l. Tenger.
nagyközség Tolna vármegye dombovári j.-ban, (1891) 1282 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
l. Együttérző idegrendszer.
l. Thian-san.
l. Alexandra-Nilus.
(estsd: tenyé vagy tenírsz), 1. Dávid, az idősdb, flamand festő, szül. Antwerpenben 1582., megh. u. o. 1649. Eleinte bátyjának T. Juliánnak volt tanítványa, azután Rubens műhelyében dolgozott, majd Olaszországba utazott és ott főleg Elsheimer hatása alatt állott. 1606. visszatért Antwerpenbe, ott a festőcéh tagja lett. Teljesen hiteles műve különben csak a douaii muzeumban levő Boszorkányok kivonulása (1633); a többi neki tulajdonított kép közül valószinüleg tőle, és nem fiától való: Szt. Antal kisértése (berlini képtár) stb. Ez utóbbihoz hasonló jellegü és tárgyu a budapesti országos képtárban levő (560. sz.) kép. Azonkivül egy furulyázó pásztorfiu képét is neki tulajdonítják u. o. (561. sz.).
2. T. Dávid, az ifjabb, flamand festő, szül. Antwerpenben 1610., megh. Brüsszelben 1690. Atyjának volt tanítványa, de utóbb főleg Brouwer hatása alatt képezte ki magát, 1633. az antwerpeni festőcéh tagja, 1650 körül pedig brüsszeli udvari festő lett. Utóbb Lipót Vilmos főherceg kétárának volt igazgatója és mint ilyen több érdekes, a gyüjteményt ábrázoló képet festett (bécsi muzeum, müncheni képtár). Óriási termékenysége mellett - mintegy 800 képét ismerjük - nem volt sokoldalu művész. Műveinek tárgyait nagyrészt a flamand parasztok életéből veszi; munka közben festi le őket. Némely képe katonai jeleneteket ábrázol, máskor a bibliából veszi ugyan tárgyait, de teljesen genreszerüen dolgozva fel őket; állatokat is fest, de szereti a fantasztikus, kisérteties jeleneteket is. Kiváló festői érzékről tanuskodik képeinek tájképi része; különben önálló tájképekkel is nagy sikerrel próbálkozott meg (a brüsszeli királyi palotát ábrázoló szép képe a budapesti országos képtárban, 757. sz.). Legkitünőbb, részben világhirü képei: Szerelmes pár a pajtában (1634, karlsruhei képtár); Ivó társaság (1634, manheimi képtár); borbélyműhelyt ábrázoló, nem éppen finom tárgyu, de pompásan megfestett, jellemző képe a budapesti országos képtárban (1636-ból, 565. sz.); Tánc a szabadban (1637, madridi muzeum), kedvelt, legtöbbször ismételt és változtatott tárgyainak egyike; Kártyázók (1639, u. o.); Őrszoba (amsterdami muzeum); Korcsma udvara (1641, drezdai képtár); Lövészek gyülekezése az antwepreni városház előtt (szt.-pétervári Eremitage); A tékozló fiu; Péter megtagadta Krisztust; Lipót Vilmos főherceg kócsagvadászata; Szt. Antal kisértése (Páris, Louvre); Tánc a korcsmában; Parasztlakodalom; Az alkimista (utóbbi 1680, müncheni képtár); Parasztkonyha (Firenze, Uffizi-képtár); Korcsma az angyalhoz; A dohányzó (Szt.-Pétervár, Eremitage); Táncoló parasztok (London, Buckingham-palota); Parasztlakodalom; Szt. Antal kisértése; Az öreg fogorvos (drezdai képtár); Szt. Antal kisértése (berlini muzeum); Az alkimista (Bridge-water-képtár); a művésznek, nejének és kertészének képmása (Grosvenor-House); Céllövés madárra Brüsszelben (1653, bécsi muezum); falusi búcsut ábrázoló nagy kép (1653, brüsszeli képtár); Tasso Megszabadított Jeruzsáleméből vett 12 képt; macska- és majomjelenetek; Szt. Antal kisértése stb. Hasonló tárgyuak kitünő rézkarcai is. Az ő nyomdokaiban haladt öccse, T. Ábrahám (1629-70) is, de kevesebb sikerrel. V. ö. Rosenberg, David T. der jüngere (Bielefeld és Lipcse 1896).
a maláji szigetek két csoportjának neve; az egyik csoport a D. sz. 5° 53' ás 6° 7' között csupa kis szigetekből (Vied, Terva, Bali Menier, Vetter, Far, T.) áll, 5 km2 területtel és 400 lakossal, a másik csoportot Timor-Lautnak is hivják.
politikai község Verőce vármegye eszéki járásában, (1891) 3273 horvát-szerb, magyar és német lakossal.
kisközség Bihar vármegye T.-i járásában, (1891) 3257 magyar és oláh lak.; a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, adóhivatallal, ipartestülettel és alsófoku ipariskolával, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Kis fürdőjének égvényes vasav savanyuvizét vérhiányos bajok ellen használják; van 24 vendégszobája és 15 fürdőszobája.
tenkej v. tönköly (növ., Triticum Spelta L., piros alakor, ador, adoreum, alatka), a búza testvérfaja. Kalásza négyoldalu, kissé lapított, laza, kalászkája többnyire négyvirágu, pelyvája szélestojásdad, csonkított, kétfogu. Csépelve csak a kalászkák válnak le a kalász tengelyéről, a szem a pelyvában marad. Mezopotámiából és Persiából származik, már a régi görög termesztette (Zeia), a rómaiak zeának v. farnak nevezték. Testvérfaja a kétszerü T. v. búza (T. amyleum Ser., T. dicoccum Schrk.), lapított sűrü kalászával. Az egyszemü T. vagy búza, péterbúza, fehér alakor (Triticum monococcum L.) kalásza lapított, kalászkája többnyire háromvirágu, de csak egy magot érlel. Hegyes vidéken sovány földbe vetik, ahol más gabona meg nem terem. Soványan fizet, de jó abrak. A biblia kussemethnek nevezi, a szír meg az arab kenyeret sütött belőle. Kevéssé van elterjedve.