(növ.), l. Bodorrózsa. - Szuharfélék, l. Bodorrózsafélék.
(Szuchum), járás Kutaisz transzkaukáziai orosz kormányzóság ÉNy-i részében, 8621 km2 ter., 77,061 lak., Sz.-Kale székhellyel.
Szuhum (l. o.) járás székhelye, a Fekete-tenger egyik kis öblének partján, (1891) 2525 lak., jó kikötővel, amely Odessza és Batum városokkal rendes gőzhajóösszeköttetésben áll. Mióta az eucalyptus-ültetvények segítségével a maláriától megszabadult, klimatikus gyógyhelyül szolgál. A török uralom alatt vár és a rabszolgakereskedés középpontja volt. 1829. lett orosz birtokká.
(Szujfun), folyó az orosz-szibériai partvidéken; Mandsuriában ered és a Nagy-Péter-öbölhöz tartozó Amur-kikötőbe ömlik. 90 km.-nyire hajózható.
két egymás mellett fekvő falu Moszkva és Vladimir kormányzóságok határán, vasút mellett; az u. n. szujevi gyárkerület középpontját teszik, amelyben van a többi közt a Nikol-féle pamutgyár 14,2 millió rubel forgalommal és 24,120 munkással; azonkivül a házi szövőipar is nagyon kifejlődött.
l. Szuifun.
esz-Sz., l. Dserba.
Lipót, gordonkaművész, zenedei nyugalmazott tanár és zeneiró, szül. 1818., megh. 1897 ápr. 18. Harminckét éven át volt a nemzeti szinház első gordonkása és a nemzeti zenedének gordonkatanára. A fővárosi zeneélet fejlesztésében sok érdeme van; egyik alapítója volt a filharmoniai társulatnak és a kamarai hangversenyeknek. Mint zeneszerző is előkelő helyet foglal el a zenevilágban számos gordonkára irt hangverseny- s pedagogiai műveivel. Leánya Szuk Róza, szinten kiváló gordonkaművésznő, Matlekovits Sándor (l. o.) felesége.
(héber) a. m. sátoros ünnep.
306 km. hosszu folyó Daghesztan orosz területen, amely az avar és ard Koi-szu (l. o.) összefolyásából keletkezik és Petrovszktól É-ra a Kaspi-tengerbe torkollik.