Spach (növ.), l. Nyárfa; T. Willd., l. Calophyllum.
Forst. (növ.), a róla nevezett család gépnusza, 9 faja mind a két földségnek forró vidékén terem. A T. pinnatifida Forst. a déli szigeteken és Kelet-Indiában többnyáréltü növény, gyakran termesztik, mert gumóforma, nagyon keserü tőkéje, valamint más rokon fajoké is, termesztés folytán egészen enyhe ízü lesz, ezért ételnek készítik, de szép liszt (tahitii arrow-root, amylum oceani australis) is lesz belőle, mely ott a mi gabonalisztünket pótolja s jóízü kenyeret ad.
(ejtsd: takkini) Péter, olasz csillagász, szül. Modenában 1838 márc. 21-én. 1859. az ottani csillagvizsgálóintézetnek igazgatója lett; 1863 óta Palermóban a Nap megfigyelésével foglalkozott. Jelenleg a római Collegio Romano igazgatója. Secchivel 1871. az olasz spektroszkóp-társaságot alapította, melynek kiadványaiban tette közzé vizsgálódásainak eredményét. 1874. Indiában figyelte meg a Venus átvonulását.
(lat.) a. m. hallgass!
az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye a Mies és vasút mellett, (1890) 4524 lak., üveghutával, tükörcsiszolókkal, kaptafa-, ernyőbotkészítéssel és sörgyártással; régi plébániatemplommal, amelyben a Windischgrätz-család sírboltja látható; esztergályos-iskolával.
l. Gyorsirás.
(ásv.), kloridásvány viztartalmu mészmagnézium-klorid (CaCl2+2MgCl2+12H2O), sárga, átlátszó vagy áttetsző hatszöges rendszerbeli, romboéderes kristályokban s gömbös tömegekben terem Stassfurt (Németország) kősótelepének anhidritjében. A levegőn gyorsan szétfolyik, ezt jelezi neve.
(ásv.), l. Bazalt.
(gör.). Egy új P pontot más már meghatározott A,B,C... pontokhoz képest (l. ábra) ugy vehetünk fel, hogy meghatározzuk a P pont d vizszintes távolságát az adott pontok valamelyikétől, p. A-tól, továbbá a P pont A fölötti m magasságát s végül az AP iránynak valamely A-ból kiágazó már meghatározott és kitűzött, p. AB földi [ÁBRA] iránytól számított j vizszintes irányszögét. A T. most már oly műszer, melyet, ha az A ponton állítunk fel, a három említett adat meghatározását az egy A műszerállásból lehetővé teszi. Legegyszerübb alakjában nem egyéb, mint távmérő távcsővel felszerelt teodolit.
(gör.), a geodéziában alkalmazott felvételi módszer földi pontok meghatározására. Eszköze az u. n. tachiméter (l. o.), mellyel valamely már meghatározott alapoonton felállva, ezen egy műszerállásból a felveendő pontnak ezen állásponttól való vizszintes távolát, az álláspont feletti magasságát s a műszerállástól hozzávezető iránysugárnak valamely már ismeretes és kitűzött földi iránytól számított irányszögét kapjuk meg. Kevésbé fontos felvételeknél az irányszög helyett iránytű segélyével azon szöget (u. n. mágneses azimutot) is meghatározhatjuk, melyet az előbb említett iránysugár a mágneses meridiánnal bezár. A tachiméteres felvételi mód, ha nem is alkalmas pontossága miatt, e célra nem elegendő a mérések alapjául szolgáló u. n. alappontoknak meghatározására, de mint részletfelvételi mód, valamely magasabb mérésekből származó alappontokra támaszkodva, sok esetben, p. út-, vasút-építési, ártérfejlesztési s topografikus felvételeknél stb. nagy haszonnal alkalmazható s különösen gyorsasága miatt rendkivül becses segédeszköze a modern mérnöknek.