Szvasztika

(szanszkrit) a. m. horgony v. kampós kereszt, l. Kereszt és Japáni művészet.

Szvat

(Szuvat, Szevad), folyó Kafirisztán ázsiai országban, a Hindukus É-i s D-i lánca közt, amely Pisavarnál ömlik a Kabul folyóba. Középső részében van egy kis hegyi állam, amelyről Szuasztosz néven már Ptolemaios is tesz említést és amelyet Afghanisztán, Kasmir és az angolok akarnak uralmuk alá hajtani.

Szvat

(szerb), lakodalmi vendég.

Szvatopluk

1. Svatofluk vagy Zventibold, morva herceg. 876-ban elfogatta s Német Lajos császárnak kiszolgáltatta saját nagybátyját, Rasztiszlávot, kit azután a császár megvakíttatott és kolostorba záratott. Igy mint a németek hűbérese, ő lett a morvák fejedelme. Ki akarta emelni népet a törzsszerkezetből s független ország alapításán fáradozott. 871. hirtelen támadással megsemmisítvén a bajor sereget, egyházilag és politikailag valóban független lett Bajorországtól. Karlamann azonban reá tört s elfogván, csak akkor bocsátotta szabadon, mikor ő maga vállalkozott a Szlavumár nevü papjok alatt föllázadt morvák leverésére. Amint azonban ismét morva területen állt, egyesült a lázadókkal, levágta a német vezéreket, megverte az ellene küldött csapatokat s igy 874. maga a császár is elismerte őt uralkodónak. Ekkor vette át Method a morva keresztények egyházi kormányát, s rövid időn szlávvá tette az instentisztelet nyelvét. 885-ben Method meghalván, Sz. 886. kikergette a misét szlávul éneklő papokat. Ekkor már, 882 óta, ismételten háborgatta Pannoniát s azt teljesen elpusztította, Arnulf karintiai herceg vitézeit pedig a Rábánál megverte. Vastag Károly császár ennek következtében 884., majd Arnulf is (885) békét kötött vele s tűrte, hogy Sz. a dunántúl egy részét megszállva tartsa. Azonban 889. Arnulf Németország királya lett s most már 892 tavaszán szövetkezvén Braszláv herceggel, frank, bajor és sváb hadal élén s a magyarok segítsége mellett juliusban Morvaországra tört. Sz. morvái a várakba zárkóztak s igy az ellenség négy hét mulva nevezetesebb eredmények nélkül vonult vissza. 893. Arnulf ismételte támadását, melyhez azonban nem nyerhette meg az egymással háboruskodó magyarok és bolgárok támogatását. A morvák őt valahol a Kis-Kárpátok szorosai közt megtámadván, csak alig menekülhetett vissza Bajorországba. Nemzeti hagyomány szerint Sz. is eltünt a maga seregéből és Nyitra mellett a Zobor hegyén 894. mint remete végezte volna életét a szlávoknak ezen egyik legnagyobb embere. Imént alapított független fejedelemsége pár év mulva már jobbadán meghódolt a magyaroknak.

2. Sz., II. Ulászló cseh király fia, a XII. sz. közepén született. 1157. elvette III. István magyar király hugát Odolát. Fiatalon hunyt el.

Szvatov

(Szvatau, San-thou, San-thau), a világforgalomnak is megnyitott khinai kikötőváros Kuan-tung tartományban, Hong-kong s Amoj közt, a Han-kiang torkolatánál, annak bal partján, 35,000 lak., mintegy 50 millió frtnyi évi forgalommal, amelyben a beviteli cikkek: indiai opium, pamut- és gyapjuáruk, cinn, japán szén és gyufa, a kivitelé pedig cukor. Sz.-ban sok khinai kuli is ül hajóra. 1894-ben 882 gőzös fordult meg benne.

Szváziföld

kis kaffer ország, amely 1895 óta a délafrikai köztársaság fenhatósága alatt áll, Transzval, a Delegoa-öböl melletti portugál birtokok és tonga-föld között, Dél-Afrika keleti részében, 18,140 km2 ter., (1894) 64,000 lak., akik közt 600 fehér bőrü. A kaffer lakosok fölött áll a királyuk és e fölött a délafrikai köztársaság által kiküldött kormányzó, aki a legfőbb biró, akinek joga van adókat kivetni és bányászatra engedélyeket adni. Sz. azelőtt teljesen független volt; a 80-as években angolok és boerok lepték el. Ez utóbbiak lassankint az ország uraivá tették magukat és az angolok végre hosszas alkudozások után 1894 dec. átengedték a délafrikai köztársaságnak a kizárólagos protektorátust, illetőleg az annexiót. 1895. Sz. királya és népe minden ellentállás nélkül fogadta el az új rendet.

Szvenigorodka

(Zvenigorodka), az ugyanily nevü járás székhelye Kijev orosz kormányzóságban, a Bug mellékvize: a Gniloj-Tikics és vasút mellett, (1894) 12,540 lak., cukor- és sörgyártással.

Szvidnik

(Felső-, Svidnik), kisközség Sáros vármegye makovicai j.-ban, (1891) 511 rutén és német lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Szvidovec

a Máramarosi havasok egyik kisebb csoportja, mely Máramaros vármegye É-i részében, a Tarac és Fekete-Tisza völgyei közt, Kőrösmező és Királymező községek között elterül. A Sz. gerince Ny-K-i irányban húzódik, legmagasabb csúcsa a Blisznica (1883 m.) Kőrösmezőtől DNy-ra.

Szvijaga

a Volgának 363 km. hosszu jobboldali mellékfolyója, Szimbirszk kormányzóságban Kesszovatov mellett ered és átfolyik Kazánon; nem hajózható.


Kezdőlap

˙