szólásmódok, a nyelvészetben és stilisztikában több szónak bizonyos értelemben használt állandó kapcsolatai, p. zajt üt, törvényt lát, gyalog szerrel. V. ö. Simonyi Zs., Német és magyar szólások (Budapest 1896); Szabó Ernő, A házi állatok a magyar szólásokban (Magyar Nyelvőr, 1894).
általában az a szabadság, amelynél fogva gondolatait élő szóval mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti, tehát az élőszóval eszközlendő gondolatnyilvánítás szabadsága. A Sz.-gal űzhető visszaélések ellen a társadalomnak védelmét célozzák a btkvnek ama §-ai, melyek bűntettek elkövetésére valamely gyülekezeten nyilvánosan intézett egyenes felhivásokra büntetést szabnak; ilyenek jelesül: a felhivások felségsértés, hűtlenség, lázadás elkövetésére, s az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy hatósági közegek elleni izgatások. Abban a mellékjelzőben, amelynél fogva a felhivásnak «egyenesnek» kell lennie, a Sz.-nak alkotmányos államokban nélkülözhetetlen s jelentékeny biztosítéka rejlik, mert ennek értelme az, hogy az esetleg éles, bármily igazságtalan kritikák és birálatok, az azokban észlelni vélt vagy észlelhető indirekt felhivás címén bűnvádi eljárás alá nem vonhatók. Különös Sz.-ban részesülnek az országgyülés tagjai; az ezeket megillető Sz.-ot, amelyet mentelmi jognak, immunitásnak neveznek, a magyar képviselőházból Böszörményi László mentelmi ügyében kiküldött tiztagu bizottság a képviselőház részéről is elfogadott alakban akként formulázta, hogy: «amit az országgyülési tag mint olyan, a házban s a házon kívűl mond, azért csak az országgyülés és pedig annak csak azon háza által vonathatik feleletre, amelyhez tartozik».
(Szólád), nagyközség Heves vármegye egri j.-ban, (1891) 1067 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
kisközség Nyitra vármegye nagytapolcsányi j.-ban, (1891) 1201 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
1. Alsó-Sz. (Salcina de jos), kisközség Torda-Aranyos vármegye torockói j.-ban, (1891) 1216 oláh lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Felső-Sz. (Salcina de sus), kisközség u. o., (1891) 1314 oláh lak.
Ferenc, egyházi festő, szül. Csopakon (Zala) 1835. Már kora ifjuságában Rómába ment s itt Overbeck vezetése alatt folytatta tanulmányait, előszeretettel másolva a régi mestereket. Több szentképet készített, melyek közül Aquinói szt. Tamása, Szent Györgye és Szűz Máriája a Jézussal a nemzeti muzeum képtárában látható. Tárkányi Béla hagyatékából ide került Ráfael Költészetének gondos másolata is. Sz. folyvást Rómában él, hol a Palazzo Veneziában volt műterme. Régibb munkái közül a Rablók által megtámadott István királyt dicsérik.
(növ.) a. m. hársfa (l. o.).
l. Nyelvhiba.
l. Elektrodinamika.
(ol.), kénhidrogén, kéngőzök és kénessav kiömlése, exhalációja a földből, többnyire vulkáni vidéken, vulkáni működés utóhatásaként. A Nápoly melletti Sz. nevü régi vulkáni krátertől kölcsönzött név, amelynek számos hasadékából, repedéséből, különösen pedig a bocca nevezetü üregéből nagy mennyiségü forró kénhidrogén, kénessav ömlik ki vizgőzzel vegyest. Volcano szigetén, Izlandon, Jáván, Új-Zélandon nevezetes Sz.-k vannak, de nálunk a Kézdi-Vásárhely közelében levő torjai Büdös-barlang is még működő Sz.-nak tekintendő, szénsavkiömléssel vagyis mofettával vegyest. A Sz.-ból kiömlő gőzök erősen megváltoztatják azt a kőzetet, amelyen keresztül törnek és útjukban, különösen pedig kiömlési helyükön ként, gipszet, meg timsót raknak le. Legfőképen persze ként. Szicilia (Girgenti) kéntelepei, ugyszintén Kaliforniában (Sulphur Bank) a kén- és kénesőtelepek Sz. működésének eredményei. A trachit, melyet Sz.-i működése ér, rendesen timsókővé változik át (l. Timsókő).