(Tinosz), külön járást (eparchiát) alkotó sziget a Kikladok közt, DK-re Androsztól, amelytől csak egy keskeny tengerszoros választja el, 204 km2 területtel, 11,442 lak. (akik közt legalább 1/3 r. kat.). A részint kristályos, részint krétakorszakbeli kőzetekből álló sziget földje egészen hegyes; legmagasabb hegycsúcsa a Szkhionia (713 m.) az ÉK-i részén van; mig a közelében emelkedő Kikniaszban nagy barlangok vannak, amelyekben a régi hagyomány szerint Aeolus lakott. A jól öntözött föld fő terméke a szőllő; ennek termelése, a szerpentinkő-bányászat és a selyemszövés a lakosok fő foglalkozása. D-i partján, az antik T. helyén áll fővárosa és legjelentékenyebb kikötővárosa Hagiosz-Nikolaosz vagy T., 2400 lak., a Pangia Evangelisztria nevü hires búcsujáró-templommal, amelyben egy csodatevő Mária-képet őriznek és amelyet évenkint sok ezer jámbor zarándok keres föl. 10 km.-nyire tőle van a régi velencei erősség Exoborgo. T. athéni gyarmat volt. A XIII. sz.-tól kezdve 1715-ig a velenceieknek volt birtokában. V. ö. Foulton és Goldschmidt, Über die geol. Verhältnisse der Inseln Syra, Syphnos und Tinos (Jahrbuch der geol. Reichsanstalt, Bécs 1887).
l. Inmetsző kés.
l. Inmetszés.
(lat.) a. m. feszültség, l. Expansio.
l. Tenzone.
l. Tinta.
(állat), l. Tapogatók.
l. Semecarpus.
(lat.) a. m. próba, vizsga, előkészület az examenre.
(franc., ejtsd: tant dabri), a francia seregben használatban volt tábori sátor két ember számára; 1878 óta az európai seregeknél nem használják.