v. szövőpillék, l. Fonólepkék és Selymérek.
(Ploceidae), az éneklő verébalkatuak rendjébe, a kúcsőrüek csoportjába tartozó madárcsalád, melyek többnyire pacsirtanagyságuak, csőrük erős és kúpos, 10 evező tolluk közül az első visszafejlődött, legkisebb. Mintegy 250 ismert faja van, melyek az etiopiai regióban, Indiában, Ausztráliában és Afrikában élnek és társasan épített művészi fészkeikről nevezetesek. rovarokkal meg magvakkal táplálkoznak. Ide tartozik az Euplectes franciscana Isert., melynek himre a párzás idején fején, mellén tűzvörös, bársonyszerü tollazatuvá lesz. Máskor, épp ugy mint a nőstényé, tollazata szürkés, veréb szinü. Euplectes melanogaster Swains., Napoleon-szövőmadár. Szine kénsárga, kivéve fejének oldalait, farkát, hasának és hátának elejét, melyek feketék. Hossza 12 cm. Hazája Észak-Atrika. Állatkertekben gykori. Más nevezetes nemek még: Textor, Ploceus, Vidua. amadina stb.
l. Képszövés és szövés.
l. Manilakender és Pizang.
Szövött kelmék készítésére szolgál. A Sz.-nél az összes láncfonal a lánchengeren v. fonalas dorongon van felvetve, az elkészült szövet pedig a szövethengeren van. E két henger lehet a szövés síkjában elrendezve, miként az az 1. ábrán (d lánchenger s h szövethenger) látható, avagy a szövés síkja alatt, mint ez a 2. ábrán látható (a lánchenger, d szövethenger, b láncirányító, c szövetirányító). A fonalak feszítése céljából a lánchenger fékkel, a szövethenger pedig kilincsművel látandó el (l. 1. ábra). A láncfonalak párhuzamos irányítását az 1. ábrán g betüvel jelölt csépek eszközlik. A csépek egyszerü pálcák, amelyekkel a fonalakat ugy vezetik, hogy a páros számu fonalak az első pálca felett s a második alatt, a páratlan számu fonalak pedig épp ellenkezően haladjanak. A kötés céljából a láncfornaak egy részét fel kell emelni, a többit pedig le kell húzni vagyis szádat kell képezni, hogy ezen a vetélőt átdobhassák. Ezen szádképzés céljából minden láncfonal egy u. n. nyüstszemen megye keresztül. az azonos kötéssel biró fonalak nyüstszemeit közös pálcákra - nyüstpálcákra - szokás fűzni, miáltal a nyüstök keletkeznek (l. 1. ábra l, 2. ábra e és 3. ábra a betüje), amelyeket mozgathatóan függesztenek fel s egykaru emelőkkel mozgatnak. Az egykaru emelőket lábítóknak nevezik, mivel a munkás lábaival mozgatja. A nyüstöket sokféle módon szokás felfüggeszteni. igen gyakran alakalmazzák az 1. ábrán k betüvel jelzett hengereket vagy csigákat, illetőleg a sikoltyus felszerelést nemkülönben a 3. ábrán látható váltvajáró (contremarche) felszerelést is. A váltva járó felszerelésnél minden nyüst 3 emelőkarral áll kapcsolatban. A felső kétkaru emeltyü (e) egyik karján a nyüst (a) függ; a másik karján pedig a hosszabb egykaru emeltyü (d). A nyüst alsó pálcája a rövidebb egykaru emeltyüvel (b) van kapcsolatban. Minden lábító (c) valamely nyüstnek d vagy b karjával áll összeköttetésben, még pedig a d karjával akkor, ha a nyüstüt fel kell emelni és b karjával le kell húzni. A váltva járó felszerelés 4-8 nyüst alkalmazása esetén célszerüen használható; ha a nyüstök száma 12-16 vagy még nagyobb, ez esetben nyüstemelő géppel eszközlik a nyüstök emelését, amely szerkezetileg teljesen a jacquard-géppel, csakhogy legfeljebb 32 kampóval (platinával) bir és erősebb kivitelü. Szerkezetét l. Nyüstemelő gép. A nyüstöket ily esetben a platinák tartják és a rájuk kötött súlyok feszítik. Ábrás szövetek szövése céljából a kézi Sz.-et jacquard-géppel szerelik fel (l. Jacquard-gép).
[ÁBRA] 1. ábra. Selyemszövésnél alkalmazott házi szövőszék vázlata.
[ÁBRA] 2. ábra. Lenszövésnél alkalmazott kézi szövőszék részlete.
[ÁBRA] 3. ábra. A váltvajáró felszerelés.
[ÁBRA] 4. ábra. Kézi vetélő.
[ÁBRA] 5. ábra. Gyorsvetélős bordaláda.
[ÁBRA] 6. ábra. A gyorsvetélős bordaláda hosszmetszetben.
A láncfonalak által képezett szádon a vetülékfonalat a vető v. vetélő viszi át. A vető átdobása kézzel végezhető, mely esetben az 1. ábrán jelzett alaku, v. pedig ostor segélyével dobják, mint az 5. ábra mutatja, mely esetben a vetélőnek kis gördülő kerekei vannak, amellyel a bordaláda alsó b dorongján (l. 5. ábra) gördül. A kerekes vetélőt gyorsvetélőnek hivják. A gyorsvetélős bordaládának két végén fiókok vannak, amelyekben - mint a 6. ábrából kitünik - az l jelü csúszkák mozgathatók az 5. ábrán m-mel jelölt, ostornak nevezett zsinórokkal. A csúszkákra bőrütközőket erősítenek, amelyeket vetőfejnek v. ostorfejnek neveznek. A gyorsvetélővel a munka 2-3-szor szaporább a kézi vetéléshez képest. Színes szövetek szövéséhez többféle szinü vetülékfonal kell. Ilyen esetben minden más szinü vetülékfonal külön vetélőbe teendő s hogy a munka szapora legyen, a bordaláda végén több fiók van, de ugy, hogy ezek felváltva állíthatók a láda dorongjának felső síkjába. Az ilyen bordaládát váltó ládának hivják. A szádba vetett fonalak egyenletes és párhuzamos elrendezését az 5. ábrán g betüvel jelzett bordával végzik (lásd Borda). A borda mozgatására szolgáló szerkezetet bordaládának nevezik s ez az 5. ábra szerint az e csapok körül lengő d dorongból, az ebbe illesztett aa karokból és a bordát tartó b alsó dorongból és e fedőből áll.
l. Szövőszék.
több járási székhely Oroszországban: 1. Kazán kormányzóságban a Bjeszdna partján, a Volgába való torkollásához közel, (1893) 2349 lak., folyami kikötővel, gabona- és lisztkereskedéssel; 2. Rjezan kormányzóságban, az Oka völgyében, vasút mellett, (1893) 4647 lak., halászattal, gabona- és állatkereskedéssel; 3. Tambov kormányzóságban, a Sztudenec mellett,(1893) 7249 lak., gabona-, lenmag- és gyapjukereskedéssel.
Mihály, orosz gróf és államférfiu, szül. 1772 jan. 1-én, megh. Szt.-Pterváron 1839 febr. 11. Mint a mennyiségtan és bölcsészet tanára működött, midőn I. Sándor cár titkárának és bizalmas tanácsadójának kiszemelte (1809) és később miniszteri rangra emelte. Korszerü reformokat tervezett és nyugateruópai francia mintára próbálta átalakítani Oroszország közigazgatását. Mig I. Sándor cár Napoleon császárral barátságban élt, Sz. kegyben állott; a franciákkal való háboru kitörése azonban a reformeszmék előharcosának bukását vonta maga után (1812). Négy év mulva visszatérhetett ugyan a számkivetésből, de befolyásra többé nem jutott. 1816-1821. mint kormányzó működött. Halála előtt I. Miklós cár az orosz közjog kodifikációja körül szerzett érdemei fejében grófi rangra emelte. V. ö. Korff báró, Sz. gróf élete (oroszul, Szent-Pétervár 1861). Leánya Erzsébet (szül. 1799., megh. Bécsben 1859 ápr. 4-én) Bagrejev iróhoz ment nőül, külföldön élt és (francia) filozofiai és vallásos munkákat irt. V. ö. Duret, Un portrait russe (Lipcse 1867).
(zend.) a. m. szent. Zoroaster (Zarathustra) s családja tagjainak szokásos megtisztelő címe.
(Spuz), 1. tartomány Montenegro déli részében, 379 km2 területtel, 22,000 lak., Podgorica székhellyel. Az 1878-iki berlini kongresszus itélte oda Montenegrónak. - 2. Sz., város, az ugyanily nevü montenegrói tartományban, 14 km.-nyire Podgoricától, a Zeta partján, 1000 lak., környékén termékeny vidékkel; szomszédságában régi török erősség áll.