l. Számológép.
a nagy agy megbetegedéséből származó beszédzavar, amely a bal első halántéktekervény megbetegedését bizonyítja. A beteg, akinek hallása jó, a hozzáintézett szavakat nem tudja mint ilyeneket felfogni, megérteni, a hallott szavakat ismételni. Saját szavait sem tudva hallása által ellenőrizni, betüket, szótagokat, szavakat elcserél, beszéde értelmetlenné válik a nélkül, hogy erről tudomása volna.
l. Ambo és Prédikálószék.
a nyelvtanban igy nevezik némelyek a szavak összetételét, l. Összetétel.
az ugyanily nevü járás székhelye Csernigov orosz kormányzóságban, az Ubjedj mellett, 5 km.-nyire a Desznába való torkollásától (1893) 6586 lak.
az Obnak 693 km. hosszu baloldali mellékfolyója Tobolszk orosz-szibériai kormányzóságban; az Ural K-i lejtőjén eredő folyó a Szigva torkolatától kezdve 350 km.-nyi hosszuságban hajózható; gőzösök is járnak rajta.
a nyelvtanban a szónak annyi része, amennyit egy lélekzetre ejtünk ki; tehát p. ez a szó Auszt-ri-a háromtagu. Minden Sz.-nak legerősebben ejtett hangja a magánhangzó. A magyar nyelvben magánhangzók csak az u. n. vokálisok lehetnek, vagyis az akadálytalan kilélekzéssel ejtett zöngehangok. De némely nyelvekben más zöngehangok is (l. Hangok) lehetnek magánhangzók, p. az n, l, r; igy a németben beten a kiejtésben bé-tn, Esel a kiejtésben é-zl, a tótban vlk farkas, prst ujj stb. Van nyilt Sz., mely magánhangzón s zárt Sz., mely mássalhangzón végződik; p. nyilt Sz. ez: fa, zárt ez: vas. Vannak továbbá hosszu és rövid Sz.-ok. L. Vers, Versmérték.
l. Dizartria.
l. Képtalány.
általában oly könyv, mely a szókat bizonyos meghatározott sorrend szerint leginkább ábéce-rendben tartalmazza és bizonyos szempontból tárgyalja: ez utóbbi tekintetben, vagyis azon irány és cél szerint, mely szerint a szók a Sz.-ban tárgyaltatnak, megkülönböztetünk: lexikont, v. dictionariumot, glossariumot, idotikont, onomastikont, vocabulariumot, továbbá etimologiai, vagyis szófejtő Sz.-t, szinonimák Sz.-át, speciális Sz.-t (mely az egyes iró vagy ennek valamelyik művének szókincsét tartalmazza), továbbá reál-Sz.-t, vagyis tárgyi Sz.-t, mely nem a nyelviek, hanem a dologbeliek összeállítására és felvilágosítására szolgál; ide tartoznak az u. n. enciklopédiák (melyeket ma röviden lexikonnak is neveznek), végre a különböző természettudományi, orvostani, bölcsészeti, matematikai stb. mű-Sz.-ak. L. még magyar nyelv szótára, Magyar nyelvtörténeti szótár, Magyar tájszótár.