(gör.), sajátságos megbetegedés, mely a bőrnek és a bőr alatti kötőszövetnek megvastagodásában és megkeményedésében áll.
(ásv.), szulfosó, ólomarzénszulfid (PbAs2S4), rombos rendszerbeli oszlopos, tűs kristályokban terem realgárral és pirittal együtt Svájcban a Binnenthal (Wallis) dolomitjában. Acélszürke, fémesfényü, igen merev. Keménysége 3, fs. 5,39. Egyéb nevei: sartorit, arzenomelan, ólomarzénfény.
l. Szkleritok.
(gör.), valamely szerv kóros megbetegedése.
l. Keménység.
(gör.), valamely szerv megkeményedése; a botanikában, l. Megfásodás.
Mihály Dimitrijevics, orosz gyakogsági tábornok, szül. 1843., megh. Moszkvában 1882 jul. 6. A katonai pályára lépett, 1866-ban a törzskarba jutott s 1869. Szamarkandba helyezték át, ahol a turkománok ellen harcolt. 1873. részt vett mint az elővéd vakmerő parancsnoka a Khiva elleni hadjáratban, 1875. Khokand khánját győzte le és megadásra kényszerítette, mire a cár Ferghana tartomány katonai parancsnokává tette. 1877-78. a törökök ellen küzdött és Plevnánál tüntette ki magát. A béke megkötése után a IV. hadtest parancsnoka lett Minszkben s azonfelül a cár főszárnysegéde. 1880-ban a tekke-turkománok ellen harcolt, akiket Geoktepe bevétele után (1881 jan. 12.) teljesen legyőzött és ekgyetlenül megtizedelt. Erre gyalogsági tábornokká tették. Korai s hirtelen bekövetkezett ahlála, melyet mértéktelen életmódja idézett elő, különösen az orosz és francia népben bánatot és megdöbbenést keltett. A pánszláv politika és az orosz-francia barátság lelkes barátja halt meg benne. V. ö. Mme Adam (Juliette Lamber), Le général Scobeleff (Páris 1886) H. M., Skobelew, ein Zeitbild (Grossenhain 1882); Novikov, Scobeleff and the Slavonic cause (London 1883).
l. Szkutari.
a. m. föveg, süveg, főkötő; szkofiumos himzés, l. Himzés.
(gör., az egyesben szkolion), magyarázó nyelvü és tárgyi jegyzetek, minőket az ókori grammatikusok és kódexirók a görög és latin irók műveihez készítettek. Szerzőiket szkoliasztáknak nevezi az irodalomtörténet.