község, l. Harkány (2).
l. Takta.
nagyközség Zemplén vármegye szerencsi j.-ban, (1891) 1216 magyar lak., vasúttal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(gör.) a. m. harcászat, a csapatok vezetését és alkalmazását tanítja. A hadászat a hadvezetésnek irányát és végcéljait tárgyalja, míg a T. az előbbiből kifolyó intézkedéseket végrehajtja. Ezek: a menetek rendezése, a csapatok elszállásolása és biztosítása, végre a harc vezetése. Megkülönböztetünk elemi T.-t, mely csak az egyes harcegységek (zászlóaljak stb.) tevékenységével foglalkozik és egy magasabb T.-t, mely a nagyobb testek alkalmazását tanítja. A szabályzatok, melyek a csapattestek felállításával, mozgásával és az általuk vezetendő harccal foglalkoznak, tekintet nélkül egy adott helyzetre, terepre vagy ellenségre, hasonlóan az elemi T. körébe tartoznak. Ezen formáknak alkalmazása a terepen és az ellenséggel szemben pedig az alkalmazott T.-nak feladatához tartoznak. L. Sorharcászat.
l. Ütem. - T.-mérő, l. Ütemmérő.
a. m. Latacunga (l. o.).
l. Edény, Fazekaskorong, Porcellán.
János, egyházi iró és költő, született Keszthelyen (Zala) 1825. Középiskoláit Keszthelyen, 1840. a pannonhalmi Szt.-Benedek-rendbe lépvén, a bölcsészetet Győrben és Bakonybélen végezte, hol tanári oklevelet is nyert. A teologia két tanfolyamát Pannonhalmán végezte. 1846. a rendből kilépett s a veszprémi egyházmegye kötelékébe vétette fel magát és Veszprémben fejezte be teologiai tanulmányait. Pappá szentelték 1848 jun. 17. Káplán volt Nágocson (Somogy) s Veszprémben, 1852. teologiai tanár a veszprémi papnevelőben, 1860. szentpéterúri, 1861. zalaszentbalázsi plébános, később esperes. 1871 okt. 5-én a plébániáról lemondott és Budapestre tette át lakását. Jelenleg Nagy-Kanizsán tartózkodik. Irodalmi munkássága: 1845. lépett föl először a Honderüben, amelyben, valamint az Őrangyalban, Kath. Néplapban s a Családi Lapokban gyakran jelentek meg tőle költemények, melyeket Költemények címmel adott ki (Pest 1860). További művei: Egyházi beszédek (u. o. 1854, 3 köt.); A hitoktatás gyakorlati kézikönyve (u. o. 1854-57, 2 köt.); Hitoktatásban (u. o. 1865); A kath. kereszténység az ő hitében, törvényeiben és kegyszereiben (hitelemző beszédek, 1868-tól, 8 köt.); Franciaország lourdesi kegyhelye (franciából, Pest 1873, több kiadást ért); A kath. kereszténység az ő szent cselekményeiben, időiben és helyiségeiben (szertartástani mű, Budapest 1876-78, 4 köt.) stb. Szerkesztette ezeken kívűl a Kath. Lelkipásztor egyházi folyóiratot 3 évig Füssy Tamás társaságában; 1874. ugyancsak Füssy Tamással a Jelenkor egyháztörténelmi közlönyt indította meg, mely 1875. politikai napilappá alakult, de kevés ideig élt; 1883-89. szerkesztette a Papok Lapja c. hetilapot, amelyben a kat. egyház érdekeit képviselte és a kat. papság jogait és igazait bátran védelmezte.
a Tisza jobboldali mellékfolyója, ered Máramaros vármegye É-i hatásán, a máramarosi havasok Gorgán csúcsa (1443 m.) alatt, Szinevér-Polyána községtől É-ra; D. felé folyik keskeny völgyben, mely csak Kövesligetnél szélesedik ki; Bustyaháza mellett a Tiszába szakad. Hossza 90 km.
(Terebla), kisközség Máramaros vármegye técsői j.-ban, (1891) 2099 rutén lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.