l. Husziták és Morva testvérek.
(ném. Feld-Signal-Abtheilungen), rendeltetésük, hogy az értesítéseket - ha azok más módon gyorsabban és megbizhatóbban nem eszközölhetők - optikai jelek által közvetítsék. Hogy mozgósítás esetén a távjelző szolgálatban jártas tisztek és legénység rendelkezésre álljanak, bizonyos hadtestparancsnokságok által évenkint egy-egy távjelző-tanfolyam állíttatik fel. Minden tábori távjelző-osztagot öt jelzőkészülékkel szerelnek föl, amellyel öt jelzőállomást állíthatnak fel 1-5. terjedő számokkal jelölve. Minden osztaghoz két alantas tiszt van beosztva. Egy jelző-állomás egy állomásvezetőből és négy jelző-emberből áll. Háboruban 23 tábori távjelző-osztag felállítása van kilátásba véve. Rendszerint csak a hegyvidéken működő seregtesteket és nagyobb várakat látják el T.-kal. A legénységet utászkarddal és forgópisztollyal szerelik fel és ugy ők, mint a tisztek ismertetőjelül fekete-sárga karszalagot viselnek.
(Feld-Artillerie). A cs. és kir. T. 14 hadtest-tüzérezredből (Corps-Artillerie-Regiment) és 42 hadosztály-tüzérezredből (Division-Artillerie-Regiment), továbbá egy hegyi ütegosztályból (Gebirgsbatterie-Division) áll. A hadtest-tüzérezredek 1-14-ig terjedő folyószámok mellett még az ezredtulajdonos nevével, a hadosztály-tüzérezredek pedit csak folyószámokkal (1-42-ig) jelöltetnek meg. Minden hadtestben (a 15. kivételével) a hadtest-tüzérezred és három hadosztály-tüzérezred egy tüzér-dandárt (Artillerie-Brigade) alkotnak. Minden hadtest és hadosztály-tüzérezred békében tagozódik: a) az ezredtörzsre (Regimentsstab); b) négy ütegre (Batterie); c) a lőszertelep-keretre (Munitionspark-Cadre); d) a póttár-keretre (Ersatzdepôt-Cadre). A hadtest-tüzérezredek közvetlen kötelékébe tartoznak még: e) az 1., 2., 4., 5., 6., 7., 10. és 11. hadtest-tüzérezredek mindegyikénél egy lovagló ütegosztály (reitende Batterie-Division), mely két lovagló ütegből áll; f) az 1., 2., 3., továbbá a 6-14. hadtest-tüzérezredek mindegyikéhez egy hegyi üteg. Mozgósítás esetén alakíttatnak: x) a hadtesttüzérezredek lőszertelep-kereteiből a hadtestlőszertelep (Corps-Munitionspark), a hadosztálytüzér-ezredek lőszertelep-kereteiből pedig a hadosztály-lőszertelep; b) a póttárkeretből az ezred póttára, mely a mozgósítás befejezte után a pótütegre és a pótosztagra tagozódik. A hegyi ütegosztály tagozódik: a) az osztálytörzsre (Divisionsstab); b) 3 (1., 3. és 5. folyószámmal jelölt) hegyi ütegre, amelyek száma mozgósítás esetén megkétszereztetik (2., 4. és 6. folyószámokkal); c) a póttárkeretre, melyből mozgósítás esetén az osztály póttára és négy keskeny vágányu tábori üteg (schmalspurige Feldbatterie) állíttatik fel. A hegyi ütegosztály a keskeny vágányu tábori ütegekkel együtt, valamint a hadtest-tüzérezredek hegyi ütegei a hegyi harcra rendelt seregtestekhez osztatnak be. A kocsizó, lovagló és keskeny vágányu ütegek lövegei 9 cm., a hegyi ütegeké pedig 7 cm. kaliberüek. Békében a kocsizó ütegek 4, a lovagló ütegek pedig 6 fogattal ellátott lövegből állanak. Háboruban a kocsizó-ütegek 8, a lovagló-ütegek 6, a keskeny vágányu tábori ütegek 4 lövegből, a hegyi ütegek pedig ugy békében mint háboruban 4 lövegből állanak. Háboruban ugy a kocsizó- mint a lovagló-ütegek minden lövege után egy-egy lőszerkocsi van rendszeresítve. A T. valamennyi lövege és lőszerkocsija hatfogatu. A tüzérséghez általában erős testalkatu, legalább 156 cm. testmagassággal biró, ép szemü és jó hallásu újoncokat kell beosztani. A tisztek és a különféle alkalmazásban levő legénység fegyverzete a lovassági tiszti kart és forgópisztoly, ileltve az utászkard, a lovassági kard, könnyü lovassági kard, forgópisztoly és puska szurony nélkül. A löveglőszerből minden kocsizó-löveg után 128, a lovaglóütegek minden ágyuja után 118, a 7 cm.-es lövegek után 112 töltény van rendszeresítve. A T.-nél a vezethetőség szempontjából megállapított harcászati tagozatban az üteget, az ütegosztályt (tüzértömeget, 2-3 ütegosztály) különböztetjük meg. Az üteg harcászati és gazdászati egység és 4-6 vagy 8 löveget foglal magában. A nyilt háboruban 6-8 löveg teszi azt a számot, melyet egy parancsnok élőszóval dominálhat. A gyalog hadosztályokhoz 24-32 löveg (Oroszországban 48), lovas hadosztályokhoz 12-18 löveg osztatik be. A legtöbb hadseregben használt artillerie név Burgundiában és Franciaországban már a XIV. sz.-ban előfordul, és ugy a hajítógépek mint a lőporral elsütendő lövegek kezelésére vonatkozik. A XV. században már általánosabb lesz ezen kifejezés. Németországba megcsonkítva érkezik, valószinüleg helytelenül leszármaztatva az «arco» (ív) szóból. Az íjjkészítők artilleurs nevet viselnek, igy Jean l'Artilleur Brüsszelben. Később az egész lövészeti ügyet ezen név alatt foglalták össze, mig végre csak a tüzérségre alkalmaztatott.
(ném. Feldmarschall; franc. maréchal de camp), a katonai méltóság legfelsőbb foka. Spanyolorszáégban a dandárparancsnokot nevezik igy; a francia maréchal de France ellenben a legnagyobb katonai méltóság, különös kiváltságokkal. Németországban a Generalfeldmarschall címet használják. ezen címet először adományozták a 30 éves háboru után (Torstenson, Derfflinger). Újabb időben mind ritkábban osztogatják, s rendesen győztes hadvezéreknek adományozza az uralkodó. Wrangel 1859-70. az egyetlen T. volt a porosz hadseregben; nálunk is az újabb időben csak Albrecht főherceg, a custozzai győző, viselte e címet. L. még Marsal.
(général). A général szót eredetileg csak a francia hadseregben szokásos címek összetételeinél használták, mint p.: capitaine-général, colonel-général stb. Csak a XVI. sz.-tól kezdve alkalmazták absztrakt alakban a legmagasabb parancsnok elnevezése gyanánt. A général cím azt akarja kifejezni, hogy tulajdonosa befolyását ne csak egyes csapatokra, hanem az egészre terjessze ki. A katonai szervezés kiépítésénél szükésgessé vált, hogy e magasabb vezetők között különféle fokozatokat rendszersítsenek. A generalissimus címet azelőtt Franciaországban, később más nagyobb államokban is, kiválóan érdemes személyeknek adományozták s ez volt a legnagyobb katonai méltóság. Más államokban a General-Feldmarschall állott és áll most is az első helyen. General-Lieutenant (l. o.) eredetileg a hadvezér helyettese volt. Generalmajor a. m. vezérőrnagy, nálunk egy dandárnak parancsnoka; fölfelé következik az altábornagy (Feldmarschall-Lieutenant), a táborszernagy v. lovassági tábornok Feldzeugmeister v. General der Kavallerie) s végre a tábornagy (l. o.). Ezeket mind általánosságban t.-oknak nevezzük.
(ném. General-Auditeur), Ausztria-Magyarországban a legfelsőbb rendfokozat a hadbirói tisztikarban. A T.-k egyike a közös hadügyminisztérium 4. osztályának főnöke, a többi T.-k részint a legfelsőbb katonai törvényszéknél, részint a katonai főtörvényszéknél előadókul alkalmaztatnak. A magyar királyi honvédelmi minisztériumban alkalmazott T. a honvédelmi minisztérium igazságügyi ügyosztályának vezetője.
v. lovassági tábornok (Feldzeugmeister oder General der Kavallerie). A Feldzeugmeister cím a Zeug szóból a. m. ágyu, keletkezett, azelőtt általános, most csak az északi államokban a tüzérség főparancsnokának elnevezése. Az osztrák-magyar és bajor hadseregekben egy hadtestnek (Corps) a parancsnoka.
megfelelnek az elsáncolt táboroknak (l. o.). Nagyobb seregtesteknek a táborozásra és a fejlődésre biztosított tért nyujtanak; a hadműveleteket támogatják; a támadást elősegítik és a hadsereg szükségleteit biztosítják. A táborvár két fő résztől áll: a) az erődövből (ném. fortsgürtel; b) a központi vonal v. noyauból. Valamely táborvárnak fő ellentálló ereje az övvonalban van, tehát a noyau csak alárendelt értékü. V. ö. Nagy Győző, Erődítéstan.
(franc., ejtsd: taburé, de nálunk rendesen taburettnek ejtik), alacsony párnázott szék támla nélkül.
persa város, l. Tebriz.