község és fürdő, l. Büdöskő.
kisközség Liptó vármegye liptószentmiklósi j.-ban, (1891) 545 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Sz.-nál nyilik az Árva-liptói mészkőhegység egyik szép sziklavölgye.
1. Jenő, közigazgatási birósági tanácselnök, szül. Darócon (Sáros) 1842. Középiskolai tanulmányait a bécsi Löwenburg-féle intézetben végezte, a jogot Eperjesen és Budán tanulta, 1863. a kerületi tábla hivatalnoka lett, 1864. ügyvédi vizsgálatot tett s ugyanazon évben a helytartótanácshoz gyakornokká nevezték ki. 1866. ismét Debrecenbe a kerületi táblához, majd a kassai törvényszékhez jegyzőnek, 1873. ugyanott birónak nevezték ki. 1884. a budapesti királyi tábla pót-, utóbb rendes birája lett. 1888. Sáros vármegye főispánjává, 1896. az országos közigazgatási biróság tanácselnökévé nevezték ki.
2. Sz. Lajos, kanonok, egri érseki titkár, szül. Darócon 1851. Középiskoláit Eperjesen, a teologiát Egerben végezte. Pappá szentelték 1873. A lelkipásztorkodás terén eltöltött néhány év multán, 1882. az egri érsek udvari papja, 1891. érseki titkár, 1893. tiszteletbeli és 1897. valóságos egri kanonok.
3. Sz. Miklós, osztálytanácsos, zsül. Darócon 1854 jan. 19. Gimnáziumi tanulmányait Eperjesen, egyetemi jogi tanulmányait Budapesten végezte, hol 1878. avatták doktorrá. Törvényszéki gyakorlata mellett művészeti tanulmányokat folytatott s 1882. az országos magyar képzőművészeti társulat titkárává választották meg. Az európai nevezetesebb képtárakat, művészi iskolákat behatóan tanulmányozta s folytonos érintkezésben állott a művészet irányt adó tényezőivel. Ez utazásairól évenkint tanulmányokat irt, melyek nyomtatásban is megjelentek. Nyilvánosságra jutott emlékiratai a művészetnek erélyesebb állami támgoatása érdekében befolyással voltak a képzőművészetek újabb nagy arányu fejlesztésére. Az ezredéves országos kiállítás alkalmából annak a fontos kérdésnek megoldására törekedett, hogy a hazai művészetnek erélyesebb állami támogatása érdekében befolyással voltak a képzőművészetek újabb nagy arányu fejlesztésére. Az ezredéves országos kiállítás alkalmából annak a fontos kérdésnek megoldására törekedett, hogy a hazai művészet legfőbb szükséglete, egy állandó, kellően világított és elegendően tágas műcsarnok létesüljön. A külföldi legjobb minták tanulmányozása alapján kidolgozott programmja a képzőművészeti társulat részéről elfogadtatván, a kormány s a törvényhozás áldozatkészsége biztosította annak megvalósítását. Wlassics miniszter javaslatára 1895 elején osztálytanácsossá nevezték ki, azóta a művészeti osztályt (képzőművészeti, iparművészeti, zene- és szinművészeti szakiskolák, muzeumok, műemlékek) vezeti s e mellett az emberbaráti tanintézetek (siketnémák, vakok, hülyék) osztályának vezetője is. A lefolyt két év alatt e két osztály hatáskörében számos reform és új intézmény lépett életbe.
4. Sz. Pál, szepesi püspök, előbbinek testvérbátyja, szül. Darócon 1846 máj. 2. Középiskoláit Eperjesen, 1862. Egerben, a teologiát 1865 óta a budapesti egyetemen végezte, hol csakhamar első tanuló és a papnevelőintézeti egyházirodalmi iskola elnöke lett. Pappá szentelték 1869 jul. 25. Káplán volt Nyiregyházán és makláron, 1870. egri főszékesegyházi hitszónok, 1871. udvari pap, 1875. érseki titkár, 1881. az érseki főegyházmegyei hivatal igazgatója, 1882. címzetes kanonok, 1886 márc. 19. valóságos kanonok és mint oldalkanonok tovább is érseke oldala mellett maradt, kit rendesen elkisért a fővárosba és kivel többször járt Rómában. 1888. címzetes apát, 1891. egri érseki jogakadémiai igazgató, 1891 dec. 4. szepesi megyés püspök és főrendiházi tag. Kiváló műbarát s az irodalom buzgó mecenása.
l. Szenúszi.
akár egyes hang, akár beszédhangok szorosan összefüggő csoportja, mely valamely gondolatot, indulatot, fogalmat fejez ki (l. Beszédrészek). Minden szó annyi részből, szótagból áll, ahány szünet vagy bekezdés (tulajdonképen kilélekzés) a beszélő szerv mozgása alkalmával a szü kiejtésére szükséges; e tekintetben vannak egytagu és többtagu szók; a szótag ismét annyi hangból állhat, ahányat a hangképző részek szünet vagy bekezdés nélkül egyáltalán képeznek. Minden szónál megkülönböztetendő: a hangzás, jelentés és vonatkozás; csupán az indulatszók nincsenek vonatkozással más szavakhoz. A szavaknak hangzási viszonyait a hangtan, jelentését a jelentéstan és szótár, vonatkozását a mondattan tárgyalja. A szavak eredetét és származását, valamint egymáshoz való viszonyukat ugyanazon nyelvben vagy ugyanazon törzshöz tartozó több nyelvben a szófejtés (etimologia) vizsgálgatja. Ugyanazon hangzásu szavakat homonimáknak, a különböző hangzásu, de hasonló jelentésü szavakat pedig szinonimáknak nevezik.
(Zuard, Zuord) nemzetsége, Kézai szerint Lehel törzséből vált ki. Oklevelesen először a XIII. sz. elején a váradi Regestrum említi, midőn a Sz.-nemből való Lénárt mint tanú szerepelt. Nevezetes különben, hogy 1310. a Sz.-nemzetségben egy Kadocsát (Kadycha) is említenek, a Móric fiát (Orsz. levéltár, Dl. 1148) s igy a honfoglalás korabeli két vezér neve a nemben és családban aligha találkozik véletlenül. Az oklevelek 1274-1436 közt elég beszédesek, de többnyire csak birtokügyekkel foglalkoznak, főkép Békés, Bihar és Esztergom vármegyében összesen 43 birtokot sorolván fel. A nemzetségből 1274. Lőrincet, 1287. Miklóst, 1295. Sz.-ot és 1352. ennek fiát Domokost mint mestert, 1283. Miklóst és Andrást s 1314. Istvánt, a jeles katonát, mint comest említik. E nemzetségből váltak ki az atyai Bessenyeyek, Fugyiak, Izsákyak és Karvaiak. A Sz.nemzetséget illette a szerepi monostor kegyúri joga is. V. ö. Wertner, Nemzetségek (II., 339-345).
(Szobb), csinos kisközség Hont vármegye szobi j.-ban, a Duna mellett, (1891) 2038 magyar és tót lak., a járási szolgabirói hivatal széke, van gőzhajó- és vasúti állomása, posta-, táviróhivatala és postatakarékpénztára. Luczenbacher Pálnak itt szép kastélya van, s ugyanő díszes gyermekóvó intézetet építtetett itt. Határában van a kőbányáiról ismeretes Sághegy, l. Sághegy (2).
négy oldalról zárt, padlóval, mennyezettel ellátott, ajtóval, ablakkal biró helyiség, melyben lakunk. Szélessége 2 1/2 m.-től kezdve 8-12 m.-ig változik, mélysége 4-5 m.-től 7-8 m.-ig, magassága 2,80 m.-től kezdve egész 6-8 m.-ig. Ezeknél nagyobb méretü Sz.-k már inkább termeknek nevezhetők. Egy teljes lakosztályban többféle Sz.-t különböztetnek meg; abban van: 1. lakó- v. nappali Sz.; 2. háló-Sz.; 3. dolgozó-Sz.; 4. fürdő-Sz.; 5. öltöző-Sz. (garderobe); 6. elő-Sz.; 7. ebédlő-Sz.; 8. gyermek-Sz.; 9. cseléd-Sz. stb. A nevük magyarázza meg rendeltetésüket. Az igen kicsiny Sz.-t kabinetnek hivják. A Sz. világos, jól fűthető és szellőztethető legyen. A régi magyar nyelvben a nagyobb Sz.-t háznak is hivták.
iparos, tulajdonképen a művészeti iparágak közé tartozik, de ebben az irányban nemcsak nálunk, hanem általában el van hanyagolva. Oka ennek az, hogy újabb időben egyrészt a díszesebb szobafestés a művészet körébe ment át, másrészt a kárpitok hódítanak mindinkább tért, ugy hogy nagyobb tere a szobafestésnek ma már csak vidéken van. Legújabban ezen iparág emelésére tanfolyamok rendeztetnek egyes ipar- és iparművészeti iskolákon, melyeken a Sz.-inasokat és segédeket különösen a rajzolásban és festésben oktatják.
a katonai fegyelmi fenyítésnek egy neme. A Sz.-gal fenyített legénységnek szálláshelyiségéből távozni vagy látogatást fogadni nem szabad. Tiszteknél a Sz. kiszabásával mindig a szolálat alóli fölmentés jár. A tisztnek lakásáról vagy a fenyítésre jogosult parancsnok által kijelölt helyiségből eltávoznia vagy szolgálaton kivüli látogatásokat fogadnia nem szabad. A Sz. 30 napi időre terjedhet. L. még Fegyelmi eljárás.