ókori város, l. Gualdo Tadino.
(ném. der Wind raumt) elnevezés alatt a tengerészek a szél irányának oly módu változását értik, mely egy élben vitorlázó hajónak lehetővé teszi azt, hogy kevésbé «élben» vitorlázzon, vagy pedig hogy utazási célja eléréséhez kedvezőbb irányt vehessen.
l. Térző.
(eszt.), az elmélkedő dolga, ki a gyönyörüen összerakott szépművet szétszedi, boncolgatja és a szintézis jóságát analizis útján vizsgálja meg. Ily T. a kritikus komoly feladata.
a beszédet vagy szóbeli előadást kisérő test-, különösen kézmozdulatok. Törvényeit már a görögök és rómaiak ismerték s a szónokok tanították is. A modern gesztus, mint a T.-t latinosan nevezik, Guttmann, Aesthetische Bildung d. menschlichen Körpers c. munkájában van kimerítően s rendszeresen ismertetve. Az arcjelek, a kéz- és testmozdulatok harmoniája adja a gesztust, melyek a szavaló és szini előadás kiegészítői s azok emelésére, kifejezőbbé tételére s élénkítésére szolgálnak. A T. teljes tökélye az u. n. plasztika, mely a mozgásban nyilvánul a szemet gyönyörködteti, mialatt a szöveg vagy dallam a fület s azon át a lelket ragadja meg. A T. teljes érvényre a némajátékban (l. o.) jut, melynek feladata csupán T. által értetni meg helyzeteket és cselekményeket.
(ejtsd: tallyakocco), város Aquila olasz tartományban, 15 km.-nyire Avezzanótól, a Salto patak partján, vasút mellett, (1881) 8630 lakossal. XIII. sz.-beli két gót templommal és a Colonnak egykori kastélyával, amelyben most a leányiskola van. DK-re tőle vannak a termékeny Campi Palentini, amelyeken 1268 aug. 23. I. Anjou Károly legyőzte az utolsó Hohenstaufit, Konradint. V. ö. Gattinara, Storia di T. (Cittá di Castello 1895).
(ejtsd: tallyamento), 170 km. hosszu folyó Velence olasz tartományban. A Cridola (2582 m.) oldalán, Udine és Belluno határán, glecserek vizeiből ered. K-nek, DNy- és D-nek folyik, fölveszi a Ledrát és Arzinót, a Punta del T.-tól K-re a Velencei-öbölbe torkollik. Alsó részében 26 km.-nyire hajózható. Vizkörnyéke 2590 km2. Áradásai nagyon pusztítók. 1797 márc. 16. Bonaparte Károly főherceget partjánál megverte.
Emilia, olasz koloratur-énekesnő, szül. Milanóban 1854. U. o. Lamperti alatt végezte be tanulmányait s előbb Itáliában, majd Párisban, 1873-77. Bécsben, 1881-82. Berlinben ragyogtatta gyönyörü hangját. Szépségével is elragadta hallgatóit. 1882. I. Vilmos császár udvari kamara-énekesnővé tette és erre magánéletbe vonult.
(ejtsd: tallyóni), olasz művészcsalád. Fülöp, szül. Stockholmban 1804., megh. Marseilleban 1884.; először fellépett 1822. Bécsben, 1827. Párisba ment a nagy operához, 1832. egybekelt Gilbert des Voisins gróffal s 1847. visszavonult a szinpadtól. - Pál, az előbbinek testvére, szül. Bécsben 1808 jan. 12., megh. Berlinben 1884 jan. 7.; először fellépett Stuttgartban 1825 nov. 4., 1826 és 1827. Münchenben, Bécsben és Párisban táncolt, 1831. Berlinben szerződtették; irta a Flick u. Flock, Satanella, Fantaska, Ellinor stb. balleteket. 1830-as évek végén elvette Galster Amália táncosnőt (meghalt Berlinben 1881 dec. 23-án). 1869 óta kir. balletigazgató. - Mari, az előbbinek leánya, született Berlinben 1837 okt. 27., megh. Aigenben (Tulln mellett) 1891 aug. 28.; 1847 óta táncosnő, először Londonban, majd az udvari szinháznál Berlinben; 1866. nőül ment Windischgrätz József herceghez. - Ágosta, T. Pál ifjabb leánya, 1856-57. a bécsi várszinháznál, 1857-től a 70-es évekig a berlini udvari szinháznál volt szerződtetve.
mészárosbárd, l. Bárd.