l. Exegezis és Biblia.
Elemér (vadosfai es zsidi Németh János), dalköltő és iró, régi nemesi család ivadéka, szül. Horpácson (Sopron) 1836 nov. 9. Egyetemi tanulmányai bevégeztével a 60-as évek derekáig gazdálkodással s vármegyei hivataloskodással foglalkozott mint szolgabiró. Utóbb az első magyar biztosító-társaság hivatali kötelékébe lépett mint károsztályi főnök. Dalainak száma már eddig is meghaladja a 400-at, melyek közt számtalan van olyan, amely átment ugy a nép vérébe, mint a szinpadi, hangersenytermi s a társadalmi életbe. eredeti dalaihoz a szöveget is ő maga irja s igy a dallam és a szöveg ő nála a legnagyobb bensőséggel olvad egybe. Mint iró szintén sokoldalu tevékenységet fejtett és fejt ki, valamint a művészeti, irodalmi és társadalmi téren is egyike azoknak, aki jelentékenyen befolyt s befoly a nemzeti kultúra fejlődésébe. Az országos magyar daláregyesületnek több éven át volt buzgó s tevékeny alelnöke, legújabban pedig a Liszt-zeneegyesület alelnöki tisztét tölti be kiható tevékenységgel. 1863. ő szerkesztette a Lisznyay-albumot s irt számos sikerült novellát s irodalmi, művészeti értekezést s néhány szindarabot. A szinpad számára több népszinműhöz szolgáltatott zenét, melyeknek dalai szélesen el vannak terjedve; ilyenek a többek közt a következő népszinművek: Nótás Kata; Öregbéres; Éjjel az erdőn; Falu rossza; Sárga csikó; Ingyenélők; Piros bugyelláris stb. Sz. számos kitüntetésben részesült s több hazai és külföldi irodalmi és művészeti társulat s egyesületnek tiszteletbeli tagja.
1. nagyközség Borsod vármegye egri járásában, (1891) 3140 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Sz., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyes solti alsó j.-ban, (1891) 3682 magyar, szerb és horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 3. Sz. (Haszprunka, Hausbrunn), kisközség Pozsony vármegye malackai j.-ban, (1891) 1845 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral; gyántatermeléssel. - 4. Kovil-Sz. (l. o.).
l. István (1).
l. Legenda.
l. Rendjelek.
neve a Budapesten székelő kat. irodalmi és könyvkiadó társulatnak, melynek célja: az irodalom útján a keresztény vallás tanainak fejtegetése, ismertetése és terjesztése. A társulat Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok, később erdélyi püspök, kezdeményezésére alakult meg 1848 máj. 1. Jó és olcsó könyvkiadó társulat címen. Első igazgató-elnöke Fogarassy Mihály volt és az alakulása évében 1000 tagot számlált, akik tagilletményül könyveket kaptak, melyek manap már 90 ívre terjednek. Irodalmi munkássága a Katholikus Néplappal indult meg, melynek szerkesztője Zalka János volt. A szabadságharc megbénította a társulatot, amennyiben több ezer forintnyi vagyona, értékét vesztvén a magyar pénz, a negyedére csappant; azonkivül kiadvnyainak nagy része elkallódott v. a rendőri hatalom intézkedése következtében lefoglaltatott. 1850. felveszi rendszeres működésének fonalát és a magyarság szine-java, államférfiak, tudósok, kiváló vezérpolitikusok vezették, mint a választmány tagjai (Deák Ferenc, Sennyey Pál báró, Majláth György, Somssich Pál stb.); 1852 aug. 22. vette fel a társulat a Sz. nevet. Ez időben kiadták a Kath. Néplapot német és tót nyelven is, megindították a Családi Lapokat és a Korkérdések füzetes vállalatot. Az 1868. XXXVIII. t.-c. okozta változás folytán Simor János hercegprimás és a püspöki kar a kat. népiskolák tankönyveinek kiadási jogát 1869 máj. 12-én a társulatra ruházta. 1886 bizonyos fordulópontot jelez a társulat történetében. Ekkor határozták el a Katholikus Szemle kiadását tagilletményül, mely 1887. meg is indult, minek következtében az iparos vagy földmíves osztályból való tagok nagy része kivált a társulatból, mert a folyóirat közleményei nekik túlmagas olvasmány voltak, de pótolta őket a művelt elem, mely folyton fokozódó számban pártolja a társulatot. Ugyanez évben megalakult kebelében a tud. és irodalmi osztály 72 kat. iróval, kik 1887 jul. 2. tartották alakuló gyülésüket. Az osztáylt négy, később két alosztályra osztották és évenkint 8-10 felolvasó ülést tartanak. Kiadványai hat csoportba osztozhatók: 1. Ajtatossági és imakönyvek. Ezek között kiválóan: Szentirás (4 köt.) és Pázmány Péter imakönyve. 2. Tankönyvek és imakönyvek. Ezek között kiválóan: Szentirás (4 köt.) és Pázmány Éter imakönyve. 2. Tankönyvek és tanszerek (ezeket külön bizottság birálja, melynek tagjait 1890. a püspöki kar nevezte ki). 3. Ifjusági iratok. Ezek között: Ifjuság öröme (eddig 4 kötet). 4. Népies olvasmányok. Ezek között különösen: Népiratkák (1891 óta, a ponyvairodalom ellensúlyozására, 100-nál több); A magyar nép könyvtára (1895-ből, 4 kötet). 5. Vegyes tárgyu művek. Ezek között: CantuCaesar, Világtörténelem (15 köt., Pest 1856-81); Encyclopedia (13 köt., u. o. 1860-76); Felolvasások a Sz. tud. és irod. osztályának üléseiből (16 füz.); Házi könyvtár (55 köt., 1871 óta); Monumenta vaticana Hungariae (8 köt.) stb. 6. Szent képek. V. ö. Hummer N., A Sz. rövid története (Budapest 1896).
a Szt.- István első magyar király tiszteletére rendelt ünnep, mely aug. 20. fényesen szokott megtartani a budai Mátyás-templomban. L. még Szent-jobb.
1. nagyközség Győr vármegye pusztai j.-ban, (1891) 2902 magyar lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Sz. (Svaty-Ján), kisközség Liptó vármegye liptószentmiklósi j.-ban, (1891) 921 tót lak., vasúttal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Szép urasági kastélya van. Egy mészkőszikla tetjén álló régi templomának kriptájában a holttestek el nem rothadnak, közvetlen közelében mérges forrás bugyog, egy távolabb eső mészsziklából meleg és hideg források fakadnak. - 3. Felső-Sz., nagyközség Bács-Bodrog vármegye bajai j.-ban, (1891) 2787 magyar, szerb és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 4. Ó-Sz., kisközség torontál vármegye törökkanizsai j.-ban, (1891) 1130 magyar lak. - 5. megj.: nem olvasható karakterj-Sz. (Térvár volt községgel egyesítve), kisközség u. o., (1891) 1300 szerb, német és magyar lak., vasúttal. L. még Deszpot-Szent-Iván és Priglevica-Szent-Iván.
község, l. Boca (2).