Szjevszk

az ugyanily nevü járás székhelye Orel (Orjol) orosz kormányzóságban, a Szjev partján, (1893) 8625 lak., kenderfonással és szövéssel; gabona- és kenderkereskedéssel.

Szjöul

(Söul) v. Han-jang, Korea fővárosa, körülbelül egy órányira a Han-folyótól, vizen 50 tengeri mérföldnyire, szárazon mintegy 25 km.-nyire Csemulpótól, körülbelül 190,000 lak. Nagyobb épületek a régi és új királyi palota, a királyi ősök és Konfucse temploma. A város alatt levő kikötőt, Ma-put az európai hajók nem közelíthetik meg. Sz. 1392 óta főváros. 1894 jun.-ban a japánok megszállották és csak a béke megkötése után hagyták el.

Szkacsány

kisközség Nyitra vármegye nyitrazsámbokréti j.-ban, (1891) 1091 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Szkáldok

(ó-nord, szkáld a. m. költő), az északi, de kivált az ó-izlandi nyelv és irodalomnak történetében a költői nyelv művelőjét jelenti, szemben a prózairóval. A középkorban a Sz. művészete keresetforrássá lett és a Sz., kiknek tankönyve a Snorri Sturlusonnak tulajdonított Edda (l. o.) volt, kastélyról kastélyra vándorolva keresték fel az északi (nord) angol és brit fejedelmek udvarait, hogy dicsérő költeményeikkel (drapa) vagyont és hirnevet szerezzenek. Ezek a cisköltemények szolgáltak a XII. és XIII. sz.-beli prózai mondakörök (saga) alapjául. A Sz. java Izland szigetéről került ki (Egil, Halfred, Snorri Sturluson stb.), de Norvégiából is akadtak (Brage). A legjelesebb drapa-irók jegyzékét (skaldatal) az Edda upsalai kéziratából Moebius adta ki: Catalogus librorum islandicorum et norvegicorum aetatis mediae (Lipcse 1856).

Szkalenoéder

hatszöges kristályrendszerbeli feles alak. L. Hatszöges kristályrendszer.

Szkalite

kisközség Trencsén vármegye csacai j.-ban, (1891) 2240 tót lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Szkalka

a trencsénvármegyei Szkala kisközség (241 lak.) mellett, Trencsén városa közelében fekvő hajdani bencsérendi apátság neve, melynek érdekes romja ma látogatott búcsujáróhely. Az itteni sziklabarlangban állítólag egy Benedek nevü remete élt Géza vezér korában; 1189-ben a templárius lovagok telepedtek itt le. 1224. I. Jakab nyitrai püspök a bencés kolostort és apátságot alapította, mely később nagyon meggazdagodott. A mohácsi vész után a szerzetesek kénytelenek voltak elhagyni s akkor az egész birtok elpusztult. 1644. a jezsuiták nyerték el, a rend eltörlése után a királyi kamaráé lett, 1780. a tanulmányi alap javára iratott.

Szkalkográfia

(gör.), Nielsen I. E.-től Londonban feltalált cikmarató eljárás könyvnyomó sajtón nyomható lemezek előállítására. A csiszolt cinklemezt valami alkalmas, fehér szinü réteggel bevonják s ebbe karcolják a rajzot. A lemeznek ilyenformán megtisztított részeibe a maratóviznek ellentálló lakkot öntenek, a fehér réteget lemossák s a lemezt maratják.

Szkalpolás

az északamerikai vadaknak az a szokása, mely szerint sebesült vagy holt ellenfeleik fejéről lehúzzák a bőrt (szkalp), hogy diadalmi jelül megőrizzék. Az ekként megszkalpolt emberek ritkán maradnak életben.

Szkamander

(Szkamandosz), folyó a trójai síkságon, melyet vizének szinéről szőkének (Xanthos) is neveztek. Még azoknak a juhoknak a gyapja is színes lett a viztől, melyek belőle ittak volt. Homeros szerint két forrása volt: egy meleg és egy hideg, Strabo már csak az utóbbit ismeri. Iliontól északra egyesült vele a Szimoeisz és a két folyó együttesen a Szigeion-hegyfok (Kum-Kale) közelében torkollott. A régiek a Sz.-t tekintették fő folyónak, adataikat a mai helyrajzzal egybevetve a Sz. nem lehetett más, mint a mai Menderesz-Szu.


Kezdőlap

˙