Szent-Lélek

kisközség Esztergom vármegye esztergomi j.-ban, (1891) 347 tót és magyar lak. Közelében régi kolostor csekély nyomai látszanak. L. még Kézdi-Szent-Lélek.

Szentlélek

(Spiritus sanctus), a keresztény egyházakban a Szentháromság harmadik személye. L. Trinitas.

Szentlélek-rendek

a kat. egyházban a szentlélekről elnevezett rendek. 1. Francia lovagrend (du Saint-Esprit), alapította III. Henrik 1578-ban annak emlékére, hogy 1551 pünkösdjén született, 1573 pünkösdjén lengyel és 1574 pünkösdjén francia király lett. A nagymester mindig a király volt. Tagjainak száma 100, akiknek katolikusoknak, 4 nemzetségbeli nemeseknek és 36 éveseknek kellett nelliök. Volt közöttük 4 bibornok, 5 püspök vagy más főpap és a francia nemesek. IV. Henrik óta külföldi hercegeket is választottak. XIII. Lajos 1624. minden lovagnak ezer tallért juttatott a királyi kincstárból. Virágzott a francia forradalomig; a konvent megszüntette és I. Napoleon sem állította vissza. XVIII. Lajos 1814. visszahelyezte régi fényébe. Az 1830-iki forradalom után végleg megszünt. - 2. Hoszpitaliták, női szerzetesrend (l. o.).

Szent liga

l. Liga.

Szent-Lőrinc

1. (Baranya-Sz.), kisközség Baranya vármegye szentlőrinci j.-ban, (1891) 1821 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, uradalmi gőzmalommal, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Sz., kisközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kiskun alsó j.-ban, (1891) 1200 magyar lak. - 3. Sz., Kis-Pesthez tartozó puszta Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pesti felső j.-ban, a fővárosnak kedvelt nyaralótelepe, nagy téglagyárakkal és homokbányákkal, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Sz. eredetileg a gödöllői uradalom tartozéka volt. A belga bank Sina bárótól megvette és több részre darabolta fel, melyeken Sz., Kis-Pest és Törökfalva keletkezett. Ma Sz. nagy része Cséry Lajos tulajdona.

Szent-Lőrinc-folyó

(Saint Lawrence, Saint-Laurent), É.-Amerikának vizben egyik leggazdagabb folyója, amely az öt nagy kanadai tónak vizeit ÉK-i irányban az Atlanti-oceánba viszi. A St.-Louisnak, a Felső-tó legnagyobb mellékvizének forrásától mérve, hosszusága 3360 km., vizkörnyéke pedig 1.367,000 km2. A tulajdonképeni Sz., az Ontario kifolyása, azonban csak 1140 km. hosszu. Az Ontariótól 560 km.-nyire már 15 km. széles; szélességére és mélységére nézve vetekedik az Amazonnal. Sőt ahol az Ontariót elhagyja, medre már oly széles, hogy a benne levő 1692, részben magas erdőkkel benőtt szigetről ezer sziget tavának nevezik. Alább a Sz. a Long-Sault és Big-Pitch nevü sellőket alkotja. Alig hogy kizárólag kanadai területre lép, a csaknem 15 km. széles Sanct-Francis-tóvá szélesül, amelynek végében ismét sellői és ezek alatt vizesése van. Ahol az Ottava (l. o.) belé torkoll, több szigetet fog körül, amelyek egyikén Montreal épült; e város alatt a Richelieu és St. Maurice torkolata közt a 48 km. hosszu és 20 km. széles Szt.-Péter-tavat alkotja, amelyben a tengeri áradás és apadás nyomai vehetők észre. Quebecnél a Sz. két ágra oszlik, amelyek az Orleans-szigetet fogják körül; ettől 150 km.-nyire van az utolsó sellője, a Richelieu-sellő; további 37 km.-nyire vize már sóssá és még további 135km.-nyire, St. Paschalnál élvezhetetlenül sóssá lesz. Véget a folyó némelyek szerint Mingan-sziget és Rosier-fok, mások szeirnt Chatfok és Monts Pelés közt ér. Itt több mint 60 mellékfolyó fölvétele után 150 km. széles torkolatban a Szent-Lőrinc-öbölbe torkollik, amelyet É-on, Ny-on s DNy-on a kontinens, K-en Új-Foundland, D-en Cap Breton sziget határol és amely 820 km. hosszu és 370 km. széles. több szigetet foglal magában; É-on van Anticosti-, D-en St.-John- vagyis Edvárd-herceg-sziget, középen a Magdalena-szigetek és Ny-on a Shippega. Három tengerszoros köti össze az Atlanti-oceánnal; ezek Labrador és Új-Foundland közt a Belle-Isle, Új-Foundland s Csap Breton közt a Déli-csatorna, Cap Breton és Új-Skócia közt a Cansai. Nagy tengeri gőzösök Montrealig mennek föl, kis hajók pedig a sellőket megkerülő csatornákon a Felső-tó Ny-i végéig Duluthig. 4-5 hónapig azonban a jégzajlás útját vágja a hajózásnak.

Szentlőrinci kolostor

A pálosrendüek legelső kolostora volt a budai hegyek közt, a mai szép juhászné nevü mulatóhely mellett. 1301-10. épült. Nagy Lajos királyunk királyi nejével együtt nagyon szép javakkal halmozta el, s szerzeteseinek megszerezte azt a nagy örömet, hogy védőszentjüknek Remete szt. Pálnak ereklyéit ide hozatta Velencéből. Itt élt a bibliafordító Báthory László szerzetes. Fráter György, a magyar főpapi kar e nevezetes tagja is e kolostorban vette fel a szerzetes öltönyt.

Szent-Lőrinc-Káta

község, l. Káta (2).

Szent-Lőrinc-öböl

l. Szent-Lőrinc-folyó.

Szent Lukács

l. Lukács.


Kezdőlap

˙