Antal, festő, szül. Pesten 1855 szept. 2. 1873-78. Székely Bertalan és Greguss János vezetése alatt a mintarajztanoda növendéke volt, azután rövid időre Münchenbe ment, majd visszatért Budapestre s 1881-85. Lotz Károly oldala mellett folytatta tanulmányait. Egy évet Párisban Munkácsynál töltött, azóta pedig a fővárosban dolgozik. Legelső képe a Szalmaszállító hajó volt az 1881-iki őszi tárlaton. Feltünőbb művei: A konyhában; Jó hirek (a király birtokában); A gépgyárban, mely az 1885-iki országos kiállításon a nagy kiállítási érmet nyerte s jelenleg az első hazai takarékpénztár tulajdona; A tót atyafiak, mely a párisi Salonban is szerepelt, s 1848, a képzőművészeti társualt birtokában. Aquarelljei közül nevezetesebbek: Piranói utca és a Piranói dóm, az első a fiumei Museo Civico, az utóbbi a budapesti képzőművészeti társulat tulajdona.
persa uralkodócsalád Khorasszánban (320-872). L. Persia (tört.).
(Taiti, Otaheiti), a francia Társaság-szigetek legnagyobbika, a D. sz. 17° 29' 53" és 17° 53' és a párisi Ny. h. 151° 26' és 151° 58' között, 1042 km2 területtel, 11,200 lak. Két köralaku, hegyekkel takart, Taiti-Nui (Nagy-T.) és Taiti-Iti (Kis-T.) nevü tömegből áll, amelyeket 2 km.-nyi széles öldszoros köt egymással össze. Nagy-T.-n Orohena (2236 m.) és az Aorai (2064 m.) a legmagasabb csúcsok; ezek, valamint a sziget többi hegyei, vulkáni eredetüek. Ezekről tiszta vizü patakok rohannak alá a tengerbe, amelyek közt a legnagyobb a Papenu. Egyedüli tava a Vaihiria. A korallzátonyokkal körülfogott sziget legismeretesebb öblei, illetőleg kikötői a mataivai, amelyben Cook tartózkodott egy ideig és a papeitii, ahol T. városa épült. Éghajlata rendkivül kellemes és egészséges. Az esős évszak dec.-ápr. hónapokban van. A fontosabb kulturnövények: a kókuszdió, a taro, cukornád, vanilia, dohány, kávé, pamut és a déli gyümölcsök. 1891-ben a kivitel értéke 4,2, a bevitelé 3,2 millió frank volt. T.-t 1767. Wallis fedezte föl, 1768. Bougainville, 1769. Cook látogatta meg. Ezen utazók a szigetet ugy irták le, mintha igazi paradicsom volna és lakói paradicsomi életet élnének. 1797. megjelentek rajta a londoni hittérítő társaság tagjai és ezeknek sikerült a sziget lakosságát a protestantizmusnak megnyerni. 1836. azonban két francia kat. hittérítő telepedett le T.-n, ami azután zavaroknak volt okozója; e zavarokk a franciákat arra birták, hogy 1842. T.-t protektorátusuk alá vegyék. 1880. pedig V. Pomare királyt arra birták, hogy hatalmát évi 25,000 franknyi nyugdíjért a franciáknak adja. A főváros Papeete (l. o.) v. Papeiti.
l. Szágópálma.
-család (tahvári és takői). Őse gorbolnoki János, a XVI. sz. elején. A család nevezetesebb tagjai: János, az előbbinek fia, auraniai perjel. 1525. segítséget vitt jajca várába a törököktől szorongatott Frangepán Kristófnak; a mohácsi csatában a magyar sereg jobb szárnyát vezette. 1527. Szapolyaihoz pártolt, 1535., kevéssel halála előtt, visszatért Ferdinánd pártjára. - István, az 1505-iki rákosi országgyülésen Pilis vármegye követe. - Ferenc, stettenbergi báró, 1535. Pozsega vármegye főispánja, 1554. királyi főlovászmester. Ugyanez évben ivsszaszorította Lengyelországba Petrovics Pétert, aki Izabella királynénak segítséget akart hozni. Az 1559-iki országgyülés T.-t, Zay Ferenccel, Gregoriáne Pál és Bornemisza Pál püspökökkel együtt, a peres ügyek elintézésével megbizta. Részt vett 1566. a győri táborozásban. Megh. 1573 aug. 4. - Boldizsár, 1581. a horvát báni tábla ülnöke. - István, I. Ferdinánd királytól adományt kapott a gradiskai és dubicai uradalmakra, hasonló nevü fia pedig 1558. Tarkő várára. - Károly, miután katolikussá lett, a pálos-szerzetbe lépett, majd leleszi préposttá lett, 1712-19. pedig királyi táblai ülnök. - Imre, egri tanár, az eperjesi kerületi tábla, később a királyi tábla ülnöke, tescheni Albert herceg helytartónak meghatalmazottja. Megh. 1775. - Antal, szül. 1756., királyi tanácsos és a királyi tábla ülnöke, 1820 óta országbirói itélőmester. Meghalt 1831 jul. 7. - Károly, Sáros vármegye országgyülési követe, 1821. pedig első alispánja. - József, csász. és kir. kamarás, 1858-ban ausztriai báróságot nyert.
az 1644 óta Khinában uralkodó mandsu dinasztia.
város Hedsaszban, 100 km.-nyire Mekkától, amelynek K. felől védelméül szolgál, 1882 méternyi magasban, 8000 lak., szép kertekkel és szőllőkkel. A proféta harcaiban jelentékeny szerepe volt.
l. Ciklon.
v. Shogun, 1869-ig a világi uralkodó címe Japánban.
(ejtsd: tajandjé) René Gáspár Ernő, más néven Saint-René-T., francia iró, szül. Párisban 1817 dec. 16., megh. 1879 febr. 24. Jogot tanult s 1836. ügyvéd lett, 1840. ismét tanulni kezdett Heidelbergában s beutazta Németországot. 1841. Strassburgban, 1843. Montpellierben, 1863-68. a Sorbonneban volt tanár, 1873. államtancásos, 1873. a francia akadémia tagja lett. T.-nak nagy érdeme van a német szellemnek Franciaországban való meghonosítása körül. Művei: Études sur la révolution en Allemagne (1853, 2 köt.); Histoire de la jeune Allemagne (1849); Dix ans de l'histoire d'Allemagne (1875); Scot Erigene (1843, 2. kiad. 1877); Allemagne et Russie (1856); La vie et les oeuvres de Michel Lermontoff (1856); Histoire et philosophie religieuse (1860); Littérature étrangere (1881); La comtesse d'Albany (1862); Maurice de Saxe, d'apres des documents inédits (1865); Le général Philippe de Ségur (1875); Le roi Léopold et la reine Victoria, récits d'histoire contemporaine (1878, 2 köt.); Études littéreires (1881) stb. Van T.-nak egy munkája, melyben velünk, magyarokkal is foglalkozik: Tcheques et magyars (1865).