Sztandia

sziget, l. Dia.

Sztanica

(orosz) a. m. kozákgyarmat, telepítvény.

Sztanimaka

(Sztanimachosz), város Kelet-Ruméliában, Filippopel (ettől DK-re) kerületben, a Csepelarszka Reka mellett, 12,191 lak., akik közt 6834 görög, 4584 bolgár, 488 török, 150 izraelita és 105 cigány; szeszégetéssel, borkereskedéssel. A közeli szőllőhegyek közt számos a kis kápolna.

Sztanisics

nagyközség Bács-Bodrog vármegye zombori j.-ban, (1891) 7221 német, magyar és szerb lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Sztanizsa

(Stanisia), kisközség Hunyad vármegye brádi j.-ban, (1891) 1121 oláh lakossal.

Sztanko

sziget, l. Kosz.

Sztankován

kisközség Liptó vármegye rózsahegyi j.-ban, (1891) 1079 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Sztankovics

1. Danilo, horvát vicebán, szül. Nirin falucskában 1834. szegény földmívelő szülőktől. Zágrábban tanult s 1858. állami szolgálatba lépett. 1872, osztálytanácsos a horvát közoktatási osztályban, 1877. a horvát hétszemélyes tábla birája, 1884. a belügyi osztály főnöke, vicebán, 1894. valóságos titkos tanácsos, 1890-ben a szerb nemzeti kongresszus alelnöke. Khuen-Héderváry bán buzgó munkatársa Horvátország kormányzásában.

2. Sz. Kornél, szerb zeneszerző, szül. Budán 1831 aug. 18., megh. 1865 ápr. 5. Ő a szerb zeneirodalom megalapítója, a szerb nép ajkairól ellesett gyönyörü egyházi és világi dalokat művészi alakba öntötte és hű kifejezője a szerb nép dalban kifejezetten nemzeti szellemének és jellemének. Művei: A szerb egyházi énekek, 4 köt.; Szerb népdalok, 10 köt.

Sztannin

(ónkova), ónszulfidnak (SnS2) izomorf keveréke rézszulfiddal (Cu2S), vasszulfiddal (FeS) és részben cinkszulfiddal (ZnS), többnyire vaskos, szemcsés tömegekben, ritkábban szabályos rendszerbeli kristályokban terem, acélszürke, kissé sárgás árnyalattal. K. 4, fs. 4,3-4,5. Csehországban Zirnwald ónkőtelepein, Cornwallisban és Peruban (néha 8 cm. hosszu krisztályokban is) terem. Némely helyen szeszt olvasztanak ki belőle.

Sztanniol

l. Lemez és Ón.


Kezdőlap

˙