Szumi

az ugyanily nevü járás székhelye Harkov orosz kormányzóságban, a Pszjol és vasút mellett, (1894) 22,853 lak., nagy cukorgyárral; élénk forgalmu országos vásárokkal.

Szundarban

(Sunderbunds, Sanderbands), Kelet-Indiában, a Gangesz torkolatánál, a Hugli folyó és a Rabnabad-szigetek közt fekvő vidék, mintegy 19,507 km2 területtel. A Sz. nagyobbára a Gangesz által lerakott homok- és iszap-szigetekből áll. A szigeteket nagyobbára sűrü erdők takarják; bennök nagy számmal élnek vaddisznók, vad bivalyok, szarvasok, majmok, tigrisek, párducok és orrszarvuak. Újabban kisérleteket tesznek az erdők kiirtásával és rizstermeléssel. Az egészségtelen éghajlat miatt azonban kevés rajta a lakos, akik halászattal, az erdők kivágásával, tengeri sófőzéssel mint hajósok keresik kenyerüket.

Szunda-szigetek

(maláji szigetcsoport), gyüjtő neve azon szigeteknek, amelyek Ázsia DK-i végében a K-i 125°-u délkörtől Ny-ra terülnek el. Rendesen Nagy- és Kis-Sz.-et különböztetnek meg; amazok közé számítják Szumátrát, Jávát, Celebeszt és Borneót a mellettök fekvő kis szigetekkel; emezek közé Madurát, Balit, Lombokot, Szumbavát, Szumbát, Komodot, Florest, Szolort, Szabraót, Lomblemet, Pantart, Ombait, Timort, Vettert és más kisebbeket. A beosztásnak semmi tudományos alapja nincs.

Szunda-szoros

a Szumatra és Jáva szigetek közt fekvő tengerszoros, amely a D-i Indiai-oceánból a Jáva-tengerbe visz. Ezen a hajózásra nézve rendkivül fontos szorosban több vulkáni sziget van, amelyek közt Pulo Panitan a legnagyobb és Krakatau (l. o.) a legismeretesebb. Ez utóbbinak kitörése óta, tőle Ny-ra a tenger sekélyebb (18 m.), DK-re és K-re pedig mélyebb lett. Átlagos mélysége 80-100 m.

Szunda-tenger

Celebesz, K-i Flores, Sabrao, Lomblem, Pasztar, Ombaai szigetek és a K. h. 125° alatti délkör közt fekvő tenger, amely K-en 3000 m.-nél mélyebb, de Ny. felé sekélyebb lesz és Djampejától K-re már alig 200 m. mély.

Szundetics

János, szerb költő, szül. Glinjevben (Bosznia) 1825 jun. 24-én. 1843. a zárai papnevelőbe lépett, hol a teologia tanára volt egész 1864-ig, midőn a montenegrói fejedelem titkára lett; mint ilyen diplomáciai küldetésben járt Moszkvában, Bécsben és 1886. Rómában, hol az ő közvetítésével létesült a pápa és Montenegro közt a konkordátum. 1874. nyugalomba vonult s azóta Cattaróban lakik. Érdemeiért sok magas rendjellel tüntették ki. Költeményei: Srce (Sziv); Niz bisera (Gyöngyfűzér); Cviece (Virágok); Viencic domoljubnih pjesama (Hazafias dalok koszorucskája); Krvava kosulja (A véres ing); Ljubav i cviece (Szerelem és virágok); Tuzna knjiga (Szomoru könyv); Milje i Omilje. Költeményeiben lelkes szószólója a szerbek és horvátok kibékítésének, ennek külső kifejezéséül hol cirill, hol latin betükkel nyomatja műveit.

Szungari

az Amur (l. o.) mellékfolyója.

Szunium

(Szunion), Attika D-i végében emelkedő hegyfok antik neve; Kr. e. 413 óta egy részben még most is fennálló fal védelmezte. Rajta volt Sz. falu, kis kikötővel és ezüstbányával. A hegyfok tetején a Kr. e. V. sz. második fele óta Athene istennőnek dór stílusban fehér márványból épült temploma állott, amelyből 11 oszlop maig is fenmaradt. Ezekről nevezik jelenleg a hegyfokot közönségesen Kolonnesz-foknak.

Szunna

(arab) a. m. hagyományos szokás, különösen pedig az iszlám legelső idejében szokássá vált, magától a prófétától és társaitól a vallásos ugymint a köznapi élet minden körülményei között gyakorolt eljárás, végül: mindezen hagyományos szokásokon alapuló törvény. A Sz. körébe tartozik az iszlám legrégibb politikai és közjogi alakulása is, mely a próféta legelső hiveinek helyeslése mellett történt; nevezetesen az az intézkedés, hogy a próféta halála után az ő khalifái nem vérrokonai közül kerültek ki. Akik ez alakulást jogosnak elismerik és elismerését kötelezőnek mondják, ennélfogva szunniták, ellentétben a siitákkal (l. o.), kik a khalifaság kérdésében a Sz.-tól eltérő állást foglalnak el (l. Iszlám és Imám). A Sz. ezek szerint magában véve nem könyvet (amint tévesen hinni szokták), hanem az életnek a régiség példájához alkalmazkodó rendjét jelöli. A Sz. az iszlámban szájhagyomány tárgya volt; egyes adatait a későbbi időben irásba foglalt és rendszeres gyüjteményekben hozzáférhetővé lett tradició-irodalomban (l. Hadíth) találjuk. A Sz.-nak megfelelő állapotok visszaállítása volt a jámbor mohammedánok legfőbb törekvése az iszlám népei között kifejlődött azon állapotokkal szemben, melyeket a Sz. szempontjából romlásnak és elfajulásnak mondottak. E törekvések sokszor nagy politikai mozgalmakra és lázadásokra vezettek, (almohádok mozgalma, vahhábiták, újabb időben a szudáni mahdi-mozgalom), másrészt csenesebben működő szövetkezetekben jutottak kifejezésre (p. sznuszik). V. ö. Goldziher, Muhammedanische Studien (2 köt., Halle 1890, Hadith und Sunna c. fejezetét); u. a., A mahdi országából (Budapesti Szemle 1896 szeptemberi füzet).

Szunniták

a mohammedánság ortodox egyházának hivei. L. Iszlám és Szunna.


Kezdőlap

˙