(gör.) a. m. hadvezér. A régi athénieknél a nagyobb seregosztagok választott tiz főparancsnoka, kik a csatanapokon a fővezénylettel voltak megbizva, béke idején pedig velváltva a főparancsnoksággal voltak felruházva.
(gör.), szorosabb értelemben a geologiai rétegekkel foglalkozó tudományága a geologiának, tágasabb értelemben a geologiának az az ága, amelyet helyesebben architektonikai geologiának (l. o.) szoktak mondani.
György, az 1848-iki szerb fölkelők vezére, szül. Újvidéken 1822-ben. A bécsi mérnökkari akadémián tanult s innét a hadseregbe osztatván, hadnagy lett az első huszárezredben, rangját azonban 1848. letette s jószágain gazdálkodott. A felelős magyar minisztréium kinevezésekor a Pozsonyban járt szerb küldöttségnek tagja volt s ő volt az, aki a minisztérium nevében szóló Kossuth válaszának szándékosan rossz értelmet adott s otthon felbujtotta a nemzetbelieit. Rövid idő alatt vezetője lett a szerb mozgalmaknak s a Karlócán alakult nemzeti bizottság máj. 18. elnökévé választotta. Jun. 3. nyiltan fegyverre hivta a szerbeket s maga állt a fegyveresek élére s fővezérnek neveztette magát. Az osztrákok érdekében tett szolgálatainak elismeréséül alezredessé neveztetett ki az 5. huszárezredhez, s ugyanitt ezredesi rangot nyert. Tábornokká levén, Palermóba küldetett mint főkonzul, de adósságai miatt rangját le kellett tennie, fizetése azonban megmaradt. 1867. országgyülési képviselő lett, az orosz-török háboruban azonban Szerbiába sietett, hogy «vérei» érdekében harcoljon, de nem fogadták el felajánlott szolgálatait.
(gör.) a. m. katonai uralom.
l. Vulkanizmus.
1. nagyközség Nyitra vármegye szenici j.-ban, (1891) 1409 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Sz. (Szepes-Őr-Mihály, Michelsdorf), nagyközség Szepes vármegye szepesszombati j.-ban, (1891) 496 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Sz. már 1248. kir. város volt; 1412. más 12 szepesi várossal együtt Lengyelországnak elzálogosíttatott és csak 1772. csatoltatott Magyarországhoz vissza.
(orosz), határőr.
(Sztrecsén), kisközség Trencsén vármegye zsolnai j.-ban, (1891) 643 tót lak., vasúttal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A község a Vág folyónak szépségéről hires Sz.-i szorosában fekszik, melyet egymással szemben két festői várrom ural, a Sz.-i, közvetlenül a község fölött, és a folyó tulsó partján Óvár romja. A Sz.-i szorosban a Vág folyása igen rohamos; a Margita és Beszna szkala (dühös szikla) sziklái azelőtt a tutajosokat rettegtették meg. V. ö. Pechány Adolf, Kalauz a Vág völgyében (Budapest 1888).
az orosz testőrség neve, melyet IV. (Rettenetes) Iván cár állított fel a XVI. sz. második felében, egyszersmind a birodalom állandó gyalogsága, amely néha 40-50,000 főre rúgött. Moszkvában az Sz. külön városrészben laktak, a Moszkván túl, amelyet Sztrelszkaja Szloboda, azaz Sz. elővárosának neveztek. A Sz.-nek meg volt engedve a szabad üzérkedés, ami által az állam az eltartásban jelentékeny megtakarítást eszközölt, de viszont szenvedett a harcképesség és a fegyelem. Zsófia nagyhercegnőtől feltüzelve fellázadtak Nagy Péter ellen is. Ez 1698-ban feloszlatta őket, ezereket végeztetett ki közülök Moszkvában, a többieket pedig Asztrakánba száműzte.
görög területmérték, ezelőtt 12,7 ár, jelenleg 10 ár.