-család, l. Szakolyi.
a fulbék egyik országa, a legnagyobb haussza-állam a középső Szudánban, a Niger Binue és Bornu közt. 1890 óta az angol érdekkörbe esik. Alárendelt tartományai: Kacena, Kano, Gbaria és Szaria. A lakosok tömege a haussza-törzshöz tartozik, az uralkodó osztály a fulbe; azonkivül laknak benne mandingok, tuaregek, kanurik és arabok. Azelőtt Sz. (8000 lak.) volt a fővárosa, jelenleg Vurno (15,000 lak.), míg a kereskedelmi középpont Kano. Monteil francia 1891-ben utazta be.
angol protektorátus alatt álló sziget az Indiai-oceánban, 230 km.-nyire a Guardafuifoktól, 3579 km2 területtel, mintegy 10,000 lak., akik a sziget belsejében u. n. beduinok, a sziget legrégibb lakói, továbbá arabok vagy ezek korcsai és végül négerek. Sz., miként a közte és a Guardafui-fok közt elterülő kis szigetek (Abd-al-Kuri, Kal-Farun, Szamneh stb.) is igazolják, Afrikának volt része. A sziget nagyobbára 5-600 m. magas fensíkokból áll, amelyekből a Haggier vagy Hadsar nevü gránithegy (1420 m.) emelkedik a legmagasabbra. Az alacsony partok megközelítése nem ütközik nehézségbe, de jó kikötőjük alig van. Az éghajlat a magasabb részeken mérsékelt. Az esős évszak nov.-től jan.-ig tart. A föld termékeny. 828 növényfaja közül 1 rész csak Sz.-n található. Az Aloe Perryi a leghasznosabb növénye és csakis annak nedve szolgál exportcikkül. Terem azonkivül datolya, szerecsenköles, dohány és kevés pamut meg indigó, amit azonban a sziget lakói maguk fogyasztanak el. A fauna szegényes; a vad szamár és cibetmacska a legnagyobb vadállat. Házi állatok: mintegy 200 teve, 1600 szarvasmarha, számos juh és még több kecske. A vaj gi néven szintén kiviteli cikk. Sz. lakói azonkivül a partokon halászattal foglalkoznak és gyapjuból erős szöveteket szőnek. Tamarida az északi parton (100 lak.) a fő kikötő és a szultán székhelye. Sz.-t a görögök Dioszkorisz, a rómaiak Dioscoridis insula néven ismerték. A kereszténység valószinüleg elterjedt rajta, mert midőn 1503. a portugálok fölfedezték, még nyomaira találtak. 1507. elfoglalták a portugálok, akiktől azonban nemsokára ismét elvették az arabok. 1834. az angolok a kesini szultántól, Sz. urától meg akarták venni, de visszautasíttattak; ennek dacára 1835. őrséggel látták el, de már 1839. ismét elhagyták. 1876. azonban protektorátus alá vették és 1886. brit birtokká deklarálták. V. ö. Heuglin, Skizze der Inselgruppe von S. (Petermann 1861); Schweinfurth, Ein Besuch auf S. (Br.-Freiburg 1884).
l. Szófüzés.
l. Tőzsde.
(franc. partie), valamely össz-ének v. össz-zenedarab előadásánál különféle hangjegyrészek, melyeket ez vagy amaz ének- v. hangszerfajnak elő kell adni, p. szoprán-, tenor-Sz., vagy hegedü-, fuvola-Sz. stb. - Sz.-vezetés, a különféle ének- v. hangszeres zeneművek szerzésénél az az eljárás, mely szerint minden Sz.-ot vezetni kell, hogy azok a jó hangzásnak, az illető hangszerek sajátságainak, notációjának s terjedelmének teljesen megfeleljenek; a Sz.-vezetés a zenetudománynak a legnehezebb és legtöbb avatottságot igénylő része.
(solanin), C43H69NO16. Igen sok szolanumféle növény gyümölcsében (Solanum nigrum, S. tuberosum, S. dulcamara, S. lycopersicum stb.) előforduló alkoloida, amely a burgonya csírájában is található.
Sándor, magyar jakobinus, szül. Göncön (Abaúj) 1769 körül, hol atyja sótárnok volt. 1789. kispap lett az egri egyházmegyében. Innen kilépve kuriai irnok s Abafi Ferenc fiainak nevelője lett. A Martinovics-féle összeesküvésbe keveredvén, elfogatott s lefejezésre itéltetett s ezt 1795 jun. 3. rajta végrehajtották. A kihirdetett ítéletet nyugodtan hallgatta végig és fölsütött hajjal ment a kivégzés elé. A vesztőhelyen beszédet tartott a néphez. L. még Laetius e trunco florebit.
Pál, szerb humanista, szül. Velika Piszárnicában (Horvátország) 1781., megh. Velencében 1821. Egyike a legképzettebb szerb iróknak; irt költeményeket, melyek a Srbski Letopisban jelentek meg; 1804. kiadta az első földrajzot szerb nyelven. Legjelentékenyebb bölcsészeti munkássága, mellyel fordításokban ismertette a külföld bölcsészeti irodalmát: 1808. kiadta Karthausen: Az emberi ész törvénykönyve c. művét; 1809. Villaume: Hogy kell nevelni az embert, hogy emberszeretővé legyen és Zimmermann: A magányosságról c. művét, továbbá Chesterfiel: Az indiai bölcs és Arany könyv az emberi kötelességekről c. műveit. Bölcsészeti iránya filantropikus volt. Számos még kiadatlan munkája a szerb tudós társaság birtokában van. Sz. bölcsészeti munkássága útját egyengette Obradovics ez irányu tevékenységének.
a parafin gyártásánál mellékterményül kapott folyadék, amely különféle szénhidrogének elegyéből áll. Rendszerint barnaszénből és nyers petroleumból készített Sz.-at különböztetnek meg; fs. 0,825-0,830; fp. 260° és fellobbanási pontja 50°. Világítószerül használják.