Szulfociánsav

tiociánsav, rodánhidrogénsav. Elméletileg kétféle Sz. lehetséges, egyik a valódi Sz. [ÁBRA], de ezt, valamint sóit sem ismerjük, a másik az izo-Sz. [ÁBRA], amelyet egyszerüen csak Sz.-nak neveznek. Előállítása ugy történik, hogy a Sz. kéneső sóját (a merkuriszulfocianátot) üvegcsőbe téve melegítik és e közben száraz kénhidrogéngázt vezetnek rajta keresztül. A Sz. gőze lehűtve szintelen folyadékká sűrüdik meg, amelynek erősen szúrós szaga van; fp. 102,5° és -12°-on megfagy. A Sz. kémiai sajátságaiban nagyon hasonlít a ciánsavhoz (CONH) és töményebb savakkal összehozva karbonilszulfid (l. o.) és ammoniak keletkezik belőle. Egybázisu sav, amelynek sóit szulfocianátoknak vagy rodanátoknak is nevezik; sói közül legfontosabbak a kálium- és az ammoniumszulfocianát (l. o.), amelyek vizben igen könnyen oldhatók, továbbá a merkuriszulfocianát, Hg(CSN)2, és az ezüstszulfocianát, AgCSN, amelyek vizben nem oldhatók és ezért csapadékok alakjában válnak le, ha a vizben oldható sói pár csepp sósavval vagy kénsavval megsavanyítva ferriklorid-oldattal vérvörös szinü folyadékot adnak; e reakcióval a Sz.-nak igen kis nyomait is kimutathatjuk. A Sz.-nak összetett éterei is ismeretesek, amelyeket közös néven mustárolajoknak neveznek; ezek között legfontosabb az allilszulfocianid, C3H5.CSN (l. Mustárolaj).

Szulfokarbonsavak

olyan széntartalmu savak, amelyekben az egyvegyértékü szulfogyök (-SO3H) előfordul és lehetnek, 1, 2 stb. bázisuak, a szerint amint 1, 2 stb. szulfogyököt tartalmaznak. Származhatnak egyfelől a szénhidrogénekből, ha azokban 1, 2 stb. hidrogénatomot 1, 2 stb. szulfogyökkel helyettesítünk. P.:

CH4 CH3.SO3H CH2(SO3H)2

metán metilszulfosav metiléndiszulfosav.

E Sz. képződnek a merkaptánokból (l. o.), ha azokat salétromsavval oxidáljuk, vagy az alkoholokból is, ha azokat kéntrioxiddal hozzuk össze. Az ezen csoportba tartozó Sz. többnyire sűrü és vizben oldható folyadékok, de vannak közöttük kristályosak is. De származhatnak a Sz. másfelől a széntartalmu savakból is, ha azokban a szénhez kapcsolt hidrogénatomot a szulfogyökkel pótoljuk. E Sz. tehát kétbázisuak, mert egy szulfogyök és egy karboxilgyök (COOH) van bennük.

Szulfonál

acetondietilszulfon (CH3)2C(SO2.C2H5)2. A szulfonok (l. o.) közé tartozó szénvegyület, amely az acetonmerkaptolnak (CH3)2C(S.C2H5)2 káliumhipermanganáttal való oxidálása útján készül. A Sz. szintelen, levélkékből álló kristályos test, amelynek szaga és íze nincsen. Op. 126°; 1 sr. Sz. 16°-on csak 100 sr. vizben oldódik, de a borszesz v. a forró víz könnyen oldja. 0,5-3 grammos adagokban álomhozó szerül használják.

Szulfonok

a szénhidrogéngyököknek a kétvegyértékü szulfurilgyökkel (=SO2) való vegyületei; lehetnek mono-, di- és tri-Sz. a szerint, amint 1, 2, 3 szulfurilgyököt tartalmaznak. P.:

[ÁBRA]

A Sz. rendszerint a szénhidrogéngyököknek szulfidjaiból képződnek füstölgő salétromsav behatására és inkább a tudomány szempontjából fontosak; orvosi szempontból azonban a Sz. közül különösen fontos az u. n. szulfonál (l. o.).

Szulfosavak

l. Savak.

Szulfosók

a fémeknek vegyületei a szulfosavak (l. Savak) savmaradékaival; a Sz. tehát ugy származnak, ha a szulfosavakban a hidrogénatomokat fémekkel helyettesítjük. P.: H3SbS4 a. m. szulfoantimonsav és Na3SbS4 a. m. szulfoantimonsavas nátrium. Sz. képződnek a szulfobázisok és szulfosavak egymásra hatásakor, rendszerint bomlékonyak és gyakran igen nehezen készíthetők. L. még Szulfokarbonsavak.

Szulfoszénsav

H2CS3. A szénsavnak (H2CO3) megfelelő szulfosav, amely a kálium- vagy a nátriumsónak sósavval való elbontása útján állítható elő. A Sz. vöröses-barna, olajsűrü, átható szagu folyadék; vizben nem oldódik és már gyenge melegítéskor kénhidrogénre (H2S) és széndiszulfidra (CS2) bomlik szét. Sói az u. n. szulfokarbonátok, amelyek hasonló módon képződnek, mint a karbonátok. A nátriumszulfokarbonát, Na2CS3, vagy a káliumszulfokarbonát, K2CS3, képződik akkor, ha széndiszulfid alkoholos oldatát nátrium-, illetve káliumszulfiddal összerázzuk. Mind a kettő vizben könnyen oldható sűrü folyadék. A báriumszulfokarbonát (BaCS3) mint sárga kristályos por válik ki a báriumszulfid (BaS) oldatnak széndiszulfiddal való összerázásakor. A szulfokarbonátok széntén kevéssé állandók; hevítéskor széndiszulfidra és az illető fmszulfidra bomlanak szét.

Szulfozon

kénsavban áztatott kénvirágpor. Növényi és állati élősködők pusztítására használják.

Szulin

(Sáros-Sz.), kisközség Sáros vármegye felsőtárcai j.-ban, a Poprád völgyében, (1891) 268 rutén lak.; kitünő égvényes vasas savanyuvize (Koronaforrás) a Poprád partján sziklahasadékból fakad fel; vize igen kedvelt üdítő ital, de nagy litiumtartalmánál fogva gyógyításra is szolgálhatna. A savanyuviztelep Salamon Géza tulajdona.

Szulina

város és 1879 óta szabad kikötő Tulcea romániai kerületben, a Dobrudsában, a Duna (l. o.) Sz. nevü ágának D-i partján, (1890) 4317 lak., két világítótoronnyal, osztrák-magyar konzulátussal. 1893. ide 1801 gőzös érkezett 1,89 tonna tartalommal. A cölöpökre épített város fő kiviteli cikke a gabona.


Kezdőlap

˙