(tertia), l. Harmad.
(ejtsd: terszeira), az Azorok csoportjába tartozó portugál sziget 421 km2 területtel, 45,391 lak., akik közt 24,906 nő. Az ovális alaku, vulkáni sziget legmagasabb csúcsa a Caldeira de Santa Barbara (1067 m.), amelynek legutolsó kitörése 1761. volt, most már csak meleg gőzök emelkednek ki belőle; a fumarolák körül kén rakódik le; ezen kénnel telt helyek Furnas d'enxofre nevet viselnek. A régi láva is tele van üregekkel. Éghajlata, termékei ugyanazok mint a többi Azorokon (l. o.). Két járásra van osztva; fő helye: Angra de Heroismo, az Azorok katonai kormányzójának is székhelye.
(ol. pistolese), kisebb fajta, különleges céloknak szolgáló kis kaliberü pisztoly, csekély térfogattal és súllyal, ugy hogy zsebben hordható. Régibb találmány, mert léteznek a XVI. sz.-ból származó, teljesen vasból készült és kerekes závárzattal ellátott ilynemü lövőhegyverek, melyeknek csöve nem egészen 15 cm. hosszu.
(spany.), Amerikában a fehér és mulatt házasságból származó egyének neve.
(ol. terzetto) a. m. hármas (l. o.).
(lat.), a könyvnyomtatásban betünagyság megjelölése. Annyi mint 16 tipográfiai pont (Didot szerint). L. még Betünemek.
(lat. tertiarii, fratres et sorores tertii ordinis) a. m. harmadrendiek, azok (férfiak és nők), kik valamely szerzethez tartoznak a nélkül, hogy a szerzet szabályai szigoruan kötnék őket, vagyis a külvilágban élnek, folytatják rendes foglalkozásaikat, nősülhetnek stb. Ugyszólván középhelyet foglalnak el a szerzetesek és a laikusok között. Rendesen Assisi szt. Ferencnek tulajdonítják szervezésüket, mindazonáltal tény, hogy már a premontreiek és templomosok is ismerték. Assisi szt. Ferenc szabályokat készített számukra 1221., amelyek az Isten és embertársak iránt való kötelességek szigoru megtartását, a szentségek buzgó használatát irják elő. Királyaink közül IV. Béla, a nők közül pedig kétségkivül legelső szt. Erzsébet. Leginkább el van terjedve a szt. Ferenc III. rendje. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon; Lonovics, Archeologia.
(genu), a combcsont, a sip- és szárkapcsi csontok (alszárcsontok), valamint a térdkalács alkotják. A comb- és alszárcsontok közt a térdízület van, amely 150 fokos behajlást enged meg s kisfoku forgatást is; hátul a combizmok végei és az alszárizmok (lábikraizom) fejei közt egy besüppedt tér van, amelyet térdároknak, térdhajlásnak neveznek. Ebben nagy erek és idegek futnak; az ízület s az erek akárhányszor operáció alá jutnak.
l. Imazsámoly.
a marhán az, midőn a térdek között a távolság kisebb, mint följebb és lejebb. E hiba gyakori s dülögő járást (l. o.) okoz.