(gör.), mint a semita sékel (l. Siklus) szó fordítása első sorban súlyt jelent (súlydarab), aztán a görögök legrégibb pénzegysége. Értéke és súlya különböző. Ismertek. Az eginai ezüst Sz., 12,4 g. súlyu s körülbelül 2,6 kor. értékü, van benne 2 drachma; ez a pénz hosszabb ideig forgott Görögország nagyobb részében. Az eubeai könnyebb Sz., 8,5 g. súlyu, erre vezethető vissza a korintusi Sz. 3 és az attikai Sz. 2 drachmával, amiért didrachmonnak is nevezték. A Sz. nevet Attikában egy körülbelül 22,3 kor. árfolyamu (mai fémértéke szerint 28,5 kor.) aranypénz viselte. Ehhez közel állt a persa arany Sz. (daricus).
(gör.), a mekanikának az egyensúlyról szóló része. Valamely anyagi rendszerre működő erők egyensúlyának meghatározására a virtuális (lehetséges) elmozdulások elvének segítségével történhetik. Ha valamely anyagi rendszer tetszőleges erőknek és tetszőleges feltételeknek van alávetve, akkor minden elmozdulás, mely e feltételeknek megfelel, virtuális elmozdulás. Az említett elv azt mondja, hogy valamely anyagi rendszer akkor és csak akkor van egyensúlyi helyzetben, ha e helyzetétől számított bármely végtelen kicsiny virtuális elmozdulás közben az összes erők által végzett munka zérus.
l. Forgási nyomaték.
(gör.), önműködő sebességmérő vasúti vonatok számára; a szükséges feljegyzéseket óramű által mozgatott papirosszalagra maga a műszer jegyzi fel.
1. ciszkaukáziai orosz kormányzóság Ausztrakán, a doni kozákok területe, Kuban és Terek közt, 60,597 km2 ter., (1892) 695,366 lak. DNy-i szögletébe a Kaukázus ága, a Tasli-Szürt nyulik be; itt a Temnoliesszkaja (828 m.) Sz. legmagasabb hegycsúcsa. Fő folyója a Ny-i Manics, amely itt veszi föl a Nagy-Jegorlikot a Kugultával és a Közép-Jegorlikot. A Kaspi-tó vidékéhez tartozik a K-i Manics a Kalausszal, a Kuma a Karamikkal és Tumuzlovkával. Az éghajlat mérsékelt, de az időjárás nagyon szeszélyes. Sz. városában az évi középhőmérséklet 9,10°; a juliusi 21,7°, a januárusi -4°. A föld, ahol öntözhető, mindenütt termékeny; fő termékek a búza, rozs, zab, árpa, azonkivül len és napraforgó. A fő foglalkozás az állattenyésztés. A lakosok zöme orosz; rajtuk kívűl vannak örmények, görögök, nomadizáló kalmukok és nogáji tatárok. Az ipartelepek őrlőmalmok (0,79 millió rubel termelés), szeszégetők, olajprések, sörgyárak, viaszolvasztók, mézsörgyárak és téglagyárak. Járásai: Alexandrovszk, Medvjezsinszk, Novogrigorjevszk és Sz.; ezekhez járul a nomád népek három rendőri kerülete. - 2. Sz., az ugyanily nevü kormányzóság és járás, továbbá püspökség székhelye, 436 km.-nyire Tiflisztől, a Tasla forrása közelében, vasút mellett, (1893) 36,145 lak., élénk iparral; három nagy országos vásárral; két székesegyházzal, többféle iskolával; nagy bazárral és igen szép nyilvános kerttel. 1777. alapították mint erősséget.
(gör.), a görög tragédiákban az a karének, melyet a jelentek között énekeltek.
a Sz.-sav gliceridje, azaz olyan éter, mely keletkezik, ha a háromértékü glicerinalkohol hidroxilgyökeinek hidrogén parányait a Sz.-sav gyökével helyettesítik. Vegyjele: C3H5(O.C.18H33O.)3. Előfordul a zsírokban és minél nagyobb a zsírok Sz.-tartalma, annál szilárdabbak. L. Glicerin és Gyertya.
oktodecilsav, H(C18H35O2). A zsírsavak csoportjába tartozó egybázisu sav, amelynek gliceridje (glicerinnel képezett összetett étere) a természetes zsírokban található palmitinsavas és olajsavas glicerinnel elegyedve. Előállítása ugy történik, hogy faggyut vagy még célszerübben kakaovajat, nátriumhidroxiddal elszappanosítanak és a keletkezett szappant (Sz.-as nátriumot) sósavval bontják el. Ilyenkor kiválik a Sz., amelyet alkoholból többször kikristályosítanak. A Sz. alkoholból gyöngyházfényü tűkben vagy lemezkékben kristályosodik; szine és szaga nincs; op. 69,2°. Vizben oldhatatlan, de éterben, benzolban, széndiszulfidban, zsíros olajokban v. forró borszeszben könnyen oldódik. Káliumhipermanganáttal oxidálva különféle savak (borostyánkősav, adipinsav stb.) képződnek belőle. A Sz.-ban egy hidrogénatom fémekkel helyettesíthető és ekkor sói, az u. n. sztearinátok keletkeznek, amelyeket közönségesen szappanoknak neveznek. Sói közül az alkalifémek sztearinátjai vizben oldhatók, a többiek nem. A Sz.-ból a hidrogénatomoknak klór-, bróm-, jód-, amido (NH2) stb. gyökökkel való helyettesítése révén különféle származékok keletkeznek.
l. Illanó olajok.
(ásv.), magnézium-hidroszilikát, gyakran több-kevesebb vasoxidul is van benne. Többnyire csillámnak és egyéb magnéziumszilikátoknak, valamint általában magnéziumtartalmu ásványoknak elváltozási terméke. Legtöbbször levelesen, pikkelyesen, héjasan, szemcsésen v. vaskosan terem és pedig elégszer nagy tömegekben s pedig telepekben, fészkekben, telérekben, sokszor más ásványok társaságában. Zöldes, fehéres, sárgás, szürkés szinü, ritkán szintelen, igen lágy, zsíros tapintatu, amiért zsírkő is a neve. Kitünően hasad egy irányban, lemezkéi gyöngyös-zsíros fényességüek, hajlíthatók. K. 1, fs. 2,69-2,80. A lángban nem olvad, legföljebb igen vékony szilánkjai a széleken egy kevéssé. Forrasztó cső előtt izzítva megkeményszik (k. 6) és erősen világít. Savak nem oldják. Igen sok változatát, féleségét szokták megkülönböztetni. A kristályokban és a kristályosan (levelesen, pikkelyesen) termőnek talk v. zsírkő a neve. Hazánkban kisebb mennyiségben Selmecbányán, Iglón, Radnán, Oravicán, Úrvölgyön, Rézbányán, Borszék vidékén, a gyalui havasokban, a Hideg-Szamos völgyében, a Szurdukban stb. Nagyobb tömegekben terjedelmes rétegekben és palásan mint Sz.-pala vagy talkpala fehér, sárga, zöld, sőt vereses szinten az Alpok kristályos palái közt. Néha quarccal és földpáttal van keveredve. Klorittal kevert talknak fazékkő (lavezkő, lavezi, pierre ollaire) a neve, többnyire szürkés és zöld. Puhasága miatt jól faragható, esztergályozható, mindenféle ékességeket faragnak, különösen pedig tűzálló fazekakat, tégelyeket, kályhalapokat stb. készítenek belőle. A tömött, vaskos, igen könnyen vágható, faragható Sz.-nak szalonnakő a neve; tulajdonképen ezt szokták szorosabb értelemben vett Sz.-nak nevezni. Fehéres, sárgás, zöldes, szürkés, ritkábban vereses; erősen zsíros tapintatu, de nem tapad a nyelvre, mint a talk. Mindenféle apróságokat, pipafejeket stb. faragnak belőle. Finom pora adja a federweiss néven ismeretes hintőport; arcfestékül, hajporul, gépkenőcsül, simító, fényesítő szerül használják. Lapos darabjaival posztóra, selyemre, üvegre jól rajzolhatni és az ilyen kerül szabókréta (spanyol, velencei, briançoni kréta) néven a kereskedésbe. Porcellánhoz, szappanhoz is adják. Tűzálló gázégőket is készítenek szalonnakőből és sok egyebet. Az u. n. khinai szalonnakő nem egyéb, mint agalmatolit (l. o.).