(növ., Crotalaria Tourn.), a vitorlás viráguaknak egy- vagy többnyáréltü füve vagy cserjéje, 280 faja mind a két földségnek meleg vidékein terem. Levele egyszerü, hármas v. ujjas, virága sárga, fürtös, hüvelye felfuvódott, éréskor sok magva zörög benne. A C. juncea L. keletindiai egynyáréltü fű, Ázsia déli részén, kivált Indiában, Jáván s Borneón termezstik. Egész 2 m. magas, levele csaknem nyeletlen lándsás, kissé selymes szőrü. Virága szép nagy. Szárának a rostját, valamint a C. Burhia Hamilt., C. retusa L., C. tenuifolia Roxb. nevü keletindiai fajokét is megfonják (bengál kender, szunn, szana szunjanapam vagy janupa) vagy kötéllé sodorják. Hársa azonban durva és érdes, azért inkább zsákvásznat szőnek belőle (durva juta). A Sz. fajait kertben is ápolják.
l. Szunyogfélék.
(Culicidae), a fonalcsápu kétszárnyu rovarok egyik családja, melyeknek legismertebb képviselője a nálunk mindenütt közönséges dalos szunyog (Culex pipens L.). Legalkalmatlanabb rovarok egyike, mely a vizek partjain, mocsaras helyeken nyári esténként roppant nagy számban dongva-bongva röpköd. Teste karcsu, lábai hosszuak. Hosszu két szárnya átlátszó. Szipókája hosszu és négy hegyes sertével ellátott, amelyekkel érzékenyen tud szúrni és az ember vérét szívni. Miután szipókája kis horoggal van ellátva, azért az az állat gyors elkergetésekor könnyen a bőrben marad és igy szúrása kisebbszerü bőrgyuladást okozhat. Csak a nősténynek van szipókája, míg ah imnek, melynek csápja tollas, szájrészei elkorcsosodtak. 6 mm. nagyra nő. Barnás-szürke szinü. Petéit a vizbe rakja. Satnya lábu álcái a vizben élnek, hasonlóan ott találhatók a mumiaalaku, szabadon mozgó bábjai is.
(jeszenicei nemes és budetini gróf) -család, melynek őse Miklós, 1390. Abaúj vármegye alispánja, aki 1394-ben a jeszenicei birtokot vette. A család nevezetesebb tagjai: Gáspár, aki a csehek elleni háborukban tanusított vitézségeért 1487. királyi adományképen Budetint kapta. - János, 1588. báróságot nyert. - Gyula, 1660. grófi rangra emeltetett; megh. 1724 aug. 28. - Gáspár, Bethlen Gábor főudvarmestere, kővári kapitány, 1640. Magyarországon Szendrő kapitánya, 1642-59. Gömör vármegye főispánja. - János, 1691 szept. 20. a pozsonyi kamara tanácsosává lett, 1702. annak igazgatójává, 1713-tól Árva vármegye főispánja, megh. 1721. - Antal, szül. 1696-ban. 1746. Árva vármegye főispáni helyettese. - Gáspár, grófi rangot nyert, meghalt 1727. - János, szül. 1724 ápr. 30. A királyi helytartó tanács tagja; megh. 1791. A családnak jeszenicei előnevet viselő nemesi ága valószinüleg fent említett Miklósnak Bertalan nevü unokájától származik.
pamutfonalból készült ritka szövésü vászonszövet, melyet faluhelyen a nyitott ablakokra erősítenek a szunyogok ellen. Ilyen szövetből készült sátor alá búvik a szabad ég alatt éjjelező halász, hogy a szunyogok ne érhessék.
(növ., Gymnadenia R. Brown, tarbibircs Hazslinszkynál), az orchideák többnyári füve, hazánkban 4 fajjal, a többi Európa, Ázsia és Amerika hegyein terem. A G. conopsea R. Brown (Orchis conopsea L.), hegyi, sőt nálunk tőzeges réten is gyakori, egész félméter magas, levele szálas-lándsás, virága rózsaszin, ritkábban fehér, hengerded füzérré csoportosodik, hosszu ívforma sarkantyuja van. Gyökérszálai közül kettő kéz módjára vastagodik, azért Radix Palmae Christi majoris (a. m. nagyobbik Krisztus-tenyere gyökér, szerencsekéz) néven mint szálep officinális. A G. odoratissima Rich. hegyi réten ritkább, vékonyabb és alacsonyabb, levele szálas, virága halavány rózsaszin, igen jó illetu, sarkantyuja kurta. Gyökerét (Palma Christi minor) vérhas ellen használják, de a kincskeresők is sokat babonáskodtak vele.
(Tientiári), nagyközség Fogaras vármegye sárkányi j.-ban, (1891) 2115 oláh lak., kik fakereskedést, vászonszövést és juhtenyésztést űznek.
(növ.) l. Ördögszekér.
v. kakukszegfű (növ.), a Lychnis flos cuculi népies neve, l. Lychnis.
Finnországnak finn neve (Suomi).