l. Teremnövények.
(l. a mellékelt színes képet). Az ember a madarakat már ősidőktől fogva részint éneklő tulajdonságaiknál, részint szépségüknél fogva iparkodott házánál fogságban, kalitkában vagy külön e célra berendezett szobában tartani, mesterségesen tenyészteni. Indiában, Khinában és Japánban már Kr. e. évezredekkel foglalkoztak a madárkultusszal. Ismeretes, hogy Nagy Sándor már élő papgájokat szállíttatott Európába. Különösen a kanári madarak kedvelése járult hozzá ez állatok tartásának elterjedéséhez, ugy hogy 1790. már 72 faj külföldi madarat tartottak Európában, amelyeknek száma lassankint 1878. már 700-ra emelkedett. Idetartozik a Habropyga is (l. Papagájpinty). Egyes ilyen szebb külföldi madarat a mellékelt táblán is láthatni. Különösen az éneklők és a papagájok csoportjából valók ezek. A tartásnál és tenyésztésnél különösen arra kell figyelnünk, hogy az illető madárnak lehetőleg megadhassuk mindazt, amire szükésge van. lakásuknak tisztán tartására, rendes eledelük beszerzésére nagy gond fordítandó.
[ÁBRA] KÜLFÖLDI SZOBAMADARAK. 1. Helenapinty (Habropyga Astrild). - 2. Asztrild (Habropyga cinerea). - 3. Tigrispinty (Pytelia amandava). - 4. Zebrapinty (Zonaeginthus castanotis). - 5. Öves madár (Spermestes fasciata). - 6. Spermestes cucullata. - 7. Feketefejű szövőmadár (Hyphantornis textor). - 8. Paradicsompinty (Vidua paradisea). - 9. Rizspinty (Padda oryzivora). - 10. Tangara (Rhamphocelus brasiliensis). - 11. Napmadár (Leiothrix luteus). - 12. Barátpinty (Paroraria dominicana). - 13. Cardinalis virginianus.
a Fehér-Nilus mellékfolyója, Abisszinia DNy-i lejtőjén ered és Sz. nevü helységnél torkollik. Torkolatánál a Fehér-Nilus ÉNy-i irányt vesz föl.
l. Tornázás.
(Szob), kisközség Somogy vármegye nagyatádi j.-ban, (1891) 1627 magyar lak., vasúti csomópont (Somogy-Szobb néven, Budapest-Fiume, Barcs-Keszthely), posta-, táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
a peres eljárásban az irásbeliségnek ellentéte. Az utóbbiban a biró a periratok alapján (ex actis), Sz.-nél a feleknek szóbeli meghallgatásával határoz. A polgári peres eljárásban a rendes eljárásban az irásbeliség, sommás eljárásban a Sz. elve érvényesül és pedig a felső fokon is. Bűnvádi eljárásunkban csak az első foku biróságoknál érvényesül a Sz., a felső fokon az irásbeliség elve még csak a már szentesített bűnvádi perrendtartás (1896. XXXIII. t.-c.) életbe léptéig éli utolsó napjai. L. Nyilvánosság és Sommás eljárás.
morva és cseh herceg, II. Vratiszló cseh herceg fia, 1070 táján született s 1115-23. morva őrgróf, azontúl pedig Csehország fejedelme volt. Feleségül Adelheidot, Álmos magyar herceg leányát, II. Béla király nővérét vette 1122 táján. E házasság következtében 1126-ban II. Istvánnal védő és támadó szövetséget kötött; 1129. II. István királynak Vencel herceg parancsnoksága alatt segítő hadat is küldött II. János görög császár ellen. 1132. a Boricsot megsegítő III. Boleszló legyel fejedelemmel szemben foglalt állást s országát megtámadva, őt visszatérésre kényszerítette. 1133. ismételte támadását s elpusztított 300 falut, majd midőn Boleszló és Borics mégis betört, a Vág mellékére nyomult, hogy sógroát megsegítse. 1134. a Lothár császárhoz küldött magyar követséghez az ő emberei is csatlakoztak. Meghalt 1140 febr. 14-én. V. ö. Wertner, Árpádok (288-292).
Mihály, genrefestő, szül. Nemes-Orosziban (Bars) 1856. Szegény szülők gyermeke lévén és korán árvaságra jutván, majtényi László báróné vette pártfogásába s képeztette ki a festői pályára. Tanulmányait Budapesten a mintarajziskolában kezdette, majd 1882. Münchenbe ment s az ottani akadémián Wagner Sándor és Seitz Ottó tanítványa lett. Ez idő alatt festette első életképét: a Kovács-családot, melyet a király vásárolt meg a képzőművészeti társulat kiállításán. Nevezetesebb képei még: a Beiratás s a Pereces, ez utóbbi Schlauch bibornok tulajdona.
(régi nyelvünkben cobor, cubor), lásd Szobrászat.
(orosz) a. m. gyülés, zsinat; jelenti még a székesegyházat is.