mindazon szóknak összessége, melyeket valamely nyelv fejlődésének minden fokán keresztül feltüntet. magában foglalja tehát nemcsak az élő nyelvet, hanem a kihalt szókat, továbbá azokat is, melyek csak egyes tájakon használatosak (tájszók) és azokat, melyeknek bizonyos speciális műszaki vagy más szakszerü értelmük van (műszók). L. még Szótár.
(a német Sockel-ból), l. Talapzat.
(szláv) a. m. sólyom, átvitt értelemben gyorsaság, erő és ügyesség. A prágai cseh tornaegyesületet is igy hivják.
kisközség Krassó-Szörény vármegye jámi j.-ban, (1891) 1378 oláh lakossal.
Kornél, hirlapiró, szül. Pesten 1856 szept. 19. Középiskolai és műegyetemi tanulmányait ugyancsak ott végezte. A műszaki pálya helyett azonban az újságirásra lépett, és most a Nemzet címü politikai napilap főmunkatársa, miután több esztendeig volt a Budapesti Hirlap helyettes szerkesztője, majd tiz esztendeig a Nemzet segédszerkesztője. Már akkor, amikor a műegyetemet látogatta, adott ki egy füzetet, a Budapesti Dunarész szabályozásáról, ami abban az időben hevesen vitatott napi kérdés volt. Később sok társadalmi és sportcikket irt különböző lapokba és folyóiratokba, behatóan foglalkozván az embersport ügyével, hogy propagálja annak minél szélesebb körben való meghonosítását Magyarországon. Esterházy Miksa gróf és Molnár Lajos átrsaságában közreműködött az Atletikai gyakorlatok címü, ezen a téren úttörő magyar munka megirásában (Budapest 1889). Többször utazott Európa délkeleti országaiban; Sándor szerb király trónra lépése alkalmából a szerb politikai viszonyokról a Budapesti Szemlében közölt értekezést. Az ezredéves országos kiállításon a bosnyák-hercegovinai országos kormány kiállítási titkára volt, és a kiállítási főjelentésben ő irta a bosnyák-hercegovinai osztályról szóló részt.
az ugyanily nevü járás székhelye Szjedlec orosz-lengyel kormányzóságban, vasút mellett, (1891) 7842 lakossal, nagy cukorgyárral.
kisközség Krassó-Szörény vármegye moldvai j.-ban, (1891) 1925 szerb és német lak.; hozzátartozik Báziás (l. o.) telep.
(Nagy-), nagyközség Tolna vármegye dombovári j.-ban, (1891) 2129 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Viktor (tulajdonképen Sz. Géza Bonaventura), iró, szül. Oszlányban (Bars) 1835 ápr. 22. Első szépirodalmi dolgozata 1855. jelent meg; dolgozott a Budapesti Viszhangba, a Napkeletbe. 1861 elején szerkesztette a Garabonciás Diákot, ezután főmunkatársa, később szerkesztője lett a Bolond Miskának; 1863-64. rendes munkatársa volt a Magyar Sajtónak; 1864. Balázs Sándor helyett egy évig szerkesztette a Magyarország és Nagyvilágot; 1867. indította meg a Heti Postát; a Hölgyfutárban és Vasárnapi Újságban megjelent elbeszélésein kivül önálló művei: Pesti furcsaságok (Pest 1860); Tutti-frutti (u. o. 1860); Honvédélet (u. o. 1861); Petőfi életéből (u. o. 1862); Tarka könyv (u. o. 1862); Lavater és Gall (u. o. 1864); Világos hőse (u. o. 1868); A pápák bünei (u. o. 1870); A zsarnokok titkai Krisztus születésétől a legújabb korig (3 köt., u. o. 1871); Czinczyék és Czinczárék (u. o. 1880); Szinész és komédiás (Mulattató zsebkönyvtár, Esztergom).
nagyközség Hont vármegye szobi j.-ban, (1891) 1664 magyar és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Hozzá tartozik Szokolyahuta telep, igen szép völgyben, kedvelt kirándulóhely.