szulok, szulak és salokfű, fulák, fúlák hihetőleg sajtóhiba útján (növ.), a Convolvulusnak (l. Folyóka) vagy más iszalagnövénynek az irodalomban gyakran említett, de ma az életben kevésbé használt neve. Él a gyöngy-Sz. (a. m. hajnalka) szó összetételében ma is a Balaton mellékén, sőt ugy látszik az iszalag vagy juhszalag felfutó növény neve is innen ered; l. Lonc.
(növ.) a. m. folyókafélék (l. o.).
(héb.), a Septuagintákban Szunamit, azaz Szunem leánya, az Énekek énekében (7., 1) mint a menyasszony neve fordul elő.
török szultánok, l. Szolimán.
török tábornok, szül. Trákiában 1838., megh. 1883 ápr. 15. Kiképeztetését a katonaiskolában nyerte, melynek végeztével 1854. a hadseregbe lépett. 1862. mint kapitány kitüntette magát a montenegrói háboruban, 1867. pedig Kréta szigetén, honnan ivsszatérve a hadi iskolában mint tanár nyert alkalmazást. Ez időre esik irodalmi működése; irt egy világtörténelmet és egy török grammatikát. Később Redif pasa alatt Jemenben küzdött, azután a hadi iskola aligazgatójává, majd igazgatójává neveztetvén ki, ezt egészen európai módon szervezte. 1875. részt vett az összeesküvésben Abdul-Aziz ellen s azután osztálytábornokká neveztetvén ki, mint ilyen az 1876-iki szerb háboruban egy hadtest élén elfoglalta Knyasevácot és a djuniszi magaslatokat s nagy része volt az alexináci győzelemben is. 1877. a zavargó Boszniában és Hercegovinában főparancsnokká tették, onnan benyomult Montenegróba, de midőn jul. az oroszok hadat izentek a törököknek és Ruméliába törtek, az oroszok ellen küldötték. Eski-Zagránál az oroszokat visszavetette, de a Sipka-szorosból nem tudta őket kiszorítani, bár makacs támadásait aug. és szept. is folytatta. Okt. 2-án a dunai hadsereg fővezérévé neveztetvén ki, ennek egy részével 1878 jan. a Balkán mögé vonult vissza s jan. 16. és 17. Filippopol mellett teljes vereséget szenvedett. Márciusban elfogatott s a hadi törvényszék dec. 2. a ruméliai hadjárat miatt degradációra s 15 évi várfogságra itélte, de a szultán megkegyelmezett neki. V. ö. Macrides, Proces de Suleiman pacha (Konstantinápoly 1879).
para-amidobenzolszulfosav, C6H4(NH2).SO3H. A benzol származékai közé tartozó egybázisu sav, mely ugy készül, hogy anilint füstölgő kénsavval 180°-ra hevítenek mindaddig, míg kéndioxid fejlődik. Az ilyen módon kapott folyadéknak vizzel való higításakor a Sz. kiválik, amelyet ugy tisztítanak meg, hogy forró vizből többször átkristályosítják. A Sz. rombos táblákból álló kristályos test, amely 1 molekula kristályvizet tartalmaz; vizben kissé nehezen oldható (1 sr. Sz. 15°-on 112 sr. vizben oldódik). Kémszerül használják.
kénsavsók. A kénsav (H2SO4) kétbázisu sav lévén, az egyvegyértékü fémekkel normális és savanyu, a többvegyértékü fémekkel pedig normális és bázisos sókat alkothat, amelyeket Sz.-nak neveznek. A Sz. többnyire jól kristályosodó sók és az ólom-, stroncium- és báriumszulfát kivételével vizben oldódnak. Nehezen oldódik vizben a kalciumszulfát; borszeszben azonban kivétel nélkül oldahtatlanok. Izzításkor az alkali- és a kalciumcsoport fémeinek szulfátjai nem változnak, a többi Sz. azonban az illető fémoxid hátrahagyása mellett elbomlanak; szénnel keverve az izzításkor valamennyi szulfát szulfiddé lesz. A Sz. a természetben igen gyakoriak, igy különösen a kalcium- és báriumszulfát nagy mennyiségben található. Egyes Sz. (nátrium- és magnéziumszulfát) jelentékenyebb mennyiségben találhatók némely ásványvizekben (budai keserüvizek) is; csekély mennyiségben pedig ugy szólván minden forrásvizben előfordulnak.
kénegek, a fémeknek kénnel való vegyületei. A Sz. közül az alkalifémek s a kalciumcsoport fémeinek szulfidjai vizben oldódnak és oldataik lúgos kémhatásuak, a nehéz fémek szulfidjai vizben oldhatatlanok; erősebb savak a Sz.-et a megfelelő sókká alakítják át. A levegőn többnyire oxidálódnak és ekkor szulfátokká lesznek. A Sz. igen el vannak terjedve a természetben, igy különösen a vasszulfid (pirit), rézszulfid, ólomszulfid stb., szóval a nehéz fémek szulfidjai nagyobb mennyiségben is találhatók.
l. Növényi sejtanyag.
l. Bázisok.