Jenő, zeneszerző, szül. Pesten 1864 ápr. 4-én. Zenei tehetsége korán fejlődött. 12 éves korában már az egyetemi templom orgonistája volt. Ekkor végezte zenei tanulmányait is Bellovits Imre vezetése alatt. A gimnáziumot s az orvosi egyetemet Budapesten végezte, 1889. került szinre háromfelvonásos operettje, a Peking rózsája, 1891. Steiger Lajossal közösen irt egyfelvonásos balettje, az Új Romeo, 1892. Csárdás c. háromfelvonásos balletje az operaházban. A ballet érdeme az, hogy ebben hallotta meg először a közönség a 200 éves régi magyar zeneemlékeket modern instrumentációban és látta meg a maga eredeti formájában a hires palotás és egyéb régi magyar táncokat. 1893. került szinre a népszinházban Kis molnárné címü háromfelvonásos operetteje, 1894. a magyar királyi operában Tous les trois címü egyfelvonásos balletje. Jelenleg a magyar királyi opera elfogadta előadásra Ninon címü kétfelvonásos operáját. Volt polgári iskolai énektanár s belső munkatársa, illetve zenereferense az Egyetértésnek (8 évig), a Pesti Hirlapnak (2 évig), segédszerkesztője a Magyarországnak (1 évig), segédszerkesztője a Pesti Naplónak (1 évig), felelős szerkesztője a Szabad szónak (1 évig) és a Székesfejérvár és Vidékének (1 évig).
(Sztojcseny), kisközség Szolnok-Doboka vármegye magyarláposi j.-ban, (1891) 422 oláh lakossal. Kis fürdőjének (58 lakószobával) égvényes konyhasós savanyuvizét üdítő italul és hurutus bántalmak ellen használják. A fürdőtelep Esterházy István gróf tulajdona.
Arzen, gör. keleti püspök, szül. Bánát-Szent-Ivánon 1803 nov. 9., megh. Szent-Endrén 1892 ápr. 20-án. Pesten jogot hallgatott, majd a papi pályára lépett és 1829. pappá szenteltetett; a 30-as évek derekán archimandrita lett. Az 1848-as év mozgalmaiban tényleges részt nem vett, az 50-es évek elején budai püspökké nevezték ki. 1871-74. patriárka-helyettes volt; 1874. a gör. kel. szerb kongresszus ugyan patriárkának megválasztotta, de a korona visszavetette, mert Mollináry altábornagy királyi biztost nem fogadta és nem üdvözölte a kiráyl személyesítőjét megillető tisztelettel. 1881. újra megválasztották, de ezúttal sem nyert megerősítést. Sz. a vaskorona-rend első osztályát, a Ferenc-József-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet birta.
Koszta, bolgár miniszterelnök, szül. Filippopolban 1853. Párisban, Prágában és Heidelbergában végezte tanulmányait és Bolgárország felszabadulása után törvényszéki elnök lett Szófiában. 1879. a nemzetgyülésbe választották s tagja lett a konzervativ pártnak. 1879-83. irodafőnök volt Sándor fejedelem oldalán 1883. külügyi miniszter lett, majd igazságügyi miniszter és ezt a tárcát a Radoszlavov-kabinetben (1886-1887) és a Sztambulov-minisztériumban 81887-1888) is megtartotta. 1888. ügyvédi irodát nyitott Szófiában és Sztambulov ellenfeleihez csatlakozott. Ennek bukása után Ferdinánd fejedelem Sz.-ot 1894 máj. 31. miniszterelnökké tette, mely állásban most is működik. Alatta ment végbe Ferdinánd és a cár kibékülése és Bolgárországnak a hármas szövetségtől való elpártolása.
(Sztolbovo), falu Szt.-Ptervár orosz kormányzóságban, a Szjasz mellett, ahol 1617 febr. 27. Svéd- és Oroszország egymással békét kötöttek; ebben az előbbi megkapta Kexholms länt és Ingermanlandnak egy részét, amivel finnországi és esztoniai birtokai közt az összeköttetést helyreállította.
(Stolna), kisközség Kolozs vármegye gyalui j.-ban, (1891) 189 oláh lak., dacitkőgyárral.
(gör.) a. m. száj, szájnyilás.
pénz Bulgáriában, a frank 1/100 része.
(gör.) a. m. vegysúlytan, a kémiának az a része, amely a kémiai összetétel törvényeivel foglalkozik. A különféle vegyületekben ugyanis a kémiai alkotórészek súlymennyiségei nem tetszés szerinti, hanem csak szigoruan meghatározott viszony szerint fordulnak elő; hasonlóképen a különböző vegyületek súlymennyiségei is csak szigoruan meghatározott viszony szerint hatnak egymásra a kémiai átalakulásokban. A Sz. körébe tartozó fontosabb törvények: 1. Az állandó súlyviszonyok törvénye (Proust-féle törvény), mely szerint: «ugyanazon sajátságu vegyületben az alkotórészek súlymennyiségének viszonya mindenkor szigoruan állandó». Igy p. a sósavban a hidrogénnek és a klórnak súlymennyisége ugy viszonylik egymáshoz, mint 1:35,5-höz. 2. Sokszoros súlyviszonyok törvénye (Dalton-féle törvény), mely szerint: «az alkotórészek minden vegyületben atomsúlyaik egész számu sokszorosai szerint foglaltatnak». Igy p. az oxigénnek atomsúlya 16 lévén, a különféle oxigén vegyületekben vagy 16 vagy 2x16=32, vagy 3, 4, 5...-ször 16 súlyrész oxigén foglaltatik. 3. A vegyülő súlymennyiségek törvénye (Richter-féle törvény), mely szerint: «minden kémiai átalakulásban az egymásra ható és a keletkező homogén testek mennyisége molekulasúlyaiknak egész számu sokszorosa». Igy p. a viznek molekulasúlya 18 lévén, a különféle kémiai átalakulásokban a vizből 18 vagy 2, 3, 4-szer 18 súlyrész fog szerepelni. 4. Molekulasúlyok törvénye (Dalton-féle II. törvény), mely szerint: «a vegyület molekulasúlya egyenlő a vegyületben foglalt alkotórészek atomsúlyainak, illetőleg ezek sokszorosainak összegével». Igy p. a sósav molekulasúlya egyenlő a hidrogén (1) és a klór atomsúlyának (35,5) összegével, vagyis 36,5. E felsorolt és a többi ide tartozó törvények megismerése és bebizonyítása a Sz. tárgya.
(Sztrabicsovo), kisközség Bereg vármegye munkácsi j.-ban, (1891) 1285 rutén, német és magyar lak., van vasútja, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.