l. Kiomantia.
l. Bőnye.
(vegetatio), a növények életfolyása, a szaporodáson kivül, de átvitten az egész vegetációt vagy növényvilágot is mondják T.-nek.
vagy alakzat (növ.), az állandó termőhelyeken szembetünő vagy uralkodó növényalakzat, mely masszájával és elrendeződésével annak a helynek vagy az egész vidéknek kirivó vonást kölcsönöz, tehát azon a helyen a növényéletnek legkiválóbb jelensége. Igy p. a vizparton a kemény kardlevelü T. tünik fel, a viz szinén a széles és fényes levél, a vizben a keskenysallangu T. (hinár). Az aloé, pálma, harasztfa, fenyves, iszalag stb. egy-egy T. A T.-okból épül fel a fiziognomiai rendszer (l. o.). Belőle alakul a formáció (l. o.). A T. különös klimai karakterhez van kötve.
minden him- és nőnemü állat, mely szaporít. L. még Bonitálás.
csúcssejt v. tetősejt (növ.), a kriptogamáknak az a sejtje, mely a hossznövekedést föltartja. E magános sejt helyett a virágzó növényeknek több sejt alkotta tenyésző csúcsa van.
igy nevezik a lóversenyeknél az oly versenyt, melyre a két vagy három éves korukban futandó lovakat már akkor nevezik, midőn még anyjok méhében vannak. Ezáltal azt akarják elérni, hogy az anyakancával kiméletesen bánjanak, mert nem tudni, mily kincset rejt az magában. Az ellet csikók ellésük évébe bejelentendők s értök 30-50 frt beiratási pénz fizetendő; «ha nincs csikó, nincs bánat», azaz: nem kell fizetni azért, hogy nem fut. A versenyben induló lovakért 50-100 frt tétel fizetendő. A díj 2500-3000 frt jelenleg a budapesti és bécsi versenyeken.
l. Szorzás.
l. Jogkérdés.
(tettleges állomány), a bárminő címen tényleges szolgálatban levő egyének és lovak létszáma.