A szivhangok kóros folyamatok folytán zörejessé válnak; míg a szivhangok rövid, élesen határolt hangképen hallhatók, addig a Sz. hosszabbra nyulnak s fúvó, érdes, búgó jelleget nyernek. A Sz. is a szivmozgás szakaival függnek össze, ezért megkülönböztetünk szisztolés és diasztolés Sz.-et, sőt miután a szivpitvarok összehúzódása a szivkamaráét megelőzi, azon zörejek, amelyek a pitvar működésével függnek össze, preszisztolés zörejeknek mondatnak. A Sz. kétféle módon keletkeznek, vagy csak u. n. kevésvérüségi zörejek vagy pedig szervi zörejek támadnak, az előbbiek főleg a szisztoléval esnek össze s lágy, fúvó jellegüek, az utóbbiak lehetnek szisztolésak és diasztolésak is. Szisztolés zörejek keletkeznek, ha a kéthegyü vagy a háromhegyü billentyü nem zár pontosan, avagy ha a tüdő verőerébe vagy az aortába csak szűkületen át juthat a vér; diasztolés zörej támad, ha az aorta vagy a tüdőverőér billentyüi hibásak, vagy a két- és háromhegyü billentyü tájékán (a pitvar-kamarai szájadékon) van szűkület jelen. Hogy ezen szivbántalmak közül melyik van jelen, arra következtetünk egyrészt azon helyről, amelyen a zörejt meghalljuk, másrészt azon egyéb tünetekből, amelyek a zörejnek megfelelő bántalomban meg kell jelenni. A Sz. tehát csak egy jelet alkotnak a kórjelzésre, de magukban véve még nem kétségtelen bizonyítékai valamely szivbántalomnak. A szervi Sz. szűkületek mellett abból származnak, hogy a vérnek a szűkült helyen nagy sebességgel kell átáramolni s ez alatt a szűkült hely érdes falaival surlódik; billentyüelégtelenség mellett pedig az által keletkeznek, hogy a vér egy része visszafelé folyik ismét szűk nyiláson keresztül. Nagyon erős örvénymozgás a Sz.-et a macskadoromboláshoz hasonlóvá teheti, amennyiben tapintó ujjunkkal megérezhetjük azt, e tünetet ezen néven is jelölik (frémissement cataire). A kevésvérüség folytán támadó zörejek a vér s a vérkeringés megváltoztatásából erednek, s nem állandóak. ezenkivül van még dörzsölési zörej is a sziven, mint a szivburokgyuladás tünete, ezen zörej az egyenetlen felületüvé vált szivburkok dörzsölődése által keletkezik.
(syzygiák), közös néven az együttállás és a szembenállás. L. Aszpekták. A Hold szizígiái az újhold és a telehold.
269 km. hosszu folyó Novgorod és Szt.-Pétervár orosz kormányzóságokban; a Ladoga-tó D.-i partján torkollik. A Tihvinka torkolatától kezdve 103 km.-nyi hosszuságban hajózható.
1. orosz kormányzóság Orosz-Lengyelország K-i részében, Lomzsa, Grodno, Volhinia, Lublin, Radom és Varsó közt, 14,335 km2 területtel, 720,626, egy km2-re 50 lak. A lakosok fő foglalkozása a földmívelés. Az ipartelepek száma 328, 4,2 millió rubel évi termeléssel; ezek közt van 59 pálinkafőző, 1 cukorgyár, 8 üveghuta, több bőrgyár stb. A kormányzóság járásai: Bjela, Garvolin, Konstantinov, Lukov, Radin, S., Szokolov, Vengrov és Vlodava. - 2. Sz. (Siedlce), az ugyanily nevü kormányzóság és járás, továbbá püspökség székhelye, a Liviec és Musavka közt, vasút mellett, (1893) 16,759 lak., nagy kastéllyal és szép városházával. Égykoron Podlachiának volt fővárosa. 1706. oroszok és svédek ütköztek meg falai alatt; az 1830-31-iki lengyel szabadságharcban Sz. elfoglalása nyitotta meg Diebics előtt az utat Varsó felé.
l. Opricsnyina.
(Zěnkov, Szenkov, Szjenykov), az ugyanily nevü járás székhelye, a Pszjolba torkolló Tasanszkaja Grunj mellett, (1893) 15,250 lak., agyagiparral és kocsigyártással.
az ugyanily nevü járás székhelye Kalis (ettől 46 km.-nyire) orosz kormányzóságban, a Warthe balpartja közelében, mocsáros vidéken, (1894) 7106 lak., gazdasági gépgyártással, tűgyártással és bőrcserzéssel.
l. Szivasz.
(orosz) a. m. észak.
v. Szevercov Miklós Sándor, orosz zoologus és utazó, szül. Vorones kormányzóságban, megh. 1885 febr. végén, midőn a megfagyott Donon való átkelés közben baleset érte. Moszkvában természettudományokat tanult, 1857-58. beutazta az aral-kaspividéki lapályt és Turkesztánt, 1864-65. a Thian-san hegységet és 1867. a Szir-darja forrásaiig hatolt. 1874. részt vett a Szir-darja-expedicióban is és 1877. egy oly expedicióban, amely a Pamir-fensík kutatását célozta. Művei: Periodikus tünetek a Vorones kormányzóságbeli emlősök, madarak és hüllők életében (Pétervár 1855, a tudományos akadémia megkoszoruzta); Utazások Turkesztánban és a felső Thian-sanban (2. köt., u. o. 1873; részben németre fordítva Petermann Mitteilungen-jaiban, 42. és 43. pót-füz., Gotha 1875) stb.