Tengerpázsit

v. omboly (növ., tengeri fű, Zostera L.), a hinárfélék füve, a kevés tengeri virágzó fű egyik jellemzője. A tenger iszapjában gyökeredzik, többnyári; szára szétmászó, levele gyakran méter hosszuságu, szálas, épszélü. Virágja egyivaru, füzérszerüen csoportosul. Négy faja az óvilág tengereiben terem. A Z. marina L. szára 6-12 dm. hosszu, levele szíjforma. Az Északi-meg a Keleti-tenger homokos fenekén gyakran nagy terjedelmü vizi pázsitot alkot, a vihar nem ritkán töméntelent hány a partra. Amióta (1816) a dán Lehmann jogtanácsos párnázónak feldicsérte, azóta sokféleképen értékesítik. Trágyáznak vele, megszárítva a drága lószőr helett derékaljba, divánba tömik s butort pakolnak bele. Szódát is gyárthatni belőle. Gyökerét, meg a szára rostos maradékát, valamint más rokon fajét is, a tenger hulláma gyakran ökölnyi csomókba gyöngyölíti s régen pilae marinae azaz tengeri labda néven orvosságnak használták.

Tengerre magyar!

Kossuth Lajosnak a Hetilap 1846-iki 8. számában megjelent: «Tengerhez magyar, el a tengerhez!» címü cikkéből alakított szálló ige, mely, mai használatában, a tengerészeti pályára buzdítja az ifjuságot. V. ö. Tóth Béla, Szájrul szájra.

Tengerszem

a Kárpátok közt, főleg Szepes vármegyében, néha a tenger szine felett jelentékeny magasságban fekvő hegyi tavak neve. Igy nevezik különösen a Bialka folyó völgyének legfelső katlanában, a Csubrina (2435 m.), Menguszfalvi csúcs, Tengerszemcsúcs (2508 m.) és Ryzy (2262 m.) közt fekvő szép tavat, melynek tenger feletti magassága 1587 m., területe 21,3 ha., mélysége 77 m.

Tengerszemcsúcs

a Magas-Tátra egyik kiváló csúcsa (1508 m.) Szepes vármegye ÉNy-i határához közel; a Magas-Tátrának leggyakorta felkeresett csúcsa, mert központi fekvésénél fogva róla nyilik a legszebb kilátás a Magas-Tátra egész rendszerére. (A T.-ról kinálkozó panorámát L. a Tátra cím alatt:) A T.-ot leginkább a Csorbai tó felől keresik fel, ahonnan 5 óra alatt érhető el.

Tengerszertár

a. m. arzenál (l. o.).

Tenger szine

l. Tenger.

Tengerszoros

l. Tenger.

Tengertérkép

az a rajz, mely kisebbített mértékben és a valósághoz bizonyos arányban egy sík lapra vagy egy gömbfelületre készítve, a tengerek és a földrészek tagozódását, a földgömb egyes pontjai helyzetének meghatározását és egymáshoz való fekvési viszonyait tünteti elő. Az ábrázolásnak törvényei különféle térképeknek készítését engedik meg, melyek közül a T.-ek, tekintettel a különleges célra, arra hivatvák, hogy a tenerészt hajójának helyi viszonyairól minden időben pontosan tájékozzák, különösen pedig, hogy azokba a hajónak geográfiai helyzete, batartott menetiránya és megfutott távolsága gyorsan berajzolható legyen. Ebből következik, hogy a T. bármely pontjának ugy egyenközü körét, mint délkörét berajzolni lehessen, vagyis más szavakkal, hogy a T. fokhálózata könnyen készíthető vonalakból, mint az egyenesből és a körből álljon. Szükséges továbbá, hogy ama szöget, melyet két vonal a föld felületén alkot, a térkép természetes nagyságban tüntesse fel, hogy a hajó által betartott útirány (loxodroma, l. o.) vagy a legnagyobb kör (ortodroma) a térképre átvihető legyen.

Tenger tükre

l. Tenger.

Tengervéd

a tengerészcsapatok ama része, amelybe a matrózok, tényleges és tartalék viszonyban eszközölt szolgálati kötelezettségük teljesítése után nálunk még két évre beosztatnak. Elv szerint a T.-csapat háboru esetén csak a szárazföldön, a tengerpart mentén alkalmazandó.


Kezdőlap

˙