Károly, szinigazgató, szül. Halason 1821 máj. 28., megh. 1892 nov. 20-án. 1839. lépett először szinpadra Fekete Gábor társulatánál Szabadkán, Szigligeti Dienes címü drámájában. E társulatnak már a következő évben elsőrendü tagja volt. Majd kisebb-nagyobb városokban szerepelt, mindenütt a közönség elismerése mellett az 50-es évek elején Szőllősy Mihály társigazgatóval maga állt a társulat élére és vezette azt ugyszólván haláláig. Sz. ugy is mint szinész, ugy is mint igazgató nagy érdemeket szerzett a szinészet terén. Szinészeti naplóját Váli Béla adta ki 1889.
különböző foszfortartalmu anyagoknak, az u. n. nyers foszfátoknak kénsavval való kezelése által származik; a többi foszforsavtrágyaféléktől abban különbözik, hogy a foszforsavat vizben könnyen oldódó alakban tartalmazza s ezért a növénygyökerek gyorsabban elsajátíthatják, mint az egyéb foszfortrágyákban levő foszforsavat. A nagyon könnyü homoktalajok kivételével bármely talajon sikerrel alkalmazható, ha az illető talaj foszforsavpótlásra szorul. A könnyü homoktalajra célszerübb nehezebben oldódó foszfortrágyákat alkalmazni, mert a talaj abszorbeáló képessége csekély lévén, a Sz. könnyen oldódó foszforsava könnyen kimosatik. A legkülönbözőbb növények alá alkalmaztatik, hol egymagában, hol nitrogén-, esetleg káliumtrágyával együtt. Nálunk leginkább az őszi gabona és cukorrépa alá haszhnálják. A Sz.-ot mindig a vetés előtt kell elhinteni és sekélyen alászántani vagy beboronálni. Az alászántás jobb. Kataszteri holdankint 125-150 kg. bizonyult legmegfelelőbb mennyiségnek. A Sz. hatása 2, esetleg 3 évre terjed. Mint minden foszfortrágya, nemcsak a termés mennyiségére, hanem minőségére is kedvező hatással van, az érést gyorsítja, mi által a chilisalétrom érést késleltető hatását lehet vele ellensúlyozni. L. még Kalciumfoszfát.
l. Püspök.
l. Oxidok.
a hordó szűkülése a hastól a fej felé.
1. Vilmos, pedagogus, szül. Budán 1854. A középiskolát Velencében, Bécsben és Pesten végezte, azután a József-műegyetem mérnöki szakosztályába lépett, honnan átlépett a tanárképzőbe. Matematikai-fizikai tanulmányait elvégezvén, letette a középiskolai tanári vizsgálatot s a műegyetemen az ábrázoló geometria repetitora lett. 1875. kineveztetett rendes tanárrá a székelyudvarhelyi állami főreáliskolához, 1880. a budapesti állami polgári iskolai tanítóképezdéhez, 1886. beosztatott a közoktatásügyi minisztérium népoktatásügyi osztályába, 1893. kineveztetett a budapesti állami felsőbb leányiskola igazgatójává s a vidéki állami felsőbb leányiskolák miniszteri biztosává. Nagy tevékenységet fejtett ki a tanügyi irodalom terén, de különösen a minisztérium kebelében és mint az országos közoktatási tanács népoktatásügyi előadója tanügyi szervezeti ügyekben. Érdemei jutalmául kapta 1890. a képezdei igazgatói, 1897. a királyi tanácsosi címet. Nagyobb irodalmi művei számtani,geometriai és természettani tankönyvein kivül: A népoktatásügy szervezete (Lévay Ferenccel és Morlin Emillel); Pedagogiai jelentés az ifjuság testi neveléséről (megjelent német és olasz nyelven is); Ábrázoló geometria; A felsőbb leányiskolák multja és jelene stb.
2. Sz. Zsigmond, c. püspök, nyelvészeti iró, szül. Körmöcbányán (Bars) 1814 jan. 18., megh. Esztergomban 1881 jul. 17. Tanult Körmöcbányán, Vácon, a bölcsészetet és teologiát Nagyszombatban végezte 1834. Ez időtől 1837 febr. 22-ig, midőn pappá szentelték, Esztergomban mint magánnevelő működött, azután itt segédlelkész volt. 1839. bölcsészetdoktorrá avatták és az esztergomi főszékesegyházhoz egyházi énekkarigazgatóvá nevezték ki. 1840 szept. a nagyszombati érseki liceumban hitszónok, tanár és tanulmányi felügyelő, majd szentszéki ülnök, 1852. gimnáziumi igazgató u. o., 1855. pápai kamarás, 1858 szept. 4-én pozsonyi, 1861 febr. 14. esztergomi kanonok, 1865 ápr. 11. címzetes apát, 1869 jun. 12. komáromi főesperes. 1870 márc. 23. besztercebányai megyés püspökké neveztetett ki és jun. 27. prekonizáltatott, de jul. 16. lemondott, mielőtt felszenteltetett v. a megye kormányzását átvette volna. Ekkor visszahelyezték a káptalani székbe s egyben nyitrai főesperessé s novii c. püspökké tették. Önálló művei: magyar nyelvtan (Nagyszombat 1844); Az irásbeli előadás törvényei (u. o. 1845); A próza s költészet nyelve (Pozsony 1847); A magyar s külföldi irodalom története (u. o. 1847) és néhány szentbeszéd. V. ö. Zelliger A., Egyházi irók csarnoka.
(lat.) a. m. pótló, helyettes.
(lat.) a. m. segélyt kérők, könyöradományokat gyüjtők. A hazai evang. és ref. közép- és felső iskolák, kollégiumok és az ezekben tanuló szegény ifjak az egyes gazdag hitrokonok s Erdély református fejedelmei által időnként tett alapítványokon kívűl, a protestáns gyülekezetek s tehetősebb egyháztagok adományaiból tartották fenn magukat egészen a későbbi időkig. Az ily adományok gyüjtésére szolgáló egyik intézmény volt a szupplikáció. Az egész országban levő (Erdélyt nem számítva) evang., illetőleg ref. gyülekezetek fel voltak osztva a különböző főiskolákban különböző módon, járásokra, spártákra; az iskolai év végével a vállalkozó idősebb deákok (teologusok, jogászok) osztály s érdemsorozat szerint választottak egy-egy spártát; a hiteles pecséttel, segélyt kérő felhivással és adakozási rovattal ellátott könyvecskében elősorolt 50-60-70 egyházat sorra járták. Egy-egy iskola részére ily úton begyült évenként több száz forint, régebben váltó, később pedngő forintokban, ugy hogy egy tanári széket, vagy néhol felet az ily segélyből fenn lehetett tartani; a mellett a Sz.-nak 4-5 hétig volt ingyen ellátásuk a tanítóknál v. lelkészeknél, egy kis összeget is szereztek maguknak és országot-világot láttak. Ezeken az u. n. nyári Sz.-on kívűl voltak az őszi Sz.-ok, akik okt. végre felé a főiskola vidékén levő egyházakba mentek ki egy-két hétre élelmi szereket (babot, lencsét, burgonyát stb.) gyüjteni a diákság konviktusa v. élelmezése céljaira. Az újabb idők szellemével ellenkezvén ezen intézmény, a ref. egyházban az 1881-iki debreceni zsinat, az evangelikusoknál az 1891-iki zsinat megszüntette a patriárkális idők ezen ódon szokását.
l. Test-acta.
az ókori Tirus semita neve.