kisközség Somogy vármegye igali j.-ban, (1891) 1184 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
l. Gellért.
(Szent-Gerlice), kisközség Maros-Torda vármegye marosi alsó j.-ban, (1891) 1092 magyar lak.
nagyközség Vas vármegye szentgotthárdi j.-ban, a Lapincsnak a Rábába való ömlése mellett, (1891) 1452 magyar és német lak., a járási szolgabirói hivatal és járásbiróság széke, van állami gimnáziuma, alsófoku ipariskolája, két takarékpénztára, önsegélyző szövetkezete, közjegyzősége, m. kir. erdőgondnoksága, dohánygyára, élénk fakereskedése. 1183. III. Béla király itt a cisztercita rend számára apátságot alapított, a mostani apátsági templom a réginek helyén 1748. épült, ebben őrzik szent Vince ereklyéit s ebben van Dorfmeisternek a Sz.-i csatát ábrázoló képe. III. Károly 1734. az osztrák heiligenkreutzi apátsággal egyesítette a Sz.-i apátságot, míg 1878. a zirci apátsághoz csatoltatott, a bajai főgimnázium fentartásának kötelezettségével. Sz.-hoz közel, a nagyfalvi határban 1664 aug. 1. Montecuccoli fényes győzelmet aratott Köprili Ahmed török nagyvezéren; a nagyvezér 16,000 harcost vesztett s lőszerei nagy részét, s az ütközet 5-ik napján Vasvárig vonult vissza, hol Renningerrel a táborában levő császári követtel azonnal alkudozásba ereszkedett s aug. 10. nagy sietséggel megkötötte a békét, melyet aztán egy hónap mulva Lipót császár meg is erősített (vasvári béke). Ezen gyalázatos béke volt egyik oka a Wesselényi-féle összeesküvésnek.
NyDNy-ról KÉK. felé húzódó, 32-48 km. hosszu, 10-12 km. széles, mintegy 440 km2 területet borító hegytömeg Wallis, Uri, Graubünden s Tessin svájci kantonokban, a felső Rhociercumflexne-völgy, a Furka, Urseren-völgy, az Oberalp-hágó, Val Tavetsch, Val Medels, Lukmanier-hágó, Tessin-völgy és a Nufenen-hágó közt. A Sz. 2000-2600 m. magas, meredek lejtőjü hegytömeg; D-i oldalán vad hegycsúcsok merednek ki, É-ra pedig a Rhociercumflexneig, Reussig és Rajnáig mellékágak nyulnak ki. A 2114 m. magas Sz.-hágó két részre osztja. A Ny-i magasabb és több glecsere is van; benne emelkednek a Pizzo Rotondo (3197 méter), a Lucendro (2959 m.). É-i ágaiban pedig a Mutthorn (3103 m.); legnagyobb glecserei a Wyttenwasser-, Mutten- és Geren-glecser. A K-i rész sziklásabb, szaggatottabb; legismertebb csúcsai a Monte-Prosa (2738 m.), a Badus (2931 m.) és a széles kilátást nyujtó Pizzo Centrale (3003 m.) A Sz. jelentőségét fokozza, hogy belőle ágaznak ki a Közép-Alpok legfontosabb ágai: a Berni-, Glarni-, Adula-, Tessini-, Simplon-, mely utóbbihoz az Ofenhorn (3242 m.) és a Monte-Leone (3565 m.) tartoznak, stb. Alpok. Tavai: a Lucendro, Sella, Toma, Riton stb. tavak kicsinyek. A Sz. nagyobbára gnájszból és csillámpalából áll, Ny-i részében azonkivül nagy gránittömgek vannak; É-i és D-i szegélyét dolomit és szürke pala alkotja. Ásványokban (quarc, gránát, turmalin, tremolit, apalit stb.) a hegytömeg gazdag. A növényzet rajta azonban szegényes.
A Sz.-hágó a svájci Alpokban az egyedüli hely, ahol két, egymással ellentétes keresztvölgy a Közép-Alpok lábáig jut; ezek É. felől a Reuss és D. felől a Ticino. Mind a mellett csak a XIII. sz.-ban kezdtek rajta át közlekedni. Az okiratok a gyalogösvényéről 1293., a klastromáról pedig 1331. tesznek először említést. A XIV-XVI. sz.-ban már hadak útjául is használták. 1708. évgeztek a rajta átvezető út javítására nagyobb munkálatokat. 1799 szept. 25. és 26-án heves harcok folytak itt a Lecourbe vezérlete alatt álló franciák és a Szuvorov orosz hadai közt. 1820-30. Uri és Tessin kantonok felépítették az országutat (Flüelentől Bellinzonáig 125 km.), amely Flüelenből kiindulva a Reuss mentét követi, áthaladva a Schöllenen-szoroson az Urseren-völgybe jut, ahol a furkai és az oberalpi úttal egyesül, azután Hospenthalon (1484 m.) túl kanyargósan emelkedik tovább, átlép a tessini határon és fölér a kopár, 2114 m. magas hágóra; innen körülbelül 1/2 km.-nyire van az 1834-37. újra épített kolostor, a kápolna és a Monte-Prosa-hociercumflextel. Innen az út a romok takarta Val Tremolán át Airolóba, azután a Ticino mentén lejebb Biascába vezet, ahol balról a Lukmanier-út nyilik belé. Nyáron az utazás rajta semmi veszéllyel sem jár, de télen a hózivatarok és lvainák nagy veszéllyel fenyegetik az utast. A postakocsik 1882 előtt évenkint 60-70,000 utast szállítottak át rajta; a Sz.-vasút (l. o.) megnyilása óta azonban a személyközlekedés rajta nagyon megcsappant. V. ö. Türler S., Airolo und Val Piora (Bern 1891).
építeni kezdték 1872 okt. 1-én, a nagy alagutat befejezték 1881 dec., amely e szerint közel 9 1/2 év alatt készült el. A nagy alagút hossza 14,9 km., magassága a tengerszin felett 1154,9 m. Ezenkivül az egész vonalon Immensee és Chiasso között még 64 alagút van, amelyeknek összes hossza 26,8 km. Az immensee-chiassói vonalon az átmeneti forgalom 1882 jun. 1-én indult meg. A Sz. Immenseenél (Schwyz kanton) csatlakozik a svájci, Pino és Chiassónál (olasz határ) a felső-olasz vasúti hálózathoz s az egész immense-bellinzona-pinói törzsvonal hossza a két mellékvonallal (Giubiasco-Lugano-Chiasso s Cadenazzo-Locarno) együtt 239,5 km. A bérelt vonalakkal (Luzern-Rothkreuz-Immensee és Ranzo-Gera-Luino) együtt az egész vállalat üzemben levő vonalának hossza 266 km. A vállalatba fektetett összeg 1882-ben 238 millió frank. Az új közlekedési vonal kedvező hatása csakhamar érezhetővé vált. A Sz. befektetése 1893 jan. 1. már 262.522,509 frank. Az eredeti részvénytőke 50 millióra emeltetett, amelyből 45 millió tényleg befizettetett. Az összes vonalakból jelenleg körülbelül 93 km. kétvágányu. Forgalmi eszközök 1893-ban: 96 lokomotiv, 209 személykocsi, 36 podgyászkocsi és 1284 teherkocsi. Szállítottak 1892-ben: 1.452,588 személyt és 785,197 tonna podgyászt és terhet. A személyforgalom bevétele: 4.743,639, a podgyász- és teherforgalomé 9.107,769, az összes bevétel 14.432,063 frank. A kiadás 7.729,119, ennélfogva a felesleg 6.702,934 frank. A tiszta haszon 1892. és 1891-ben 6,2 % osztalékot eredményezett, holott 1890-ben 6 1/2 %, 1889-ben 7,4 %, 1888-ban 6 %, 1887-ben 5 %, 1885-1886-ban 3 1/2 % és 1883/84-ben 2 1/2 % volt az osztalék. V. ö. Archiv für Eisenbahnwesen (Berlin 1881, 1885 s köv.); Wanner, Geschichte des Baues der Gotthardbahn (Luzern 1885); Rüegg, Die Wirkungen der Gotthardbahn (Lipcse 1892).
1. (Mezőváros), nagyközség Zala vármegye zalaszentgróti j.-ban, (1891) 2229 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal széke, takarékpénztárral, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral; élénk marhavásárai vannak. Vára 1083 körül épült Gellért püspök emlékére, aki ez évben szentté avattatott. A XV. sz. óta a Hagymásiak birtokában volt. 1526 után a törökök el akarták foglalni, de vereséget szenvedtek. A török hódoltság alatt Sz. a vidék védővára volt s a Hagymási-család kihalta után 1654. Batthyány Ádám grófé lett. 1787-ben Batthyány Ferenc gróf a most is fennálló kastélyt építtette. - 2. Sz. (Polgárváros), kisközség u. o., (1891) 1164 magyar lak. - 3. Német-Sz. (Geresdorf), kisközség Vas vármegye németújvári j.-ban, (1891) 1029 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Fülöp (de S. Geroldo), 1300-22. országos főúr volt, Csák Máté hive s az 1309-iki országgyülésen képviselője. Fiai közül Miklós 1346. egri prépost, László 1346. segösdi (Somogy) ispán vala s egyszersmind udvari vitéz. Birtokaik Szent-Gróton és környékén voltak.
1. (Sanct-Georgen, Szvati Jur), rendezett tanácsu város Pozsony vármegyében, a Kis-Kárpátok tövében, (1891) 241 házzal és 3048 lak. (közte 148 magyar, 1198 német és 1678 tót, hitfelekezet szerint 1948 róm. kat., 804 ág. evang. és 258 izraelita). A várost még jobbára kőfalak és tornyok veszik körül; van kat. algimnáziuma, többféle egyesülete, vasútja, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Lakói jó bort termelnek. Közelében az erdő sűrüjében egy régi vár (Fehérkő) romjai vannak; e vár a hajdan hatalmas Bazini és Szentgyörgyi grófoké volt. A városon kívűl a Súrerdőben kis fürdő van, melynek vize hideg kénes-égvényes. -2. Sz. (Garam-Sz.), kisközség Bars vármegye lévai j.-ban, (1891) 1194 magyar lak. - 3. Sz. (Sanct-Jörgen), kis-község Sopron vármegye kismartoni j.-ban, (1891) 1169 német lak. - 4. Iszka-Sz., nagyközség Fejér vármegye székesfejérvári j.-ban, (1891) 1379 magyar lak. - 5. Maros-Sz., kisközség Maros-Torda vármegye marosi j.-ban, (1891) 1495 oláh és magyar lak. - 6. Oláh-Sz. (Sangeorgio), nagyközség Beszterce-Naszód vármegye óradnai j.-ban, (1891) 3023 oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Jól gondozott fürdőjének hideg kénes-égvényes vizét hurutus bántalmak ellen használják; van 30 fürdő- és 80 lakószobája. - 7. Szász-Sz. (Sanct-Georgen), nagyközség Beszterce-Naszód vármegye besenyői j.-ban, (1891) 1115 német és oláh lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 8. Tatár-Sz., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pesti közép j.-ban, (1891) 1725 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. L. még Balaton-Sz., Bánok-Sz., Béga-Sz., Búr-Sz., Csík-Sz., Duna-Sz., Erdő-Sz., Homok-Sz., Jász-Alsó-Sz., Jász-Felső-Sz., Mező-Sz., Sepsi-Sz., Torockó-Sz. és Gjurgjevac.
kisközség Szabolcs vármegye nagykállói j.-ban, (1891) 2416 magyar és oláh lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.