nagy fontosságu tudományos cél elérése érdekében szükségesnek tart. Mikó Imre gróf 1876 nov. 16. elhalván, Lázár Miklós grófra maradt a vezetés, ki a Szabó Károlytól kiadott Székely Oklevéltár 1. és 2. kötetét sajátjából is tetemes áldozattal segítette. 1882-ben a bizottság jegyzőjének, várfalvi Nagy Jánosnak öngyilkossága folytán a hivatalos iratok nagy része elveszett s a pályadíjalap történetiróját bibliográfiai munkássága foglalván el, a kitűzött feladat is hosszabb ideig vesztegelt; mignem végre 1889. Lázár Miklós gróf kimulása után, Jakab Elek sürgető felszólítására, az erdélyi történetirók nesztora, Kőváry László rendezte, mint korelnök, a pályadíjalap zilált ügyeit. Az 1889 jun. 8-ra egybehítt új alakuló közgyülés Kuun Géza grófot elnöknek, Kőváry Lászlót és Kolosváry Sándort alelnöknek, Kanyaró Ferencet jegyzőnek választotta meg s a megfogyott intéző bizottságot a közélet és tudomány vezérlő férfiaiból 60 tagra egészítette ki. A következő évben kiadta a bizottság a Székely Oklevéltár 3. kötetét is. 1890 aug. 31. a pályadíjalap történetirója Szabó Károly elhalván, az intéző bizottság hosszabb tárgyalást folytatott a családdal az elhunyt tudóstól összegyüjtött történeti anyag tulajdonjogának megszerzése végett. Az 1891-iki közgyülés, Salamon Ferenc és Szilágyi Sándor szakértő véleményének meghallgatása után, Béldy Ákos gróf indítványára 3000 frtot adott ki a páyladíjalapból a már addig kutalt 3815 frt mellé Szabó Károly családjának végkielégítésül. Tervben volt, hogy ez összegből a pályadíjalap emléket is állítson a kolozsvári temetőben a hunn tradiciók buzgó védőjének, de az emlék elmaradt. Szabó Károly helyett 1892. Szádeczky Lajos, kolozsvári egyetemi tanár vállalkozott nyilt pályázat útján a székely nemzet történetének megirására, ki a Székely Oklevéltár 4. kötetét 1895. még a Szabó Károly neve alatt adta ki. Ezt követte 1896. az 5-ik, 1897. a 6. kötet s ezzel az anyag csaknem teljesen összehordva a székely nemzet történetéhez, melynek megjelenését a hosszas és gondos alapvetés után a székelység dicső multjához méltó kidolgozásban már a közel jövőben várhatjuk. A pályadíjalap intéző bizottsága állandóan Kolozsváron székel; ügyeit az elnök s távollétében az alelnökök intézik. A fontosabb intézkedések végrehajtásához egybehivott nyilvános közgyülés megerősítése szükséges. A pályadíjalapnak vagyona 1896 dec. 31. 7633 frt 41 krból s egy 100 frtos földtehermentesítési kötvényből (5 szelvénnyel) állott, a kiadott oklevéltár megmaradt példányait nem számítva.
rendezett tanácsu város Udvarhely vármegyében, a Nagy-Küküllő völgyében, (1891) 868 házzal és 5438 lak. (közte 5105 magyar, 219 német, hitfelekezet szerint 2943 r. kat., 191 ág ev., 1876 ev. ref., 239 unitárius és 81 izraelita). Sz. a vármegye törvényhatóságának és az udvarhelyi járás szolgabirói hivatalának, kir. törvényszéknek, járásbiróságnak s közjegyzőségnek; pénzügyigazgatóságnak, államépítészeti hivatalnak, kir. tanfelügyelőségnek, magyar kir. erdőhivatalnak, felső erdőgondnokságnak és a 82. hadkiegészítő parancsnokságnak széke; van ref. főgimnáziuma (díszes épületét 1770. emelték), katolikus főgimnáziuma, állami főreáliskolája, városi felsőbb leányiskolája, alsó foku par- és kereskedelmi iskolája, két takarékpénztára, zálogkölcsön-intézete és betéti pénztára, adóhivatala, vasútja, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Lakói élénk forgalmat és ipart űznek, van több szeszgyára, műmalma, 13 ipartársulata, élénk fa- és tojáskereskedése; a város szélén vannak az u. n. Csonkavár vagy Székelytámadt (l. o.) és kissé távolabb a Budvár (l. o.) romjai. A várostól negyedórányira a Küküllő partján több sósforrás fakad, melyeknek vizét nyilt medencében fürdőnek használják.
[ÁBRA] Székely-Udvarhely pecsétje.
a Székelykő (l. o.) egyik szikláján, az u. n. Vársziklán épült vár, melyet Torockó várának is neveztek; Orbán Balázs szerint itt győzték le a székelyek a mongolokat s ez volt az Aranyosszék központja. Jelenleg a várnak csak kevés maradványa látható.
oly kocsi, melynek szekrénye nem áll rugós, hintós aljszerkezeten. Több alkotó részei, mint minden kocsinak, az elülső és hátsó alj és a szekérderék vagy szekrény (l. Kocsiszekrény). Az elülső aljnak részei a tengelytőke a zsámollyal és az ezek fölött az alj- vgy derékszög körül elforgathatóan megerősített pörgettyü, melynek külső szélein a rakoncák vannak a Sz.-oldal támasztására. A hátsó aljnál hiányzik a pörgettyü, mert az rögzítve van. Sz.-nél az elülső és hátsó aljat egybekapcsolja a nyujtó, mely elül tengelytőke és zsámoly között átmegy, hátul pedig ugyanazon, de ezenkivül még a nyujtószárnyakkal is erősbül. Hosszu Sz.-nél a Sz.-derék közepe tájékán a hasló nevü keresztfa a nyujtóhoz kellően megerősítve szolgál a megterhelt Sz.-derék merevbítésére. Elül az előaljhoz csatlakozik a Sz.-rúd, a rúdszárnyaival, melyek tengelytőke és zsámoly között átmenve hátul kinyulnak és az ihával v. juhával a nyujtófa alatt elhaladva, ez utóbbit támogatják. A tengely két nyulványa, amelyekre a kerekek jönnek, a tengelyszárak. Az elülső tengelyszárakra keréken kivül még a csatlás karikája jön. A csatlás átnyul a förhézrchez s ezt a tengellyel köti össze, hogy a vonó állat az istrángon ható húzóerejét hámfa és förhérc útján átvihesse a tengelyre, illetve az egész Sz.-re. Fakó-Sz. az, melynek nincsen vasalása, mely tehát merő fából való.
Alajos Joakim, előbb Szt.-Ferenc-, később ciszterci rendü szerzetes pap, bölcsészeti és teologiai tanár, szül. Komáromban 1745 körül, megh. Kolozsváron 1810 szept. 26. Első volt, ki a Magyarok történetét (1794, 2. kiad. 1807) népszerü magyar nyelven irta meg. Később tábori pappá lett és jelen volt az olasz hadjáratokon. 1801. haz jövén, megirta magyar nyelven a marengói csatát s annak előzményeit. irt még egy Magyar Robinson c. elbeszélést.