Szkanda

ind háboruisten, l. Kumara.

Szkardo

(Iszkardo és kardo), Baltisztan (l. o.) fő helye, az É. sz. 35° 12' és K. h. 75° 35' alatt, 2347 m. magasban, az Indus völgyében.

Szkarpanto

sziget, l. Karpathosz.

Szkatofágia

(gör.), némely öntudatukban mélyen megzavart, nagy fokban elbutult elmebetegeknél észlelhető falása saját ürülékeiknek.

Szkatol

FACE="Times New Roman" SIZE=2>)NH, az emberi ürülékben található szénvegyület, amely a fehérjenemü anyagok rothadásakor is képződik. A Sz. fehér levélkékből álló intenziv ürülékszagu kristályos test, vizben igen nehezen, de éterben könnyen oldódik; op. 95° fp. 265o. A Sz.-ból redukciókor hidro-Sz. (C₉H₁₁N), nátrium és szénsav behatására Sz.-karbonsav (C₁₀H₉NO₂) képződik.

Szkeletosz

(gör.) a. m. csontváz (l. o.).

Szkerisóra

kisközség torda-Aranyos vármegye topánfalvi j.-ban, (1891) 5275 lak. Határában van a Gyeszár nevü jégbarlang, melynek eddig ismert mélysége mintegy 200 m.; kikutatlan részének kiterjedését nem tudni. Legszebb része az u. n. templom.

Szkernevici

(Szkjernjevice), az ugyanily nevü járás székhelye Varsó orosz-lengyel kormányzóságban, a Szkiernievka és vasút mellett, (1893) 7332 lak., sör-, bőr- és posztógyártással. Mellette van a Sz. nevü cári kastély nagy parkkal, állatkerttel és fácánossal; 1884 szept. 15-17-ig itt volt a német és orosz császár és magyar király találkozója.

Szkeus

kisközség Krassó-Szörény vármegye lugosi j.-ban, (1891) 1550 oláh és tót lak.

Szkiaszkópia

(gör.) a. m. árnyékpróba, a szemtükör egyik alkalmazási módja. L. Szemtükör és Keratoszkóp.

˙