Taplóca

község, l. Csík-Taplóca és Kun-Taplóca.

Taplógomba

(növ.), különféle Polyporus Fr., Trametes Fr., Daedalea L. faja (l. az ábrát), belőle a gyujtótaplót készítik elő. Különböző vad v. ültetett, fán (cseresznyefagomba, Polyporus sulphureus Fr.) él, gyakran a pusztulását v. elkorhadását okozza. Régen az orvoslásban is szerepet játszott a tisztított salétrommentes és első minőségü tapló mint vérzést csillapító szer a sebkezelésnél; ma azonban már teljesen elhagyták. L. Fagomba és Tapló.

[ÁBRA] Taplógomba.

Tapogató

vesszőből v. abroncsokra mint keretre alkalmazott hálóból való, egészben a tyúkborítóhoz hasonló szerszám, melyet nyél segélyével avagy a nélkül emelve, s a vizben ide-oda helyezve használ a halász, minden borítás után kezével kutatva át a T.-t a bezárt hal után. L. még Halászat.

Tapogatók

(állat), általában az állati test leggyakrabban puha és vékony bőrü, idegekkel közlekedő és tapintásra szolgáló nyujtványai, szorosabb értelemben véve a szájnyilás körül vagy a fejen emelkedő, ugyancsak idegekkel közlekedő és tapintásra szolgáló, nem ízelt nyujtványok. Ilyeneket főleg az alsóbb rendü állatokon, a Coelenteratákon, férgeken és lágytestüeken találunk.

Tapolca

1. nagyközség Zala vármegye T.-i járásában, (1891) 5839 magyar lakossal, a járási szolgabirói hivatal széke, van járásbirósága, királyi közjegyzősége, adóhivatala, két takarékpénztára, alsófoku ipariskolája, állami szőllészeti és borászati közege, élénk marhavásárai, vasútja, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. T. a veszprémi püspök balatonmelléki uradalmainak központja; Ranolder János veszprémi püspök itt apácáktól vezetett magyar leánynevelő intézetet alapított. Langyos vizü tavában kis fürdője van. - 2. T., a diósgyőri fürdő neve, l. Diósgyőr. - 3. T., fürdő, l. Görömböly. - 4. Kács-T., fürdő, l. Kács.

Tapolcafő

nagyközség Veszprém vármegye pápai j.-ban, (1891) 1494 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Tapolcai apátság

Borsod vármegyében, Diósgyőr mellett a magyarok megtérésének idejében keletkezett s egy Miskóc nevü úr alapította a bencések részére. 1217. még virágzott. A tatárjárásban elpusztult apátság a mohácsi veszedelmet követő pártvillongások koráig virágzott. Apátja I. Ferdinánd hive lévén, Bebek György, I. János egyik vezére, nyakig földbe ásatta és agyonlövette őt. Ekkor az apátság elpusztult, címét azonban mindaddig osztogatták a királyok, míg 1776. Mária Terézia a T. egykori uradalmát az akkor alapított munkácsi görög kat. püspökségnek nem adományozta.

Tapolcsány

1. Kis-T., kisközség Bars vármegye aranyosmaróti j.-ban, (1891) 1363 tót lakossal, posta-, táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Díszes kastélyát a hozzátartozóuradalommal együtt, mely előbb Wimpffen gróf tulajdona volt, 1889. Károly Lajos főherceg vette meg, ki gakrabban tartózkodott itt. A kastély a Rákóczi-korból való és benne számos műkincs van összehalmozva. Gyönyörü park övezi. Közelében Hrussó várának romjai vannak. - 2. Nagy-T., nagyközség Nyitra vármegye nagy-T.-i j.-ban, (1891) 4244 tót, német és magyar lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, királyi közjegyzőséggel, adóhivatallal, takarékpénztárral, alsófoku ipariskolával és többféle egyesülettel. Hajdan királyi város volt, várral. E várat a császáriak csak nagy nehezen tudták 1701. a kurucoktól elfoglalni. Most az Erdődy grófok uradalmának széke. Régi várának csekély romjai még látszanak.

Tapolcsányi

-család. Ősük Haszló fia Gyula volt. Nevüket Bars vármegye Kis-Tapolcsány várától nyerték. Magát a várat és uradalmát Haszló szerezte pénzen, de attól Csák Máté megfosztotta őket. Gyula, mint lévai várkapitány, addig járt a hatalmas főúr kedvébe, míg 1318. visszakapta, s a királytól is megerősítést nyert rá, midőn Léva várát neki feladata. Fiai: Miklós (l. Knesiczi) és Gergely, kinek ivadékaiban a család a XVII. századig virágzott.

Tapolcsányi

Gergely, kegyesrendi rendfőnök, szül. Tavarnokon (Nyitra) 1713 jan. 15-én, megh. Szegeden 1773 okt. 8-án. Tanított Veszprémben, Privigyén és Pesten. Tizenkét évig a kegyesrendi tanárjelölteknek adta elő a filozofiát és teologiát Kecskeméten, Nyitrán és Debrecenben. Majd a debreceni kegyesrendi ház főnökévé választatott. Mint ilyen többször megfordult Rómában s részt vett az egyházi ügyek tárgyalásában. Debrecenből Szegedre helyeztetett át mint igazgató; itt sokat fáradott a modern filozofiai irány meghonosításában. 1760. rendfőnöknek választották, mely tisztet hat évig közmegelégedésre viselte. 1766. ismét Szegedre helyeztetett házfőnöknek. Korának egyik legjobb egyházi szónoka volt. Beszédei nyomtatásban is megjelentek. Legnagyobb műve az 1772. Kolozsváron kiadott Szent Kalazantius József áhítatos oskoláktól neveztetett szerzetesrend fundátorának sommás élete.


Kezdőlap

˙