Iván, orosz paraszt Domnina faluból, Kosztroma kormányzóságban. A hagyomány szerint, amely azonban Kosztomarov szerint nem felel meg a történeti valóságnak, 1613. az újonnan megválasztott Romanov Mihály cár életét mentette meg az által, hogy egy csomó lengyelt, akik a cárt meg akarták gyilkolni, szándékosan téves irányba vezetett. Sz. e tetteért életével lakolt. Utódai, Bjeloposcij név alatt számos kiváltságban részesültek. Magát a tettet Slinka vette tárgyul Életet a cárért c. operájában (1836).
kikötőváros tuniszban, a Hammanueti-öböl partján, vasút mellett, mintegy 8000 lak., nagy olivaolajexporttal (évenként 40,000 hl. megy Marseillebe). A sztratégiai szempontból rendkivül fontos hely (a rómaiak Hadrumetuma) 3 km. hosszu, magas fallal van körülvéve.
a sertések angol kórjának (l. o.) egy alakja, midőn az orrüregek falait alkotó csontok megvastagodván, az orrjáratok szűkülnek s e miatt a malacok szuszogva lélekzenek.
Konfucius tanának japáni utánzata.
(Szuttorina), Hercegovinához tartozó, hosszu, keskeny öböl, amely Ny-ról Castelnuovótól kezdve, mindkét részén Dalmáciától határolva, az Adriai-tengerig nyulik. Csak kevés kunyhó épült a partjára. 1860. a fölkelők itt ágyuütegeket állítottak föl, amelyeket az osztrákok csak nehezen tudtak elfoglalni. Hercegovina elfoglalása előtt semleges terület volt.
l. Szánszkrit nyelv és irodalom.
l. Fényszáj.
a Fidsi-szigetek (l. o.) fővárosa Viti-Levu-n.
kikötő, l. Szurát.
1. orosz-lengyel kormányzóság Kovno, Vilna, Grodno, Lomzsa és K-i Poroszország közt, 12,551 km2 területtel, 695,904 lak. Felszine egészen sík, csak a középső részén vonul át egy tavakkal borított földhát Ny-K-i irányban. Fő folyója az erdőkkel környékezett Njemen, a Szeszupa, a Zseszia, a Hancsa nevü mellékvizeivel, továbbá a Biebrza vagyis Bobra. Legjelentékenyebb tava a Zuvinda és Duszia, a Metele és Obelia. A sok helyen mocsáros kormányzóság földjéből 590,601 ha. a szántóföld; 1889-93. átlag termelt évenkint őszi gabonából 0,91, nyáriból 0,98 millió csetvertet, burgonyából 1,91 és szénából 11,4 millió pudot. A lakosok fele litván, továbbá lengyel (1/3), zsidó és fehér-orosz. Járásai: Augusztov, Kalvarija, Mariampol, Szejnij, Sz., Vladiszlavov és Volkoviski. - 2. Sz., az ugyanily nevü kormányzóság és járás székhelye, 240 km.-nyire Varsótól, a Cserna Hancsa bal partján, erdős és mocsáros vidéken, (1893) 19,116 lak., 2 sörgyárral. Sz. 1835 óta főváros.