l. Vizsgálati fogság.
(állat), a Physeter L. (l. o.) megjelölésére alkalmazott magyar kifejezés.
az aki távozás által magát a hatóság elől elvonja. Különösen felemlítendők: a) a bűncselekménnyel terheltek és bűncselekmény miatt elitéltek, kik távozásukkal a bűnvádi eljárást v. a büntetés végrehajtását kikerülni törekeszenek. Az elitélt Sz.-ek kézrekerítése a büntetés végrehajtására illetékes hatóság (kir. ügyészség) hatásköréhez tartozik. A személyes szabadság érdekében különös fontossággal bir a Sz.-terheltekkel szemben megengedett eljárás. Mostani gyakorlatunk szerint e tekintetben különbség van a járásbirósági és törvényszéki hatáskörhöz tartozó ügyek között, amely különbséget az ügyek különböző fontossága igazol. Járásbirósági ügyekben körözésnek, nyomozó-levél kibocsátásának helye nincs, de a biróság a Sz. tartózkodási helyének kipuhatolása iránt tesz intézkedéseket s a tartózkodási hely kipuhatolása után a Sz. ellen, ha személyes megjelenése a biróság előtt szükséges, elővezetési parancsot bocsáthat ki. A törvényszéki eljárásban kézrekerítésnek v. nyomozólevél kibocsátásának van helye. A kézrekerítés abban áll, hogy hivatalos közeget küldenek ki a terheltnek kinyomozása és letartóztatása végett. Az új büntető perrendtartás (1896. XXXIII. t.c.) a személyes szabadságot még nagyobb biztosítékokkal veszi körül. A járásbirósági ügyekre nézve a mostani gyakorlatnak megfelelő intézkedéseket tartalmaz; a törvényszéki eljárásban azonban azt rendeli, hogy kézrekerítés elrendelésének csak bűntett vagy fogházzal büntetendő vétség esetében van helye. Nyomozó-levél pedig csak bűntett esetében bocsátható ki s annak kibocsátására rendszerint csak a vádtanács, a vizsgálóbiró ellenben csak sürgős esetekben jogosult. Vétség esetében, ha a terhelt előállítását fontos ok kivánatossá teszi, a biróság a terheltnek személyleirását a hatóságoknak azzal a felhivással küldheti meg, hogy a körözött egyén feltalálása esetében értesítsék azt a biróságot, mely a személyleirást kiadta.
Sz., a katonaságnál, olyan katona, aki azon szándékkal hagyja el a csapattestét, hogy magát védkötelezettsége alól mindenkorra kivonja, hogy csapatához be nem vonul. A szökések elharapódzása esetében rögtönitélő eljárás hirdettetik ki, s a ki ezen kihirdetés után szökik, azt már az első szökés miatt agyonlövik. Ugyanaz a büntetés éri azt a Sz.-t, ki szökés miatt már háromszor meg volt büntetve, vagy aki az őt elfogni akarót súlyosan megsebesítette vagy megölte; továbbá háboru esetén: a) ki az ellenség közelében őrséről szökött meg; b) a bűntettet két vagy több bajtárs társaságában követte el; c) szökés miatt előbb már kétszer büntetve volt; d) mint tiszt csapatosztályától szökött. Az ellenséghez szökést kötél általi halállal büntetik. Minden más esetben a szökést 1-10 évig terjedhető egyszerü v. súlyos börtönnel büntetik. L. még Fegyveres erő.
emelkedő versütem, a jambus (l. o.) magyar műszava, melyet úgy alkottak, hogy mértéke kifejezze a rövid és hosszu tagból álló jambus mértékét: szökő.
l. Árapály.
szökő nap. Mivel sem a Földnek a Nap körül való útja, sem a Holdnak a Föld körüli keringése nem fejezhető ki egész napokban, vagyis a Föld tengely körüli forgásának idejében, azért sem a nap-év, sem a hold-év nem áll egész számu napokból. Ha tehát bármely egész napokból álló évet választunk is időszámításunk alapjául, szükséges azt időről-időre a föld mozgásával (vagy a Nap és Hold járásával) összeegyeztetni, mi az által történik, hogy bizonyos számu évek lefolyása után egy nappal hosszabb évet sorozunk be; ilyen évet Sz.-nek nevezünk, azt a napot pedig, mellyel ezen évben több van mint más évben, szökő napnak. Jelenleg használatos évünkben - bizonyos kivétellel - minden 4-ik év Sz. és akkor febr. 25-ike a szökő nap. L. Év és Naptár.
Ha magasan fekvő viztartó cső közvetítésével vékony nyilásu csővel van összekötve, ebből a víz annál magasabbra szökik fel, mennél nagyobb a viztartó és kifolyási cső közötti magasságkülönbség. Ha az utóbbi helyett oly cső alkalmaztatnék, mely a viztartó magasságáig ér, a viz a csőben épp oly magasságra emelkednék, mint amily magasan a viztartóban van. Ez a közlekedő edények törvénye. A vékony nyilásu csőből tehát a viznek épp oly magasra kellene felszöknie, mint amily magasan a viztartóban van, de a csőben levő surlódás, valamint a levegő ellenállása miatt ez nem történhetik meg. A felszökő víz magasságát a nyomás határozza meg első sorban, mely a vizet kihajtja. Vizvezetékkel egybekapcsolt Sz. tehát jelentékeny magasságu vizsugarat képes szolgáltatni. Fokozható a magasság a nyilás kellő megválasztásával is. A Sz.-ak fellövellő vizének különböző készülékek (csövek) alkalmazásával sokféle alakot ad a hidroplasztia, az a művészet, mely a parkoknak, köztereknek Sz.-akkal való díszítésével foglalkozik. Ilyen alakulást láttat a mellékelt ábra. A közbülső tölcsér vizsugarait a Segner-féle kerékből kilövellő négy vizsugár kosárszerüen fonja körül.
[ÁBRA] Szökőkút.
l. Szökő év.
1. Magyar-Sz., kisközség Esztergom vármegye párkányi j.-ban, (1891) 2000 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Német-Sz., kisközség u. o., (1891) 1521 magyar lak.
(növ.), a magyar nyelv sajátsága szerint 1. a szőllőtő terméke, a bogyó; 2. a szőllőtő mívelésbeli területe, sőt 3. maga a szőllőtő is (l. o.).