Tabacus

Moench (növ.), l. Dohány.

Tabago

(Tobago), egyike az angol Kis-Antilláknak, 35 km.-nyire Trinidadtól, amelyhez adminisztrativ szempontból is tartozik, 295 km2 területtel, (1891) 18,353, nagyobbára színes bűrü lak., akik azonban keresztények. Földje termékeny. Flórája olyan mint a közelében levő D.-amerikai partoké. Főhelye Scarborough, mintegy 2000 lak. T.-t 1498. Kolumbus fedezte föl, 1632. holland kereskedők gyarmatosították és Nieuwe Walcherennek keresztelték, de 2 évvel későbben már a spanyolok e gyarmatosokat kiölték. Későbben új telepesek jelentek meg rajta, akik francia protektorátus alatt állottak. 1763. az angolok, 1781. a franciák, 1793. újra az angolok, 1802. megint a franciák és 1803. végleg az angolok foglalták el. 1888-ig a Windward-szigetekhez tartozott. V. ö. Dauxion Lavaysse, Voyage aux îles de Trinidad, de T. stb. (Páris 1813, 2 köt.).

Tabagónád

(növ.), l. Kókuszpálma.

Tabajd

nagyközség Fejér vármegye váli j.-ban, (1891) 1529 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Itt a XVIII. sz. elején a Rákóczi-féle mozgalomban vármegyei közgyülés tartatott.

Tabaldia

(növ.) a. m. majomkenyérfa (l. o.).

Tabán

Budapestnek a Gellérthegyen s annak tövében elterülő külvárosa. A Taben-hegyet, mint Buda és a hévvizek közt fekvő helyet emílti már II. András is 1212-ben. - T.-nak nevezték Csongrád városának egykor falakkal körített belvárosát s az ország több más helyét is.

Tabangummi

gutta taban, l. Guttaperka.

Tabanidae

(állat) a. m. bögölyök (l. o.).

Tabarí

abú Dsá' far Mohammed b. Dserír, mohammedán teologus és történetiró, szül. Tabarisztán (innen neve) tartomány Ámol nevü helységében 839. Irákban, Szíriában és Egyiptomban tanulmányi utazást tett, melynek bevégzése után sok éven át Bagdadban tanárkodott, és nagy irodalmi tevékenységet fejtett ki. Ugyanott meghalt 921. A teologia terén legkiválóbb munkája egy terjedelmes Korán-kommentár, melyből csak egy kézirat maradt fenn a kairói könyvtárban; belőle Loth a zeitschr. d. Deutschen Morgenländischen Gesellsch. 35. kötetében (1881) kivonatokat közölt. A kánonjog terén a négy ortodox irány mellett (l. Fikh) egy külön irányt alapított (nevéről Dsá'farijjá-nak nevezték), mely azonban nem birt érvényesülni. Leghiresebb munkája a legrégibb időktől a hidsra 303-ik évéig (Kr. u. 915.) terjedő történelme, melyből három részt latin fordítással együtt Kosegarten adott ki (Tabaristanensis Annales regum et legatorum Dei, Greifswald 1831-53), majd az egész munka teljes kiadására De Goeje lejdai tanár igazgatása mellett több arabista tudós szövetkezett, kik e feladatot most már majd csaknem végig megoldották (Al-T. Annales, Lejda 1878 óta). T. irodalmi tevékenységéről v. ö. Goldziher, Die literarische Thätigkeit des T. nach Ibn Asâkir (Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, 1896).

Tabarije

mai neve Tiberiasz (l. o.) palesztinai városnak.


Kezdőlap

˙