oszlopokon vagy pilléreken nyugvó, rendszerint nyilt fedélszék.
(Szokirnica), kisközség Máramaros vármegye huszti j.-ban, (1891) 1894 rutén és német lakossal, vasúti állomással.
(növ.), l. Pórsáfrány.
a fedélszékben a fő szarusíkban a torokgerendát vagy a szelement függőlegesen alátámasztó fagerenda, l. Fedélszerkezet.
(obstipatio, constipatio), az ürüléknek a rendesnél hosszabb időn át visszatartása. A Sz. oka gyakran csak rossz szokás, elhanyagolás, néha az ivóviz, egyes mérgek és orvosságok hatása (ólom, ópium, morfium), élvezeti szerek (csokoládé, birasalma stb.) vagy a bélműködés hiányos volta, hurut, mekanikai akadályok (bélelzáródás, daganatok) miatt. Sz. gyakori kisérője egyes idegbajoknak is, ezenkivül az életmód megváltoztatása, ülő életmód is lehetnek okai. A Sz. következményei akut és idült hurut, béltágulások, emésztési zavarok, aranyeres bántalmak, végre igen heves, sőt halált hozó gyuladások is lehetnek. Ezen utóbbiak főleg a vakbél tájékán keletkeznek. A Sz. gyógyításában meg kell különböztetnünk az akut eseteket és a szokványos Sz.-t. Az akut Sz.-ben tekintettel kell lennünk, hogy nicns-e gyuladás jelen a belekben, ha nincs, egyszerü hashajtóval (ricinusolaj, szennafőzet, keserüviz) segíthetünk, kivéve az igen soká (1-2 hétig) fennállott eseteket, amelyekben előbb a végbélben megkeményedett darabokat kell eltávolítani. Gyuladás esetén helyi gyuladásellenes kezelés s belsőleg ópium van javalva, ezen szer hatásának bizonyos szakában ellazítja a bélfalakat s hashajtó módra is hat. Az idült vagy szokványos Sz. gyógyítása az ételrend szabályozásában s a bélműködés rendhez szoktatásában áll, ezen célra kevésbbé alkalmasak a közönségesen használt hashajtó pilulák (többnyire aloetartalommal), mint a hüvös vizes allövetek s a székelési idő pontos betartása. L. még Koprosztázis.
u. n. félbutor, mely a ládából keletkezett mint állvány. L. Butorok és Láda.
1. József, iró, szül. Győrben 1811 ápr. 16., megh. Budapesten 1877 aug. 9. Tanulmányai befejeztével Andrássy György, majd Széchenyi István gróf mellett jurátuskodott. Ez utóbbi révén a nemzeti kaszinó s a pesti lovaregylet első titkárja lett, később mint ügyvéd működött Pesten. A szabadságharc leverése után több elitéltet az ő közbenjárására mentettek meg a bitótól. Az 50-es években ügyvédi pályájával felhagyván, a budai császárfürdőt bérelte ki a Margitszigettel együtt. Érdemeket szerzett a politikai elnyomatás korszakában a társadalmi élet ápolása és fejlesztése körül. A bodajki fürdőt hosszu időn át bérelte s felvirágoztatta. Önálló munkái: Széchenyi István gróf némely terve; Az újpesti kikötő. Ő adta ki a Teleki-Albumot is.
2. Sz. Kálmán, sport-mívelő és iró, az előbbinek fia, szül. Pesten 1847 jul. 12., hol középiskolai tanulmányainak befejezte után orvostant, majd jogot hallgatott; az 1866-iki hadjárat alatt mint önkéntes katonai szolgáaltba lépett s letette a tiszti vizsgát; a francia-német háboru alatt a német hadseregnél tartózkodott, 1873. pedig Spanyolországba ment s a karlisták közt harcolt. 1876. Keletre utazott s az orosz-török háboru alatt a török hadseregben szolgált. A sanstefanói béke után Nagy-Britanniában, a Keleten és Oroszországban tett utazásokat. 1878. visszatért Budapestre, hol azóta mint hirlapiró működik. 1883. Sport c. szaklapot indított meg. Számos atletikai versenyben vett részt s 44-szer az első díjat nyerte. 1877. ismételve átúszott a Boszporuson; 1879 aug. 4. a Bodeni-tavat úszta át, 1881 jun. 8-án a nyilt tengeren Pegliből Genovába úszott. A Balatont Siófok és Balaton-Füred közt négyszer úszta át, legutóbb 1895-ben. 1893. alapította és szerkeszti az Igazság c. függetlenségi párti lapot. A léghajózás terén úttörő nálunk. Egyik röpülőgépet 1887 márc. 17., másikat 1895. a nemzetközi demográfiai kongresszus alkalmából mutatta be Budapesten. Gépe öt percig szállt. Hajtóerőül sürített légnemü anyagot használ. Önálló munkái közül felemlítjük a következőket: Der Krieg zwischen Russland und Österreich-Ungarn; Die Karpathen-Pässe; Die Wehrkraft der Türkei; Die Belagerung Bilbao's; Die französische Armee; Magyarország és a délszláv tartományok (Budapest 1878); Útirajzok (u. o. 1879); Beszélyek (2 köt.); Egy ballépés (regény 5 köt.); Ermini (4 felvonásos dráma, Budapest 1882). 1876 tavaszán Amerikában is megfordult s tapasztalatait számos útirajzban és önálló munkában irta meg.
l. Öntészet.
Lajos, egyházi iró, kat. áldózópap, szül. Szegeden 1858 jul. 26. Középiskoláit Szegeden és Temesváron, a teologiát Temesváron végezte. 1880 jul. 1-től 1881 jan. 30-ig püspöki tollvivő. Pappá szentelték 1881 jan. 30. Több helyen káplán és segédplébános volt. 1883 okt. 1. állami főgimnáziumi hittanár Fehértemplomban, mely határőrvidéki német városka templomaiban elsőnek mondott magyar szentbeszédeket. 1885 szept. 1-én szegedi hittanár, 1891. helyettes plébános Újváron, utóbb Glogonban lelkész. 1895 okt. 1. Simándon helyettes plébános, 1896 febr. 10. Magyar-Bánhegyesen plébános. Önálló művei: Költemények (Ányási Gyula álnéven, Budapest 1882); A biblia könyvek ismertetése (2 köt., Szeged 1888); A pap-halál (regény, ford., Budapest 1882); Palesztina térképe (Szeged, eddig 97 ezer példány jelent meg); A bibliai régiségtudomány kézikönyve (Polgári régiségek, u. o. 1890); A jeruzsálemi zsidó templomokról (Budapest 1893); XIII. Leo pápa élete (u. o. 1893); A Balaton tündérei (u. o. év nélkül); Szép Ilka (opera, ford., Szeged 1891); A r. kat. egyházi szertartások (u. o. 1892); A bibliai régiségtudomny kézikönyve (u. o. 1894); Sz. Lajos költeményei (u. o. 1888); Ben-Húr (regény angolból, 2 köt., 1. kiad. u.o. 1894, 2. illusztrált kiad. Budapest 1895); Emlékbeszéd Szulik József fölött (Budapest 1896); A bibliai régiségtudomny kézikönyve (2 köt., u. o. 1896, a Horváth-díjjal jutalmazva 1897.) stb. A Szt.-István-társulat tudományi és irodalmi osztálya 1891 máj. 1. tagjává választotta.
a) annak cselekménye, aki törvényhatósági közgyülésen a tanácskozás méltóságát vagy a gyülés egyes tagjait sértő kifejezéssel él s azt rögtön vissza nem vonja, valamint aki a tanácskozást megintés és azt követő rendreutasítás után is tartósan zavarja. A bűnös a tiszti ügyész által nyomban, még az ülés folyama alatt megindítandó Sz.-i kereset folytán a gyülés által felebbezés kizárásával 100 frtig terjedhető s közigazgatási úton behajtható birsággal büntettethetik; fenmaradván a büntető törvények súlya alá eső cselekményekre nézve a későbbi megtorlás joga (1886. XXI. t.-c. 54. §.). b) Községi közgyüléseken a Sz. büntetése kis- és nagyközségekben 15 frtig, rendezett tanácsu városokban 50 forintig terjedhető pénzbirság, melyet nyomban a gyülés minden felebbezés kizárásával mond ki. A birsággal terhelt, amig azt le nem fizette, a gyülésekben részt nem vehet (1886. XXII. t.-c. 60. §.).