(Sztudena), az Árva baloldali mellékvize, ered Árva vármegye DK-i szögletében, a Rohács hegycsoportban s ÉNY-i irányban vad és rohamos folyással siet az Árva felé, melybe Podbjelnél ömlik. Hossza 26 km. Völgyének felső része magashegységi jellegü.
orosz község Minszk kormányzóságban, Borisszovtól északra. Ismeretes a franciák berezinai átvonulásáról. L. Berezina.
l. Stucco.
szekta a krimi és ukrajnai görög keleti vallásu orosz parasztok között, mely lutheránus bevándorolt gyarmatosok befolyásával csak nem régen keletkezett. A Sz. nevet a Cherson kormányzóságban lakó német gyarmatosok vették föl, kik között már 70-80 évvel ezelőtt szokásba jött, hogy imádkozás és bibliamagyarázás végett rendszeresen összejöttek magán áhítatossági órákra. A német gyarmatosok áhítatoskodási óráit és szokását utánozzák már 1863 óta az orosz paraszt Sz. is, kik különösen a képimádás ellen kelve ki, magukat isten barátainak nevezik. Az orosz kormány erőszakkal útját akarta már több ízben állani a sztundizmus terjedésének, de ez nem sikerült neki. L. még Raszkol.
(török) a. m. viz; geográfiai nevekben gyakran fordul elő.
(állat), l. Szúfélék.
Zanzibár és a keletafrikai partvidék benszülöttei. Nyelvük: a kizuaheli, a bantu nyelvekhez tartozik és Kelet-Afrika jelentékeny részében mint forgalmi és kereskedelmi nyelv járatos.
(Szuakim, Szauakin), város és régebben fontos kereskedelmi hely Egyiptomban a Vörös-tenger partján, kopár, sóban gazdag vidéken, 4 km. hosszu és végében 2 km. széles öböllé szélesedő tengeri csatorna végében. Két fővárosra oszlik; az egyik egy kis szigeten épült és kőházakból meg árutárakból áll. Vele vashíd köti össze a kontinensen épült El-Gef helységet, amelyet sátorszerü kunyhók alkotnak; ez rendkivül élénk, benne vannak a bazárok is. Geftől ÉNy-ra van a kaszárnya; 2 km.-nyire tőle pedig a kutak, kertek és datolyafa-ligetek közt. A kivitel fő cikkei: gummi arabicum, elefántcsont és gyöngyház; a bevitelé: szövetek, durrha, dohány és élelmi szerek. Jelenleg a forgalom nagyon alászállott; sok Mekka-zarándok indul innen Dsiddába. Midőn a Szudánban a mahdi fellázadt, az angolok Sz.-t megszállották és azóta megszállva is tartják.
veszélyes betegsége a fáknak, mely onnan ered, hogy különféle rovarok, különösen szúk jobbára a héj és fa érintkezése táján rágódnak, ott szaporodnak s a háncsot elrágván, a nedvkeringésben oly zavarokat okoznak, hogy a fák, különösen a csekály kiújulási képességgel biró tűlevelüek (fenyők) teljesen is elszáradhatnak. A Sz. kezdetét a levelek sárgulása jelzi. Ellene a védekezés többféle lehet (l. Rovarirtás).
(persa), a nagymogul birodalmában a tartományok neve. Szubah-dár a. m. kormányzó.