l. Woodburytipia.
hegység Szibéria K-i részében; az Ohocki-tenger DNy-i szögletétől kezdve a Keleti-fokig vizválasztóul szolgál az Északi-jegestenger és a Nagy-oceán közt. Nagyobbára az Ohocki-tenger partja mellett, azzal egyközüen húzódik el, azután ÉÉK-i irányt és végül K-i irányt követ. A Sz. D-i lejtője meredek és nehezen járható; az É-i oldalán szelid lejtőjü hegység gerincén kopár és meredek falu csúcsok ülnek. Hágói közül, amelyek 1000-2000 m. magasak, a legjártabb az, amely az Olekma forrásánál van. Legmagasabb csúcsai a 2500 m.-t is fölülmulják. Némelyek hozzá számítják a Jablonoi- és Baikal-hegységet is.
1. Ó-Sz., nagyközség Bács-Bodrog vármegye apatini j.-ban, (1891) 5503 szerb lak., kik szövő ügyességükről hiresek, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Kis-Sz., Ó-Sziváchoz tartozó puszta Bács-Bodrog vármegye zombori j.-ban; innen ágazik ki a Ferenc-csatornából az öntöző vagy ferenc-József-csatorna; I. Ferenc József király tette benne 1872. az első kapavágást, minek emlékére emlékoszlopot állítottak fel. Van itt rizshántoló malom is.
kisközség Somogy vármegye szigetvári j.-ban, (1891) 1003 horvát és magyar lakossal.
Mihály, reformátor, valószinüleg a zemplénvármegyei Sztárán született. A Ferenc-rendbe lépett s Padovában fejezte be tanulmányait. 1524 körül a Pálóczi Antal udvari papja lett Sárospatakon, hol 1528 táján odahagyván a rendet, a reformáció tanait kezdte terjeszteni. 1544 tavaszától Laskón működött s hét év alatt folytonos küzdelemmel, sőt élete gyakori veszélyeztetésével Baranyában és Szlavoniában 120 protestáns egyházat alapított, melyek felett aztán a szuperintendensi tisztet is viselte. 1553-ban tolnai pap lett s mint ilyen a baranyai egyházkerület felügyeletét egy év mulva szegedi Kis Istvánnak engedte át. Körülbelül 1558. újra Laskóra ment papnak, de ez alkalommal nem sokáig volt itt. Pár évvel később Pápán lett lelkész, ahonnan 1574 tavaszán Sopronba ajánlkozott magyar prédikátornak, de ez állomást nem nyerte el. További sorsáról csak annyi van tudva, hogy 1579. elüldozték addig viselt hivatalából, mely azonban már nem Pápán lehetett. Irói működésével szintén nagy érdemeket szerzett. A magyar drámairodalom terén kifejtett alapvető munkjássága kiváló helyet biztosít neki az irodalomtörténetben. Ilyen irányu művei, melyek bár magyarul vannak irva, latin címüek: Comoedia de matrimonio sacerdotum (Krakó 1550); Comoedia lepidissima de sacerdotio (Magyar-Óvár 1559). Igen sok verses műve is van, mindannyi magyar nyelven, a nevezetesebbek közülök: Akháb király hitetlenségéről és Illyés prófétának megfeddéséről való szép historia (Debrecen 1574, 1549. irta); Historia de vita beati Athanasii (u. o. év n., 1557. irta); Historia Cranmerus Tamás érseknek az igaz hitben való állhatatosságáról (u. o. 1582, 1560. irta). Mindeme nagyobb s a többi kisebb szépirodalmi munkáit Szilády Áron egybegyüjtve a Régi Magyar Költők Tára V. kötetében (1886) adta ki. V. ö. Nagy Sándor, Sz. M. élete és művei (1883) című művét és a Szilády Áron által művei gyüjteményéhez irt életrajzot s jegyzeteket.
az ugyanily nevü járás székhelye és fürdő Novgorod orosz kormányzóságban, a Poliszt és vasút mellett, (1893) 15,589 lak., gabona-, len- és fakereskedeéssel; folyami kikötővel, ahonnan gőzhajók járnak. A város közelében sós források vannak, amelyekből 1865-ig sót főztek, de azóta vizüket csak ivásra, fürdésre használják görvély, reumatikus bajok és bőrbetegségek ellen. Évenkint mintegy 1000 fürdővendég fordul meg benne.
a Balkán bolgár neve.
(nagymihályi és sztárai gróf), ősrégi család, mely eredetét a Kaplyon-nemzetségből veszi. Az első kimutatható ős a XIII. sz. első felében élő Jákó volt. Nagymihályi birtokát a család 1249 körül, Sztárát 1273. kapta. 1418 márc. 29-én Zsigmond a régi címer használatát megerősítette. 1725 jun. 23. Imre bárói, 1747 ápr. 6-án grófi rangot nyert. Mihály gróf (1749-1798) irt egy ily címü művet: Új Sans-Soucinak avagy gond nélkül való helynek rövid leirása (nyomt. hely és év nélkül). Eredetileg francia nyelven, mely azután német és magyar fordításban is megjelent. Albert gróf, szül. 1785., megh. 1843 febr. 13. Követ volt az 1825., 1836. és 1840. évi országgyüléseken. Politikai pártállásra nézve a konzervativ párthoz tartozott s e párt elveit a Világ címü politikai lapban Nagymihályi levelek címü cikksorozatban ismertette. Még messzehatóbb jelentőségü az a Szózata, melyet a Hirnök melléklapján, a Századunkban a házi adónak a nemesség által birtokarányban való viselése mellett tett közzé. E szózat szerint az örök igazság követeli a nemesek adózását, a házi adó csak nemesi birtokra vethető ki, az adókivetésben a legtöbb adót fizetők birhatnak döntő szóval stb. E szózat indította Kossuthot, hogy lapjában a Pesti Hirlapban minden oldalról megvilágítsa e kérdést. Később Sz. teljesen visszavonulva élt a közélettől. Fia Antal, szül. Pesten 1839 ápr. 8-án, megh. Nagymihályon 1893 aug. 29., főrendiházi tag. A közéletben korán kezdett szerepelni, részt vett a 60-as évek országgyülési mozgalmaiban s szorgalmas tagja volt a főrendiháznak, hol rendesen a mzeti párt elveit hangoztatta. Nevéhez fűződik a család nagy becsü oklevéltárának kiadása, melyből az ő költségén eddig két kötet jelent meg: A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray-család oklevéltára (1-2. köt. 1457-ig, Budapest 1887-1889), melyet Nagy Gyula történettudós szerkesztett. Testvére Julia Apponyi Albert gróf (l. o.) anyja. A Sz.-család történetére v. ö. Nagy Gyula, A nagymihályi és sztárai gróf Sz.-család oklevéltára (1. kötet 1234-1396., 2. köt. 1397-1457, Budapest 1888-1889).
1. Sz. Antal gróf, táborszernagy, szül. Kassán 1740., megh. Grazban, 1808 jan. 23. Imre gróf fia; 1759. lépett hadi szolgálatba s a hétéves háboruban vitéz magatartásáért századossá nevezték ki. A bajor örökösödési háboruban már egy gránátos zászlóalj parancsnoka volt s 1779. oly hósiesen védte Hermesdorfot, hogy ezredessé lépett elő. A török háboruban Szabács alatt tüntette ki magát; 1780-ban tábornokká lett s mint ilyen Belgrád ostrománál oly hősiesen harcolt, hogy a Mária-Terézia-rend lovagkeresztjét nyerte. Később Németalföldön harcolt, altábornaggyá lépett elő; A török háboruban Szabács alatt tüntette ki magát; 1780-ban tábornokká lett s mint ilyen Belgrád ostrománál oly hősiesen harcolt, hogy a Mária-Terézia-rend lovagkeresztjét nyerte. Később Németalföldön harcolt, altábornaggyá lépett elő; 1794 máj. 11. súlyos sebet kapott. A francia háboruban ismételve nagy mérvben kitünt s Jourdan francia tábornok visszaverése után 1796. a Mária-Terézia-rend parancsnoki keresztjét nyerte; 1797., midőn a franciák Kehlnél átkeltek, súlyos sebet kapott. 1800. táborszernaggyá lépett elő s 1806. nyugalomba lépett.
2. Sz. Gábor gróf, országgyülési képviselő, szül. Tarnán (Ung) 1866 márc. 12-én. A gimnáziumot Kalksburgban és Eperjesen, a jogot Pozsonyban és Budapesten végezte. Eleinte szolgabiró volt Nagy-Bereznán, majd Ungváron. 1896. az ungvári kerület országgyülési képviselőjévé választotta.
3. Sz. István gróf, volt országgyülési képviselő, szül. 1858 febr. 7., megh. Nagy-Mihályon 1896 jul. 12. A diplomáciai pályára lépett és szófiai alkonzul volt, utóbb, 1891. az ungvármegyei nagybereznai kerület képviselője lett. Tragikus halállal mult ki; éj idején máig is ismeretlen tettes hálószobája ablakán át agyonlőtte.
4. Sz. Nepomuk János gróf, főrendiházi tag, szül. 1840 márc. 4. A sportnak nagy kedvelője, mint versenyistálló-tulajdonos és a jockey-klub igazgatósági tagja élénk tevékenységet fejt ki a budapesti lóversenyeken.
l. Eszki-Zagra.
község, l. Starcsova.