l. Anya jogai és Atyai hatalom.
(pauza), az általános zenei Sz. abban áll, mikor akár egyes, akár több hangszer megszünik működni, az ily szünetelés neve generalpauza. A Sz.-jelek (pauzák) bizonyos jegyek, melyek a hangjegyek helyeit foglalják el, l. Hangjegyek.- Sz.-jel, mint irásjel, l. Parentézis.
l. Üzem.
l. Szünet.
l. Iskolai egészségügy.
azok a napok és hónapok, amelyek alatt a mindennapi és ismétlő iskolákban a tanítások szünetelnek. Ilyenek: nyári Sz. vagy nagy szünet (vakáció), amely hazánkban 2-3 hóra terjed az iskolafajták szerint; továbbá az évközbeli Sz.-ek (rekreáció) karácsonykor, husvétkor pünkösdkor, a nemzeti ünnepeken s az állami és r. kat. felekezeti iskolákban a kat. ünnepeken, a többiekben pedig az iskolákban a kat. ünnepeken, a többieken pedig az iskolafentartó hatóság által megállapított napokon, végre az iskolai ünnepek napjain s ezeken kívűl jogukban áll az igazgatóknak évente 3, nem egymás után eső napra u. n. igazgatói Sz.-et adni. A külföld némely államaiban a nagy szünetet nem egyfolytában, hanem 3-4 részre osztva külön-külön adják ki. - Sz. jogi értelemben, l. Törvénykezési szünidő.
l. Hangjegyek és Parentézis.
l. Dobjelek.
cifra szűr, Magyarországon általán hordott felső ruha, fehér vagy fekete vastag posztóból, többnyire vállra vetve viselik. Néha nincs is ujja. Szabása a lehető legegyszerübb. Három szél posztót összevarrnak ugy, hogy a középső jóval hosszabb, hogy visszahajtva a négyszögletü gallért alkossa. A két szélső posztódarabot, mely a mellre jön, elül szintén visszahajtják egy-két tenyér szélességben, miáltal az egész kiterített szűr nagyjából egy trapéz-alakot mutat, melynek keskenyebb vége a gallér. A hátra és a vállakra leomló széles gallér alsó csücskein egy-egy nagy rozetta elmaradhatatlan. A magyar nép ősi ruhadarabja, egyeredetü az ujjas mentével. Ősi alakjait már a perszepoliszi reliefeken látjuk, hol is a csücskein a mai rozetta őse, a szittya csengettyü elmaradhatatlan (l. Magyar viselet és Díszítés). A szűrnek kihímzik az elejét, gallérját (egy-egy sarokcsokorral) és az alját is. Legjellemzőbb azonban az oldalán, a zsebtáján sohasem hiányozható díszes négyszög, melyet a legegyszerübb szürön sem felejtenek el három színes posztókivágás alakjában megcsinálni. Ez a négszögü díszített folt semmiféle európai ruhán sem ismeretes.
(bor). A borban lebegő s abból leülepedni nem akaró s annak zavarosságát v. homályosságát okozó anyagok eltávolítására a Sz.-t használják. E célra a legkülönbözőbb szerkezetü szűrőgépek állanak a borkezelő rendelkezésére. Szűrő anyagul szénport, papirosanyagot, azbesztet stb. használnak; mindenesetre nagy gondot kell fordítani arra, hogy a Sz.-hez használt minden edény és anyag sterilizálva legyen, mert különben a kezdetben tisztára szűrt bor könnyen megromolhat s esetleg kellemetlen ízt és szagot kaphat.
Sz. (filtrálás), igen fontos és nagyon gyakran használatos kémiai művelet, mely arra való, hogy a folyadékot a benne lévő csapadéktól (oldhatatlan anyagoktól) elválasszuk. A Sz.-hez tölcsért használunk, amelybe alkalmas módon összehajtott szűrőt (filtrum) teszünk. Közönséges Sz.-eknél leggyakrabban bádogból, fából vagy porcellánból készített tölcsért használunk és a szűrő is közönséges enyvtelen itatóspapirosból való. A kémiai analizisekben azonban rendszerint üvegtölcsért és sósavval meg fluorsavval kivont fehér, egyenletesen tömött itatóspapirost használunk, amelynek hamuja ennek folytán alig teszen ki néhány századrész milligrammot. A jó szűrő a reá öntött folyadékot gyorsan átereszti, míg a legfinomabb csapadékot is visszatartja, minek folytán az átszűrt folyadék (filtratum) nem zavaros, hanem egészen kristálytiszta.