l. Szkoliák.
(gör., zeg-zugdalok), társas bordalok, énekek az ókori görögöknél. Többnyire szimpozion (l. o.) alkalmával énekelték, még pedig minden határozott sorrend nélkül. Aki elkezdte, mirtuszgallyat vett a kezébe, melyet aztán annak adott által, akit utódjául kiszemelt. Igy a Sz.-nak bizonyos rögtönzött jellegük volt, mely a népies dalköltészetben gyökerezett. A fenmaradt emlékeket külön Ilgen adta ki: Scolia, sive carmina convivalia Graecorum (Jena 1798), azonkivül Bergk is felvette a Poetae Lyrici Graeci III. kötetébe. V. ö. azonkivül Engelbrecht, De scoliorum poesi (Bécs 1882).
(gör.), hátgeringörbülés, a gerincoszlopnak azon irányeltérése, midőn annak egyes részei a rendes fekvésükből oldalra térnek ki s ezzel a gerincoszlopnak egyenes lefutását görbére változtatják. Gyógyítása csakis a baj kezdetén lehetséges s annál kevesebb kilátást nyújt, minél régibb, minél kifejlettebb a Sz. Gyógyítását kellő szakszerü felügyelet alatt végezett tornázás (az izmok egyoldali fejlesztése), vállfűzőhöz hasonló készülékek, minők újabban a Sayre-féle kötés (nemezből, gipszből stb.), a Herring-féle készülék stb. vagy végre az elgörbülést megszüntető nyugalmi készülékek (Bühring-féle ágy stb.) útján lehet elérni, de csak a baj kezdetén. Később gyógyíthatatlanná lesz.
az orosz raszkolhoz (l. o.) tartozó eretnekek, akik, miután egy gyermeket nemzettek, heréléssel megcsonkítják magukat. A szekta alapítója Szelivanov Kondratij volt a XVIII. sz.-ban, akit egy másik szakadár gyülekezetben már előbb isten anyjának tisztelt rajongó asszony, Ivanovna Akulina az isten valódi megtestesülésének jelentett ki. Szelivanovot II. Katalin Szibériába számkivetette, de később megengedte neki, hogy visszatérjen. Meghalt szuzdalban 1832., még pedig állítólag 112 éves korában. A Sz. hite szerint Szelivanov még egyszer meg fog jelenni a földön s új, boldog országo alapít, melyben mindenki meg lesz csonkítva. Az orosz kormány szigoruan üldözi a Sz.-at, akik azonban különösen azért, mert igen gazdag kereskedők vannak köztük, ki tudják kerülni vagy legalább is enyhíteni a hatóságok szigorát. Az üldözések elől sokan Romániába menekültek s ott nagyobb számmal tartózkodnak. V. ö. Nadjezsdjin, Szkopcij (Szent-Pétervár 1845).
a Görögországhoz tartozó Északi-Sporádok egyike az Egei-tengerben, Khiliodromia mellett, amelytől csak egy keskeny csatorna választja el, 122 km2 területtel, 5363 lak. Hosszában alacsony hegylánc takarja, amelynek legmagasabb része 655 m. Termékei olaj, bor és különféle gyümölcsök. Sz. a főhelye. Nehány kisebb szigettel együtt Eubea nomosz Sz. nevü eparchiáját alkotja.
v. Szkoplje, török város, l. Üszküb.
az ugyanily nevü járás székhelye Rjezan orosz kormányzóságban a Verda és vasút mellett, (1893) 11,138 lak., gabona-, marha-, vas- és agyagárukereskedéssel.
(gör.), a látótérben előforduló és érzéklésre kerülő vakfolt, tehát különbözik a látóidegfő helyén mindig meglevő, de rendesen észre nem vehető vakfolttól. A Sz.-t az ideghrátyában vagy érhártyában támadt gócos elváltozások okozzák, avagy a látás agyvelőbeli centrumának hibái. Legjobban rontja a látást a közepi Sz. L. még Káprázás.
kisközség temes vármegye dettai j.-ban, (1891) 1380 oláh, magyar és német lak.
(szerb), 1. általában gyülés; 2. országgyülés.